Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-362
242 362. országos ftlés mftJHs 15 1884. élni. Ennélfogva következő módosítást vagyokbátor a t. háznak ajánlani (olvassa): Az első szakasz ne a pénzügyi, hanem a közgazdasági bizottság szövegezése szerint fogadtassék el és hozzáteendő a következő: „az ily erdővásárlásokról a kormány által évenként a költségvetéssel együtt, részletes jelentés terjesztessék elé." (Helyeslés bálfelöl.) Irányi Dániel: T. ház! Én teljesen osztozom azon nézetekben, melyeket ugy Hermán Ottó, mint G-aal Jenő t. képviselőtársaim imént kifejtettek és csatlakozom azon indítványhoz, melyet az utóbb nevezett képviselőtársam beadott azon módosítvány nyomán, melyet a közgazdasági bizottság maga szükségesnek tartott és a mely a szakminister ur tulaj dónk ép eni intentiójával is megegyezik, mert az ő indokolásában azt találjuk, hogy ő abból az igy alakítandó pénzalapból csak előlegképen kivan bizonyos vasutakra kölcsönt venni. Azon esetben azonban, ha a közgazdasági bizottság, illetőleg Gaal Jenő képviselőtársam módosítványa el nem fogadtatnék, kérem a t. házat, méltóztassék beleegyezni abba, hogy legalább meg legyen szabva azon határ, melyen túl aminister ne mehessen, illetőleg kikötve azon arány, melyben igénybe vétethessék vasutak építése érdekében ezen alap. Ezen arány pedig nézetem szerint azon alapnak negyedrésze lenne, a többi tehát tulaj donkép eni rendeltetésére a befásításra s új erdőterület-vásárlásra lenne fordítandó. Módosítványom, melyet azon esetre, ha Gaál Jenő képviselőtársam módosítványa nem fogadtatnék el, előadni bátor vagyok, a következő (olvassa). „A szakasz végére teendő: „mely hozzájárulás azonban a pénzalap negyedrészét meg nem haladhatja". Ajánlom módosítványomat a t. háznak. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fognak olvastatni a módosítványok. Duka Ferencz jegyző (olvassa Gaal Jenő és Irányi Dániel módosít ványait). Helfy Ignácz: T. ház! Megvallom, hogy a magam részéről ezen egész törvényjavaslatnak czélját be nem látom. Én azon elvet, hogy az erdő állományból származó összeg megint állami erdőállománynak fentartására íordíttassék, helyesnek tartom, de erre nézve elegendő, ha a ház egy elvet mond ki, egy határoz;.tot hoz. Mert mikép áll a kérdés? Két dologról van itt szó: először arról, hogy a ministernek ne legyen hatalma azon pénzt más valamire elkölteni; de hiszen erre nézve nem kell engedélyt kérni a háztól, az szívesen megengedi mindig, hogy más czélra ne költse a pénzt. Tehát meghatalmazást kérni, hogy erdő-talaj befásítására fordíthassa azon pénzt, arra egyáltalában meghatalmazást kérni nem szükséges. Azt értem, hogy esetrol-esetre a kormány helyesnek y találja valamely erdőnek megvásárlását a törvény- I hozás elé jön, előadja az indokokat, melyek rábírják, hogy az erdőmegvásárlást ajánlja, a ház megvizsgálja az ügyet és helyesli, vagy nem helyesli. De hogy egyszermindenkorra a törvényhozás meghatalmazást adjon a kormánynak arra, hogy ott, a hol, akkor, a mikor, attól, a kitől tetszik erdőket vásároljon, ez oly tágkörü meghatalmazás, a minő a tapasztalás szerint a parlamentaris rendszerben csak rendkívül ritkán fordult elő. Kern akarok gyanúsítani, nem mondom, hogy a kormánynak az volna czélja, de bizonyos, hogy ebből olyan rendkívüli kortes eszközt lehet csinálni, a minővel már sok téren rendelkezik a mi kormányunk, ugy hogy ezeket egy gyei szaporítani nem kívánatos. Pl. egy községnek van egy felesleges erdője, a kormány azt mondhatja neki: ha megválasztjátok ezt és ezt, akkor megvásárolom az erdőtöket, vagy egy bukófélben levő jelöttnek, a kit megnyerni akar, a törvény alapján kilátásba helyezheti a kormány, hogy erdejét megvásároltatja. Ily eshetőséghez a magam részéről járulni nem akarok. Én megvallom, hogy Gaal Jenő t. képviselőtársam módosítványa tetemesen javítja a helyzetet, a mennyiben legalább arra kötelezi a kormányt, hogy évenkint jelentést terjeszszen elő. De valami nagy ellenőrzési eszközt ebben sem látok, mert mikor megvan ezen jelentés, a mely a dolog természete szerint befejezett tényre vonatkozik, akkor nagyon nehéz a bajon segíteni. Azt hiszem, hogy teljes garantiát csak akkor nyernénk, ha kimondatnék az elv, hogy igenis ezen pénz erre a czélra fordítandó, de elvárjuk, hogy a kormány esetről-esetre erre külön engedélyt kérjen a háztól. Ebben teljesen megtudnék nyugodni. Méltóztassék megengedni, egyáltalában nálunk az államjarak kezelése máris oly kevéssé fér össze a szigorú alkotmány, a mindenütt meghonosodott parlamentarismus rendszerével, hogy azon túl menni veszélyesnek tartanám. Hiszen méltóztassék megnézni, évről-évre azt tapasztaljuk, hogy lassankint elkallódnak az államjavak, alig látjuk nyomát, miglen évekkel ezelőtt száz meg száz milliókról volt szó; sőt tudok jelentést, a melyben ki lett mutatva, hogy négyszáz millió forintra rug azon ..államjavak értéke, a mi most a törvényhozás ellenőrzése nélkül, nevezetesen a pénzügyminister ur kezelése alatt el lett adva. Én nem akarom azt mondani, hogy ő nem igyekezett a lehető legjobban értékesíteni, kötelességem feltenni, hogy a legnagyobb buzgósággal és lelkiismerettel járt el, de engedelmet kérek, én a magam vagyonát rábízhatom valakire, mondhatom, hogy én ezen emberben megbízom, de itt nem a magunk, hanem a nemzet javaival rendelkezünk és nekünk nem szabad biz-