Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-350

44 35 °- országos filcs április 29. 1884. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jegyző­könyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv­nek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend szerint az országos fegyintézeteknek egygyel való szaporítása, a léte­zők átalakítása és államfogház építéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának^ folytatása. Szólásra fel van jegyezve Lázár Ádám. Lázár Ádám: T. ház! Nem szándékozom ezúttal büntető jogrendszerünk felett tüzetes bírá­latot tartani; azonban legyen szabad ez alkalom­mal annyit megjegyeznem, hogy új büntető tör­vénykönyveink, mind általában idegen utánzások, ha az ország sajátságos viszonyait tekintjük és í'őleg a közművelődés és közerkölcsiség alapján méltatjuk, már jelenleg is negyedévi gyakorlata­it an és érvényben léte után számos gyökeres reformokat igényelnek. Legyen szabiid még meg­jegyeznem azt is, hogy miután büntető alaki tör­vényünk mindez óráig nincs és e részben csak a hiróság»ok által önkényüleg szem előtt tartható rendeletek léteznek Magyarországon, mig az erdélyi részekben mindig az osztrák büntető per­rendtartás áll fenn, e részben igen óhajtandó — mint már a képviselőházban hasonló szellemű tör­vényjavaslatok tárgyalása alkalmával ismételve hangsúlyoztatott — hogy valahára az esküdtszéki intézményre fektetendő büntető perrendtartás lép­tettessék életbe, mert e nélkül minden kísérlet, mely büntetőjogunk érvényesítésére törekszik, nagyjában meghiúsult fáradságnak tekinthető; valamint azt is meg kell jegyeznem, hogy midőn új büntető törvényeink életbeléptek, ezt megelőző­leg az azokban tervezett különböző fogházak ren­dezése el nem intéztetett, pedig mint a jelenleg tárgyalás alatt levő javaslat indokolásából is kitűnik, ez nagy befolyással van arra, hogy ren­detlenség és zavar keletkezzék épen a büntető igazságszolgáltatás kezelésében. Mióta az új büntető törvénykönyvek életbe­léptek, a mint tegnap Irányi Dániel képviselő­társam constatálta és az igazságügyminister maga sem mondott ellene, a legszükségesebb össze­hasonlító statistikai adatok ezen negyedfél évnél hosszabb időszakra hiányzanak, ezek nélkül pedig ily törvényjavaslat tárgyalásához alaposan hozzá­szólani nem lehet. Mindenekelőtt ugyanis biztosan tudni kellene, melyek azon bűntények, vétségek és kihágások, melyek megtorlására ép az igazság­ügyminister ur által hangsúlyozott börtönrendszer fejlesztése nélkülözhetetlen szükségesnek mutat­kozik ? Hogy e részben sem a törvényjavaslat indo­kolásában, sem a minister ur tegnapi előterjeszté­s ében bővebb és megbízható adatok nem mutat­koznak, erre elég hivatkoznom kifejtett nézeteire, és sem az igazságügyi-, sem a pénzügyi bizott­ság nem felelt meg azon feladatnak, hogy jelesen az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot a büntető igazságszolgáltatás tekintetéből beható tárgyalás alá vette volna, hanem egyszerűen csak hivatkozott a szükségességre és a pénzügyi művelet elfogadható voltára minden további rész­letezés nélkül, ajánlván a javaslat elfogadását. A pénzügyi bizottság szintén csak nem vissz­hangként adta elő nézeteit, a nélkül, hogy érde­mesnek látta volna ily fontos törvényjavaslat tárgyalásánál az arra vonatkozó részletes adatok, építési tervek és költségelőirányzatok megtekinté­sét valahol megemlíteni. Erre egyébiránt itt a házban nem is volt alkalma, mert a mikor a minister ur a törvény­javaslatot benyújtotta, ezek még csak munkában voltak, most pedig, a mint a minister ur tegnap említette, már készen állanak. Pedig nem ártott volna, hogyha legalább ide a ház irodájába leteszik vala, hogy meggyőződést szerezhessünk az iránt, mennyire felelnek meg a törvényjavaslatban kívánt hitelnyújtásnak. (Ugyvan! a szélső baloldalon.) Elmondhatom minden sértési vágy nélkül, hogy e törvényjavaslattal szemben csaknem lát­tatlanban kell tapogatódznunk oly kérdésben, melynek bővebb megbirálására e fontos intézkedé­sek múlhatatlanul szükségesek lettek volna. Ezen feltűnő hiányok daczára, miután előttünk van a törvényjavaslat, legyen szabad legalább futólag némi észrevétéleket tennem a javító- és közvetítő-intézetekre nézve. Mint már tegnap bővebben kifejtette Irányi t. képviselőtársam és a minister ur is szükségesnek tartotta rá felelni, jelenleg még kevés eredményt mutat fel mindkét intézmény arra, hogy abból jövőre következtetni lehessen. A mi különösen a javító-intézetet illeti, ott most 8 bűn, vétség vagy kihágás jelölt van, hogy ebből mit lehet jövőre következtetni, azt csak később fogjuk megbírálhatni, következőleg erről a javító-intézetről, valamint a t. minister ur által Erdélyben a Kolozsvárt felállítandó javító-intézet hatásáról ez úttal beszélni nem lehet. Ép oly kevéssé lehet a közvetítő-intézetek hatásáról szó­lani ezúttal, ugyanis a kis-hartai még eddig nincs életbe léptetve. Hogy ez mennyiben fog megfelelni a kitűzött czélnak, az a jövő titka. A felállítandó javító- és közvetítő-intézetek a jelen törvény­javaslat tárgyalásánál tehát irányadóul nem szol­gálhatnak. Egy igen fontos kérdés merült fel tegnap, t. i. a visszaesések kérdése, melyről a t. minister ur minden statistikai adat előterjesztése nélkül csak annyit jelentett ki, hogy ez másutt még rosz­szabbul van. Hogy ez a magyar törvényhozás előtt irányadóul szolgálhasson, azt én elfogadni hajlandó nem vagyok. Az Irányi t. képviselőtársam által tegnap felsorolt statistikai adatokból kitűnik, hogy egy negyedrésznél több visszaeső van a börtönök-

Next

/
Thumbnails
Contents