Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-362
uo SCS. omápot üiéi májas IS. 1184. igen helyes módosítványa el nem fogadtatnék. Ezt kívántam egyelőre megjegyezni. (Helyeslés a szélső baloldalon). Elnök 1 T. ház! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik'a részletes tárgyalás. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a javaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa az 1. %-t). Hegedüs Sándor előadó: Bocsánatot kérek a t. háztól, hogy azon megjegyzésekre vonatkozólag, melyeket Hermán Ottó t. képviselőtársam az általános vita alkalmával tett, ez alkalommal tegyem meg észrevételeimet, azért, mert én az általános vitát el akartam választani a részletestől mivel concrétebben és gyakorlatiabhan lehet a kérdést niegvi atni ott, a hol az valóban felmerül s annyival inkább szólnom kell ez alkalommal, mert a pénzügyi bizottság a közgazdasági bizottságnak módosításává], valamint a minister urnak eredeti javaslatával szemben is e szakaszon kétrendbeli lényeges módosítást tett és azokat ez alkalommal kötelességem indokolni. (Sálijuk!) Én, t. ház, hogy előre bocsássam azokat, a miket Hermán Ottó t, képviselőtársam igen érdekes fejtegetéseire vonatkozólag megjegyezni akarok, f.zoknak lényege ellen, a miket ő az erdőállománynak szükségére és a talajviszonyok szempontjából való ez él szerűségére, továbbá az erdőállománynak a lakossághoz való arányára nézve mondott, egyáltalában semmi észrevételt nem teszek. Semmi kétség, hogy az tökéletesen ugy van és különösen forgalmi és kereskedelmi szempontból a tölgyfa termelés jelentősége Magyarországon általábc.n el van ismerve, mert, a mint tudjuk, igen jelentékeny versenyképes kiviteli ezikkünket ez ndja. Azonban t. ház, magának az erdőállomány pusztításának megakadályozás;) egész nagyságában e törvényjavaslatnál nem merülhet fel, mert e törvényjavaslat nem tűzi és nem tűzheti ki czélul, de nem is igazolhatja azt, hogy az erdőállománynak fentartására vonatkozó hatásos intézkedéseket tartalmazzon s a t. képviselő ur sem fogta fel e szempontból, mert ez csak partialis intézkedés, még pedig annyiban, a mennyiben az az államnak kezében van és ezt is csak annyiban tartalmazza, a mennyiben az az eladással és az értéknövekedéssel kapcsolatban áll. Tehát tisztán e szempontból kell e szakaszt is megítélni és a pénzügyi bizottság egészen osztozik a közgazdasági bizottság azon nézetében, hogy az ily módon befolyó pénz az erdőállomány fentartására fordítandó. A különbség a két bizottság közt e tekintetben csak az, hogy vájjon az esetleg vicinális vasutakra fordítandó subventió, tulajdonkép minő j szempont alá esik. A pénzügyi bizottság azon szempontból indult ki, hogy ha egy erdőn keresztül, vagy annak közelében vicinális vasút száüdékoltíitik létesíttetni s az máskép nem jöhet létre, mint ugy, hogy nz államkincstár ép az erdészet részéről" 1880: XXXI. t.-cz. 7. §-ában megszabott kötelességnek eleget tesz, a mely egyáltalán nem szól előlegezésekről, hanem szól subventióról, hogy ugy fejezzem ki magamat: ,.á fonds perdu" »z esetben a kérdés magának az erdészetnek szempontjából az, hogy ez által veszít-e maga az erdészet vagy pedig nyer-e? A pénzügyi bizottság abból a meggyőződésbői indult ki, hogy ha ily körülmények közt jő létre — a mi ritkán fordul elő — vicinális vasút és ha ily körülmények közt járul az erdészet azon arányban, melyben a törvény azt megszabja a vicinális vasút létesítéséhez, ítkkor az erdőállomány az által nem veszít, mert az erdőállományt nemcsak geographiai kiterjedésében, de értékében is kell felfogni és értékében az erdőállomány nyer. még pedig nemcsak arán vbana subventióhoz,han<m sokszorosan többet, hogy ha a közlekedés megnyílik és annak nemcsak értékesítése válik lehetővé, de egyszersmind a rendes üzeme is ; mert azt mindnyájan tudjuk, a nélkül, hogy e tekintetben én szakembernek akarnám magamat kiíidni — a mi egyáltalán nem vagyok — hogy az erdőállományt magát nemcsak az rontja, ha letarolta tik és üzemtervek tekintetbe vétele nélkül, tehát rendszeresen nem műveltetik és ez többszörösen fordul elő ott, ahol közlekedés hiánya miatt magára hagyva pusztul el. A pénzügyi bizottság tehát nem indult ki azon szempontból, hogy bizonyos compensatiót az erdőállomány az értékemelkedés által ne nyerne s épen ez úton egyszersmind az üzemterv rendszeres betartása eszközölhető ne lenne. Másfelől nemcsak ezt nyeri az úgynevezett — ámbár nem létező erdőalap — de nyeri egyszersmind a törvény értelmében azon törzsrészvényeket, melyeket a vicinális vasút alapítói ezen államsubventió fejében bizonyos arányban kiszolgáltatni tartoznak. A compensatió tehát bizonyos tekintetben megvan. De t. ház a pénzügyi bizottság a közgazdasági bizottságnak helyes intentiójától ez ügyben csak a forma tekintetében tért el, t. i. azon nehézség miatt, a me]y annak létesítésével összekötve van. Egyáltalán nem tűnt fel helyesnek a pénzügyi bizottság előtt, hogy az állami kezelés egyik része kölcsönöket vagy előlegeket adjon a másiknak, mert utóvégre, mégis csak egy cassáról van szó. Hogy ha egyik kezével az állam kölesönt ad s a másikkal azt elfogadja, itt csak elszámolási nehézségek és közbeeső bonyodalmak keletkeznek a nélkül, hogy a czél maga, az egyszerű kezelés és direct adás egyáltalán veszélyeztetve lenne; vagy megfordítva a forma által egyáltalán jobban előmozdittatnék.
