Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-350

~s 350. országos ülés ápr*I:s ?9- t,SS4 szüksége van a csatornázásra, erre áldozni és ezt a fővárosnak és az ország érdekéből is tekintve, sokkf.lta előbbre helyezem, mint mindazon fényes építkezéseket, a melyek szerintem most a népességre való tekintetből még nélkülözhetők is. T. ház! A második dolog, a mely merő elhanyagolásban részesül és a melyre nézve csupán a társadalmi téren tapasztalunk némi kis mozgalmat, az a munkáslakások kérdése, egyáltalában az alsó néposztály elhelyezése. Milyen irány az, a mely épen a fővárosban uralkodó ? Hiszen tekintsünk csak a Gellért-hegyre, ott leromboltatnak azok a szerény kis házikók, melyekben ezer és ezer munkáscsalád talált helyet, viszonylagos egészséges elhelyezést és ellátást. Ezek kisajá'•Ittattak, megvásároltattak és leromboltattak. És mit nyújtott a főváros az onnan kiszorult szegény népségnek? Földalatti, nedves pinczelakásokat, hol család családra, egymásra zsúfolva, szaporítja ezt a szomorú rubrikát: a halandóság kimutatását, mely különben egész Magyarországra s nemcsak a fővárosára nézve véghetetlenül szomorú Én tehát t. ház, ki akarom fejezni azt, hogy a magyar főváros jelenlegi fejlődését már oly állapotban találom, hol a magasabb igények már kielégítést találtak. Ellenben az az erő, mely a fővárosnak is ereje, t. i. az alsóbb rendíí népesség, a munkásoknak lakásokkal ellátása tekintetében egyáltalán aránytalanul el van hanyagolva. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) Egy másik dolog, a mit még meg akarok érinteni, a következő. Megvallom, hogy nem lévén elkészülve ezen törvényjavaslatnak tárgyalására, nem igyekeztem az elkészítendő körút tervrajzát megtekinteni és igy nem tudhatom azt, vájjon gondoskodva van-e ott arról, hogy Budapest városának egyik igen nagy hiányán segítve legyen, értem azt, hogy Budapest nyilvános terek, kertek, szóval oly helyek dolgában, melyek a gyermekek, munkások, sőt magának a polgárságnak üdülésére szolgálnának, véghetetlenül rosszul áll. (Igaz! Ugy van! a szélső halon.) En felhívom a t. ház figyelmét arra, hogy egyike az újabb időben épült legszebb épületeknek, t. i. a nagy opera, hogyan van az elhelyezve. Pedig ez egyike a legszebb monumentális épületeknek, mely valóban megérdemelte volna, hogy minden oldalról megtekinthessük és hogy annak olyan környéke legyen, hová az emberek üdülés végett ellátogatva, szép érzéküket is növelhessék {Igás! Ugy van! a szélső halon) s ez az épület ugy be van ékelve a házak közé, hogy egy pontról sem lehet szépségeit élvezni. T. ház! Én azt értem, hogy ha egy ország fővárosa akként van elhelyezve, hogy valamelyik oldalon vagy minden oldalon hegyek vagy bármi nemű természetes akadályok állják útját terjeszkedésének, fejlődésiének, hogy mondom ily körfilj menyek közt a helyivel fukarkodik, magasba épít. De a ki felmegy Buda várába és végig néz onnan a síkon, láthatja, hogy Budapest terjeszkedhetik egész a végtelenségig, tehát a térben való fukarkodás, a mi ezt a várost annyira egészségtelenné teszi, egyáltalában nincs igazolva. (Igaz! Ugy van! a szélső balon). Még egyszer ki akarom fejezni, hogy ajánlom a kormány és Budapest törvényhatósága figyelmébe is azt, hogy kevésbé erre a fényes kaszárnyarendszerre fektesse a súlyt, hanem vegye tekintetbe a főváros más érdekeit is kiváltképen egészségi szempontból, másodszor pedig az alsó néposztály szükségleteit és a főváros fejlődését ezen irányban is kezdeményezze és tegyen meg minden tőle ki telhetőt. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Igen röviden kívánok pár szót szólni az előttem szólt t. képviselő ur előadása következtében. Mindenek előtt meg kívánom jegyezni azt, hogy épen ezen törvényjavaslattal szemben nem tartom alaposnak a képviselő ur azon észrevételét, hogy a, főváros érdekében mindig csak — mint ő magát kifejezte — fényes dolgokra fordittatik figyelem és nem fordittatik figyelem a tőváros közegészségi érdekeire, holott, mint ő ra ondá és igaza van benne, a közegészségi szempont mégis egyike a legfontosabbaknak, melyeket nagy városban érvényesíteni kell. Nem tartom alaposnak, hogy épen ezen javaslattal szemben hozta ezt fel, minthogy annak, hogy most, még az országyülés végén beterjesztetett, mint az indokolásban is kifejtettem, épen egészségügyi szempont az indoka. Mert az indokolásban is elmondatik, hogy az általa is egészségügyi szempontból oly fontosnak jelzett canalisatió kérdése nem haladt ugyan nagyon gyorsan, de azon stádiumba jutott a fővárosi hatóságnál, hogy most hozzá lehet kezdeni, de egy feltétel után és ez az, hogy a nagy körútra nézve több mint egy évtized előtt hozott törvény végrehajtásáról gondoskodva legyen, miután a város fekvése és nivellálásánál fogva, a meghallgatott szakértők véleménye szerint, a főgyűjtő-csatornát nem lehet ezélszerüen máshová, mint épen a nagy körút teste alá helyezni. Ha tehát ezen törvényjavaslat most behozatott, az nem fényeskedés végett, hanem épen azért történt, hogy az egészségügyi szempontból legfontosabb canalisatiónak útját ne állja oly valami, a min a törvényhozásnak segíteni módjában van. Ezt előzetesen megjegyezve, arra nézve hogy a körút tervezetét nem nézhette meg a kép viselő ur, bátor vagyok megjegyezni, hegy ezen körút nem most tűzetett ki, hanem kitűzte gondolom az 1871-iki törvény. Itt nem arról van szó, hogy egy új körút építése kimondassék, hanem hogy az akkor már megállapított körút létesítése lehetővé tétessék. Hogy itt épen a kőrútban nagy terek és ker-