Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-350

SaO. erszágoü iilis április 29. ÍS84. 59L tek nincsenek — emlékből szólok, én sem láttam most a tervezetet — de azt mondhatom, hogy azon terek és kertek nem a jó levegővel különben is biró széles körúton, hanem inkább a városnak más helyeire volnának és lesznek lehetőleg elhelyezendők. A t. képviselő ur felhozta még az operaház elhelyezését. Itt csak azt kivánom megjegyezni, hogy azt magam is óhajtanám, hogy az operaház egy szabadabb helyen állana, de azt meg kénytelen vagyok az igazság érdekében megjegyezni, hogy annak, hogy ott épült a hol épült, oka én nem vagyok, mert mikor én a kormánynak tagja lettem, HZ már épülőben volt. Hoitsy Pál: Tudjuk azt! Tisza Kálmán ministerelnök: Mi tetszik v Hoitsy Pál: Azt is másnak köszönjük! Tisza Kálmán ministerelnök: Igenis azt, hogy az operaház készült, köszönjük másnak, de ha vádoltatom valamivei, annyit talán jogom van kimondani anélkül, hogy mást vádolnék, hogy nem befolyásommal történt. Ezt a jogot még Hoitsy képviselő ur sem fogja semmiféle közbekiabálásával megtagadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Végül t. ház, megkívánom még jegyezni azt, hogy a mint talán i\z előttem szólott képviselő ur is tudja, ugy soeialis téren mint részben a hatóság 'kebelében is családi házak, olcsó lakások építésedének kérdésével foglalkoznak. Elismerem én is, oly kérdés ez, mely a főváros és az ország munkásai érdekében fontos és mindenkinek figyelmét megérdemli; de ezen kérdésnek a körút megnyitása útjában nem áll. Most csak, a mint mondám, az 1871-ben alkotott törvény alapján létesítendő körútnak és ez által épen az egészségügyi tekintetben mindennél fontosabb ozélszeríí cmrdisatiómak lehetővé tételéről van szó. Ajánlom a t. háznak a törvényjavaslatot elfogadás végett. (Élénk helyes és johbfeUl.) Hoitsy Pál: T. képviselőház! Azok daczára, a miket a t, ministerelnök ur előadott, nem vagyok azon helyzetben, hogy a törvényjavaslathoz, mely előttünk fekszik, hozzájáruljak. (Halljuk!) Nem tehetem ezt épen annálfogva, mert nem látom azt, hogy azok r. közegészségi érdekek, melyekre basirozva e javaslat benyújtatott, csakugyan ugy állanának, •& mint egyrészt a javaslat mondja és másrészt a ministerelnök ur kifejtette. Arról van szó t. ház, hogy egy nagy körút létesítessék, a városnak a?on részeiben, a hol most kicsiny apró lakások állanak, a hol most kicsiny házakban a munkásnép lakik, a hol azok a munkáselemek találnak lakást, a kiknek egy vagy két szobából álló lakásra van szükségük, ott kicsiny, földszintes házak vannak jelenleg is, melyekben a szegény ember kaphat egy kis levegőt, világosságot, a hol gyermekei szaladgálhatnak az udvaron és van egy kis mozgásuk. Mi fog történni, ha e házak leromboltetnak és helyettük az új körút fel fog épülni ? Az fog történni, a mi történt a sugárúton és a mi a dolog természetes rendjénél fogva kell hogy történjék; fognak épülni nagy paloták, bérházak, a melyekben lesznek nagy lakások, a hol a terc ki 'kell majd a lehető legjobban használni és a hol az építkezések oly modorban fognak végbe menni, a mint tapasztaljuk Budapesten és más fővárosokban is. Alig hagynak egy kis udvart, egy kis tért a világosság beszivárgására. Beépítenek minden tért, minthogy a telkek ára természetesen fel fog szállani és ennélfo gva a kis tereket is fel kell használni; építenek lakásokat, melyekben sem levegő, sem világosság nem les."; és melyektől a szegény ember ki fog szorulni. Méltóztassék azon utczákat megtekinteni, melyek helyére a nagy-körút tervezve van ; valamenynyi ezen utczák közül kis házakkal van most beépítve, s ezek mind ép oly arányban fognak ott leromboltatni, a mint Hermán t. barátom a Gellérthegy oldalán állott kis házakról mondta és az a nép, mely eddig legalább földszintes házakban jó lakást birt, le fog szorulni azoknak a nagy palotáknak pinczelakásaib;-. T. ház ! A legszomorúbb állapotokat egészségügyi tekintetben Budapesten egyenesen annak lehet tulajdonítani, hogy itt semmiféle megfelelő lakások nincsenek, melyekben e nép ellehetne. Bármely városrészben találhatni oly lakásokat, a hol 10 ember lakik egy nyirkos szobában, mely ei van zárva a levegőtől és az egészséges emberi existenüának minden feltételétől. Most az ország maga 1.700,000 írttal járul ahhoz, hogy mesterséges utón, vagyis a dolog természetes rendjének megbontásával még rosszabbá tétessenek ezen viszonyok. (Derültség jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, méltóztatnak mosolyogni, majd elmondom bővebben, talán nem vagyok oly szerencsés, hogy mindenkinek az értelméhez egyszerre eltaláljam azt a hangot, hogy megértse, a mit mondani akartam. Ez az én szerencsétlenségem, de megengedik, hogy bővebben indokoljam szavaimat. A dolog természetes rendje az, hogy minden nagy városnak vannak külvárosai és kell is, hogy legyenek, oly külvárosai, hol — hogy ugy mondjam — kisvárosi módon lakjanak és éljenek az emberek. Pl. a Józsefvárosban, a Ferenczvárosban, hol ez a nagy út épülni fog, valósággal ma is igy laknak az emberek. Egy része a majoros népségnek, mely Budapesten is foglalkozást talál, mindenféle kertészettel, kisiparral foglalkozó emberek, kézműiparral foglalkozók, kiknek oly lakásra van szükségök, hogy az udvaron is folytathassák dolgukat, oly lakásokat keresnek és ugy építkeznek, hogy az udvart is felhasználhassák, a milyen házakat nem tudom Kecskeméten vagy a kisebb városa