Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-349

20 "49. országos ÜT és április 28. JS8J. tartatik, a közelben valami lármás mulatság ne tartassék. Ha Fenyvessy t. barátom oly módon akar egy módosítványt elfogadtatni, hogy lármás mulatságok, zene stb. a templom közelében az istenitisztelet ideje alatt ne tartathassák, ehhez hozzájárulok; (Helyeslés) ugy a mint van a javaslatot nem fogadom eh* Polónyi képviselőtársam pedig azt mondta: ,,En azon nézetben vagyok, hogy elvileg ezen javaslat nemcsak figyelemre, de arra is méltó, hogy törvényhozási intézkedés tárgyává tétessék. A ki elképzeli azt a mindenesetre botrányos állapotot, hogy pl. a vidéken egyes falvakban a templomok közvetlen közelében a leggarázdább kihágásokkal, muzsikaszóval háborgatják az istenitiszteletre egybegyűlteket, az lehetetlen, hogy ezen intézkedésnek elvi jogosultságát el ne ismerje." Es vvgv(i Ugron Gábor t. képviselő nr, indítványomnak elvi jogosultságára czélozva igen helyesen állitá: „Ha a népnek a vallásosság és a vallási szertartások iránti érzetét kiirtani engedjük, hogy azon néppel ki fog birni és ki fogja azt kormányozni tudni. anm:k a megmondhatója nem V O rí vagyok." Constatálom t. ház, hogy a ház minden oldaláról részben felszólalás, részben szavazás által hozzájárultak az én szerény indítványomhoz s a midőn én részemről kijenteném, hogy gr. Apponyi Albert t. képviselőtársamnak módosításához szívesen hozzá járulok, még egyszer igen kérem az előttem szólott képviselő urat, hogy ne az én személyem és vallási buzgalmammal foglalkozzék, mert, ha ez a házban divattá válnék, nagyon furcsa volna az, ha a t. ház, valamely tagja nem a Hermán Ottó képviselő ur hosszú beszédével, hanem hosszú hajával foglalkoznék, [Élénk derültség !) a mi lehet igen Ízléses dolog, mert tudjuk, hogy Nero császár Poppeia hajait megénekelte és a hosszabbakat megaranyozva Juno templomába helyezte. (Élénk derültség.) Herman Ottó : T. ház ! Személyes kérdésben csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy távol állott tőlem Fenyvessy Ferencz t. képviselő ur vallásosságát, vagy bármijét gunyképen megemlíteni. Az, a mit a hosszú hajról mondott, nem új dolog, mert a t. házban több képviselő részéről elmondatott. (Derültség.) GöndöCS Benedek: T. ház! Nem akartam felszólalni, de kénytelen vagyok rá, mert Hermán Ottó t. képviselő ur azt mondotta, hogy a lelkészek nem tudnak erkölcsi oktatás dolgában annyira hatni a népre, hogy ez magát az istenitisztelet alatt jól viselje. Megvallom csodálkozom, hogy ilyet mondott a t. képviselő ur és őszintén mondom, ha egész életén igazat mondott is, ma nem mondott igazat. (Nagy derültség) Hát nem tudja a t. képviselő ur, hogy azok, a kik a lelkészekre hallgatnak, a legerkölcsösebb, legmunkásabb, legtakarékosabb, legbecsületesebb emberek, a kik szeretik az istent, a hazát és felebarátaikat ? A képviselő ur által emelt vádat én tehát visszautasítom (Helyeslések) és ajánlom a t. képviselő urnak, hogy minél többször hallgassa a lelkészek tanításait (Élénk derültség és tapsok) s akkor mindenesetre sokkal jobb, sokkal tökéletesebb lesz, mint ma. (Nagy derültség.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Gr. Széchenyi Pál földmívelé*-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! (Halljuk!) Ugy a mint Apponyi Albert t. barátom maga is kijelentette, ugy értelmezte a közgazdasági bizottság is feladatát, midőn Fenyvessy képviselő ur módosítványával foglalkozott és belátta, hogy az a maga ridegségében, a mint beterjeszjesztetett, csakugyan el nem fogadható a nélkül, hogy ezen üzletek birtokosait meg ne károsítsuk ; és ennek folytán a bizottság, mely gr. Apponyi képviselő ur módosítványa felett is tanácskozott, azon meggyőződésre jutott, hogy végre is e módosítvány semmi egyebet nem tartalmaz, mint a mi mar az 868-iki évi törvényben ugy is benfoglaltatik. Ebben ugyanis az áll: „Úgyszintén bármely vallásfelekezetnek ünnepén a templom közelében és egyházi menetek alkalmával oly tereken és utczákon, a melyeken az ily menet keresztülvonul, mind az mellőzendő, a mi az egyházi szertartást zavarná " Ebben tehát határozottan bennfoglaltatik, hogy a politikai hatóságok utasítva vannak arra, hogy mind az, a mi az istenitiszteletet zavarhatná, mellőztessék. E szerint tehát már a létező törvény elégséges arra, hogy jövőre nézve is teljesítsék a hatóságok eddigi kötelességüket. De ezen felül még az ipartörvény 13. §-ának végső bekezdése azt mondja, hogy az ily üzletek hatósági vizsgálat és ellenőrzés alá vethetők. Ha tehát már e törvényben is benfoglaltatik az, hogy hatósági ellenőrzés alatt állnak ily üzletek és zavarás esetében ezen, valamint az előbbi szakaszok szerint bizonyos időre ezek az üzletek szüneteltethetők: megvan minden fogantyú arra, hogy a mit a t. képviselő ur akar, t. i., hogy az istenitisztelet meg ne zavartassák, minden tekintetben keresztülvitessék. Ajánlom tehát a bizottság javaslatát, mely szerint a módosítványt mellőzni és a szakaszt úgy a mint van, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Nem a tárgyhoz kívánok szólni amelyre nézve nézetemet tökéletesen kifejezte t. barátom, a kereskedelmi minister. De talán a t. ház tagjainak megnyugtatására szolgálhat, ha részemről azt a nyilatkozatot teszem, hogy mivel a ezélt, a mely kitti zetik, t. i. hogy bármely felekezet istenitisztelete