Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-350
44 35 °- országos filcs április 29. 1884. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend szerint az országos fegyintézeteknek egygyel való szaporítása, a létezők átalakítása és államfogház építéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának^ folytatása. Szólásra fel van jegyezve Lázár Ádám. Lázár Ádám: T. ház! Nem szándékozom ezúttal büntető jogrendszerünk felett tüzetes bírálatot tartani; azonban legyen szabad ez alkalommal annyit megjegyeznem, hogy új büntető törvénykönyveink, mind általában idegen utánzások, ha az ország sajátságos viszonyait tekintjük és í'őleg a közművelődés és közerkölcsiség alapján méltatjuk, már jelenleg is negyedévi gyakorlatait an és érvényben léte után számos gyökeres reformokat igényelnek. Legyen szabiid még megjegyeznem azt is, hogy miután büntető alaki törvényünk mindez óráig nincs és e részben csak a hiróság»ok által önkényüleg szem előtt tartható rendeletek léteznek Magyarországon, mig az erdélyi részekben mindig az osztrák büntető perrendtartás áll fenn, e részben igen óhajtandó — mint már a képviselőházban hasonló szellemű törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával ismételve hangsúlyoztatott — hogy valahára az esküdtszéki intézményre fektetendő büntető perrendtartás léptettessék életbe, mert e nélkül minden kísérlet, mely büntetőjogunk érvényesítésére törekszik, nagyjában meghiúsult fáradságnak tekinthető; valamint azt is meg kell jegyeznem, hogy midőn új büntető törvényeink életbeléptek, ezt megelőzőleg az azokban tervezett különböző fogházak rendezése el nem intéztetett, pedig mint a jelenleg tárgyalás alatt levő javaslat indokolásából is kitűnik, ez nagy befolyással van arra, hogy rendetlenség és zavar keletkezzék épen a büntető igazságszolgáltatás kezelésében. Mióta az új büntető törvénykönyvek életbeléptek, a mint tegnap Irányi Dániel képviselőtársam constatálta és az igazságügyminister maga sem mondott ellene, a legszükségesebb összehasonlító statistikai adatok ezen negyedfél évnél hosszabb időszakra hiányzanak, ezek nélkül pedig ily törvényjavaslat tárgyalásához alaposan hozzászólani nem lehet. Mindenekelőtt ugyanis biztosan tudni kellene, melyek azon bűntények, vétségek és kihágások, melyek megtorlására ép az igazságügyminister ur által hangsúlyozott börtönrendszer fejlesztése nélkülözhetetlen szükségesnek mutatkozik ? Hogy e részben sem a törvényjavaslat indokolásában, sem a minister ur tegnapi előterjesztés ében bővebb és megbízható adatok nem mutatkoznak, erre elég hivatkoznom kifejtett nézeteire, és sem az igazságügyi-, sem a pénzügyi bizottság nem felelt meg azon feladatnak, hogy jelesen az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot a büntető igazságszolgáltatás tekintetéből beható tárgyalás alá vette volna, hanem egyszerűen csak hivatkozott a szükségességre és a pénzügyi művelet elfogadható voltára minden további részletezés nélkül, ajánlván a javaslat elfogadását. A pénzügyi bizottság szintén csak nem visszhangként adta elő nézeteit, a nélkül, hogy érdemesnek látta volna ily fontos törvényjavaslat tárgyalásánál az arra vonatkozó részletes adatok, építési tervek és költségelőirányzatok megtekintését valahol megemlíteni. Erre egyébiránt itt a házban nem is volt alkalma, mert a mikor a minister ur a törvényjavaslatot benyújtotta, ezek még csak munkában voltak, most pedig, a mint a minister ur tegnap említette, már készen állanak. Pedig nem ártott volna, hogyha legalább ide a ház irodájába leteszik vala, hogy meggyőződést szerezhessünk az iránt, mennyire felelnek meg a törvényjavaslatban kívánt hitelnyújtásnak. (Ugyvan! a szélső baloldalon.) Elmondhatom minden sértési vágy nélkül, hogy e törvényjavaslattal szemben csaknem láttatlanban kell tapogatódznunk oly kérdésben, melynek bővebb megbirálására e fontos intézkedések múlhatatlanul szükségesek lettek volna. Ezen feltűnő hiányok daczára, miután előttünk van a törvényjavaslat, legyen szabad legalább futólag némi észrevétéleket tennem a javító- és közvetítő-intézetekre nézve. Mint már tegnap bővebben kifejtette Irányi t. képviselőtársam és a minister ur is szükségesnek tartotta rá felelni, jelenleg még kevés eredményt mutat fel mindkét intézmény arra, hogy abból jövőre következtetni lehessen. A mi különösen a javító-intézetet illeti, ott most 8 bűn, vétség vagy kihágás jelölt van, hogy ebből mit lehet jövőre következtetni, azt csak később fogjuk megbírálhatni, következőleg erről a javító-intézetről, valamint a t. minister ur által Erdélyben a Kolozsvárt felállítandó javító-intézet hatásáról ez úttal beszélni nem lehet. Ép oly kevéssé lehet a közvetítő-intézetek hatásáról szólani ezúttal, ugyanis a kis-hartai még eddig nincs életbe léptetve. Hogy ez mennyiben fog megfelelni a kitűzött czélnak, az a jövő titka. A felállítandó javító- és közvetítő-intézetek a jelen törvényjavaslat tárgyalásánál tehát irányadóul nem szolgálhatnak. Egy igen fontos kérdés merült fel tegnap, t. i. a visszaesések kérdése, melyről a t. minister ur minden statistikai adat előterjesztése nélkül csak annyit jelentett ki, hogy ez másutt még roszszabbul van. Hogy ez a magyar törvényhozás előtt irányadóul szolgálhasson, azt én elfogadni hajlandó nem vagyok. Az Irányi t. képviselőtársam által tegnap felsorolt statistikai adatokból kitűnik, hogy egy negyedrésznél több visszaeső van a börtönök-
