Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-362
362. országos ilés májns 15. 1S84. 241 Azt hiszi tehát a pénzügyi bizottság, hoíry az által, hogy a közgazdasági bizottság javaslatát e tekintetben el nem fogadta, a czél ellen semmit sem tett és hogy az ép oly sértetlenül fennmarad, mint a hogy az a törvényjavaslatban contemplálva ran. De másfelől ugyancsak az erdő-állomány fenntartása és conserválása szempontjából a pénzügyi bizottság egy másik módosítványt is javasol a t. háznak és ez az, hogy ki kívánja kötni a törvényben, miszerint az eladott erdőkből befolyó pénz csakis oly erdőrészletek vásárlására fordíttassák, a melyek az összefüggő erdőterületeket, vagy pedig az államkincstár birtokaival összefüggő részleteket képeznek, mert megakarja akadályozni azon eshetőséget, hogy itt-ott igen kis területek akár erdővel, akár más állambirtokkal megvásároltassanak és a melyek kezelése a személyzet elég telén volta miatt is nehéz és igy még az ellenőrzés is csaknem lehetetlen; tehát azon czél — hogy maga az erdőállomány nagyobb complexumokban fentartassék, ha ez a kikötés a tör s r ény javaslatban nincs — nem biztosíttatik. Eszempontból ajánlom e módosítást is a t. háznak. Harmadszor bátor vagyok a t. házat figyeimeztetni arra, a mi különben is -,: jelentésből világosan kivehető, hogy a törvényjavaslat három dispositiója közül, kettőre nézve, t. i. az erdő vásárlásra, vagy a területek befásítására fordítását imperative kivánja kimondatni a pénzügyi bizottság a pénz felhasználását, de a vasutakhoz való hozzájárulást, illetőleg a felhatalmazást csak esetleg, tehát kivételesen és igy csak facultative és csak azon ellenőrzési szabályzatok mellett kivánja kimondatni, melyeket 1880: XXXI. t.-cz. 7. §-a megszab. Igy tehát a pénzügyi bizottság intentiójával ellenkezik az első szakasz szövegében előforduló ezen utolsó szó: „fordítandó" és e helyett csak a facultativ intézkedés kifejezését a ..fordítható" szót ajánlja és a bizottság erre vonatkozó módosítását ajánlom a t. háznak elfogadás végett. (Helyeslések:) Gaal Jenő (világosi): T. ház! Ámbár igen nagy fontosságot tulajdonítok a törvényjavaslatnak, mindamellett is az általános vitánál azon indokból nem szólal am fel, melyből a t. előadó ur nem tartotta helyén valónak a törvényjavaslat részletes igazolását. A törvényjavaslatot igen örvendetes jelenségnek tartom, mert örvendetes eseménynek kell jeleznem azon felfogást, hogy a mi erdőállományunk fenntartásáért, pótlásáért a kormány áldozatokat hozni hajlandó. E szempontból tekintettem a törvényjavaslatot a közgazdasági bizottságban is és már ott felszólaltam az í.§. azon intézkedése ellen, mely szerint az 1880. évi, a helyi érdekű vasutakról szóló törvény értelmében, egyes vasutakhoz a jelen törvényjavaslat által contemplált alapokból segély nyujtassék. Az-óhajtottam, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1881-—84. XVII. KÖTET. a két czél, mely a javaslatban kitíízetik, t. i. a kincstári birtokon levő és a rendes üzemterven kivül eső mezőgazdasági területek befásítása, továbbá más területek vásárlása, melyek erdővel czélszerűen beültetbetők, hogy ekét czél, mondom, tökéletesen elég arra, hogy ily törvényjavaslat benyujtassék és hogy e czél maga oly fontos, hogy ezzel semmi más czélt összevegyíteni nem lehet. (Helyeslés a baloldalon.) Nagyon tüzetesen indokolja a kormány a (örvényjavaslatot, és igy nem tartom szükségesnek arra kiterjeszkedni: csak azon nagyon fontos körülményre vagyok bátor a ház becses figyelmét felhívni, hogy csakugyan más módon alig lehet az ország különböző vidékein dúló erdődevastatio ellen hatni, mint ha azon összegek, melyeknek semmi más rendeltetésök nincs és melyek úgyis az erdőüzemterven kivül eső területekről folynak be, az erdőpusztítás lehető íneggátlására fordíttassanak. De mint említem, nem tartom helyesnek a a törvénynek azon rendeltetését, hogy helyiérdekű vasutakhoz járuljon a kincstár és járuljon oly alapokból, melyeknek a dolog természete szerint. más rendeltetésök van. A közgazdasági bizottság javaslata azt az intézkedést tartalmazza, hogy a kincstár ezen alapokból a hozzájárulást nem végleg fizeti, hanem csak előlegezi, mig a törvényhozás összeül és a kormány a hozzájárulásnak roegfe'elő összeget a törvényhozástól kérheti; a pénzügyi bizottság azonban ezzel szemben a végleges hozzájárulást kívánja törvénybe iktatni. Azt hiszem t. ház, hogy ez oly fiscalis módosítása a törvényjavaslatnak, melyhez nem járulhatok. Azt mondja az előadó ur, hogy az előnyös a kincstárra nézve, ha az egyes letarolt erdők eladásával befolyó összegek vicinális vasutak létesítésére fordíttatnak. Igen, de itt üzleti dologról van szó, mert ha a kincstárra nézve előnyös az, hogy egyes vasutak épittesenek, akkor az üzemterven kivül eső jövedelmekből is megfizetheti a jövedelmet. Nézetem szerint azonban itt közgazdasági czélok forognak kérdésben, melyeket pénzáldozatok árán is valósítanunk kell és ennélfogva nem helyeslem a pénzügyi bizottság módosításának szövegét. De más szempontból is kifogásom van az első szakasz ellen. Kifogásolom azt, hogy semmiféle intézkedés nem foglaltatik abban a vásárlások ellenőrzésére vonatkozólag. Ily széles köríí meghatalmazást adni — nem a jelen, hanem általában bármely kormánynak — én igen aggályosnak tartom és azt hiszem, hogy annyit mindenesetre megkívánhat a törvényhozás, hogy a vásárlásokról a kormány évenkint részletes jelentést tegyen, hogy módja legyen a törvényhozásnak megbírálni, vaj jon valóban a kincstár érdekében történtek-e a vásárlások és hogy biztosítva legyen a törvényhozás arról, hogy ezzel nem fog — ismétlem, nem a jelen, hanem bármely más kormány — vissza31
