Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-362

Sfi2, oMíágoí ttlós májm Ifi. ISS4. w+ adott, ennek kizárásával azonban, bármennyire elismerem, hogy jótékony ezen intézkedés, én a törvényjavaslatot el nem fogadhatom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ernuszt Kelemen: T. képviselőház! Nem volt szándékom a kérdéshez hozzászólani, mért egészben osztom azon nézetet, melyet Gaal Jenő előterjesztett, de a minister ur beszéde indít a felszólalásra. Ugyanis a minister ur határozottan Gaal képviselőtársam ellenébe fordult, ellenezve ezen kimutatások beterjesztését. Nem ismétlem azon indokokat, melyeket t. barátaim felhoztak, én csak a gyakorlati ellenvetés ellen akarok fordulni. Hiszen — bocsánatot —- üyen kimutatások léteznek, a melyek által semmiféle bizalmatlanság nem rejlik az illető minister ellen, hiszen közkézen forognak a házban azon kimutatások, midőn az államjószágok eladatnak ; azon állami jószágok eladásánál nemcsak az egyes terek, az egyes minőségek, hanem az árak is határozottan kitétetnek. Én tehát semmi bizalmatlansági nyilvánítást nem látnék azon esetben, ha a költségvetésben is ki lenne téve azon terület nagysága, minősége és azon ár, melyen bevásároltatnék. Osztozom a minister ur azon nézetében, hogy a vásárlási szándékot előre kimondani nem lehet, de azt, hogy a vásárlások a költségvetésbe felvétessenek okvetlenül szeretném, hogy megtörténjék. Hiszen ily jelentésre utasíttatik pl. a honvédelmi minister, midőn köteles minden évben kimutatni azon arányt, melybe fiatalságunk a katonai intézetekbe részt vesz. Tudjuk, hogy ez is mennyi aggodalomra adott okot és most közmegnyugvásra teljesíttetik és azt hiszem, csak azon minister eljárásának igazolására szolgál. Épen igy történik, hogy az ujonczáilományok kimutatására utasittatik a minister. Tehát itt semmi bizalmatlanság nincs, ez mindnyájul! k felvilágosítására, megnyugtatására szolgálna és nem érteném, ha a t. kormány ebben nehézséget találna. A mi azon második kérdést illeti, hogy ez fordittassék azon vicinális vasutakra, én figyelemmel hallgattam a t. előadó ur nyilatkozatát és megvallom sok rejlik abban, hogy az ily vicinális vasutak által értékesíttetik az illető terrainum, mely fával van befásítva és igy méltányos volna bizonyos arányban hozzájárulni. De azon kérdést vagyok bátor felvetni, hogy a törvény ily általános szövegezése mellett, ha nem akarjuk, hogy első és az eredeti ezéljátólelvonassék azon álapt, i. attól, hogy ily terek bevásároltassanak és befásittassanak, micsoda arány volna, mely a harmadik czélra vagyis ily vicinális vasutak támogatására fordíttatnék? Megengedem, hogy a mint kimutatva van, ez a ezél első tekintetre elérhetőnek látszik, de általánosságban mégis szeretnék bizonyos határvonalat vonni, mely kijelölné azt, hogy az első és majdnem kizárólagos ezél abban rejlik, hogy bevásárlások és befásítások történjenek és csak mellékesen legyen megengedhető, hogy ily helyi érdekű vasutak is támogattassanak. (Helyeslés balfelöl.) Olynemíí intézkedést óhajtanék és annak kimondá sát kérném, hogy ha az alap ez által kimerítve nincs és tulaj dónk épeni rendeltetésétől ez által el nem vonstik, az esetben ily vicinális vasutak építésére is legyen fordítható. (Helyeslés halfelől.) Ha ezt is méltóztatnak kimondani, a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Gr Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Nem elleneztem én oly élénken Gaal képviselő ur indítványát, mint a hogy az előttem szólt képviselő ur állítja. In-neio csak azt mondottam róla, hogy fölöslegesnek tartom. Nem mondottam én azt sem, hogy a kormány ne adjon kimutatást a tett vásárlásokról ; ellenkezőleg kiemeltem, hogy a kormány ezt mindenesetre meg fogja tenni, mert kötelezve van reá, de másfelől a kormánynak érdekében is áll, hogy mindenki tisztán lássa, hogy mit tett. Azt mondja a képviselő ur, hogy itt nem bizalmatlanságról van szó a kormány irányában. De hisz én felszólalásomban erről nem beszéltem: egy szót sem ejtettem, a melyet erre lehetne magyarázni. Világos, hogy ez nem a bizalom vagy a bizalmatlanság kérdése. Én csak azt fejtettem ki, hogy a kimutatások a zárszámadásokkal fognak megadatni. Ha azonban a t. házat megnyugtatja, hogy ez a kimutatás minden érben a költségvetés előterjesztése alkalmával történjék, ez ellen sines kifogásom. Hisz minden egyéb dolgainkban is a költségvetés alkalmával szoktuk indokolva kimutatni mi történt. Én tehát nem elleneztem oly annyira Gaal képviselő ur javaslatát, sem pedig ugy nem magyaráztam, hogy bizalmatlanságot foglal magában az ellenzék részéről. Méltóztassanak még megengedni, hogy arra reflectáljak, a mit Madarász József t. képviselő ur mondott. Ha ő és a t. ellenzék azon alkotmányos biztosítékot, a mely a zárszámadásokban van, nem méltóztatik oly komolyan venni, valamint a zárszámadási bizottság kezelését sem oly erősnek, a mint az vehető és szerintem kötelességszerüieg veendő is: arról én nem tehetek. Én abban ép oly biztosítékot láíok, ha a zárszámadás alkalmával adatik a kimutatás, mint ha ez a költségvetéssel együtt történik; én csak azt tartom szükségesnek, hogy e kimutatások utólag adassanak be, nehogy a vásárlások lehetetlenné tétessenek. Én nem gondoltam a ház többségére, mint amely, miként a képviselő ur mondja, a kormánynak meg fogná sz ivazni a felmentvényt, mert ily dolgokban nem így szoktam vélekedni, hanem súlyt helyezek arra, hogy a vásárlás, ha egyáltalán szükségesnek látja a tör