Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-361

Jfil orszás-os ül melyet Fény vessy képviselő ur a Veszprémmegyé­ben előfordult kataszteri munkálatok tárgyában hozzám intézett. Engedje meg a t. ház, minthogy hasonló kérdésre vonatkozik az Éles képviselő ur most előterjesztett interpellatiója is, hogy egyidejű­leg válaszoljak mindkét interpellatióra; természe­tes, hogy a háznak joga lesz válaszom tudomás vétele felett kétszer szavazni. Midőn Fenyvessy képviselő urnak válaszolok, ma sem mondhatok mást, mint a mit hasonló kér­désben néhány nap előtt, mikor ugyanezen kérdés kérvény alakjában a t. ház előtt volt, a dolog érde­mére nézve mondani szerencsém volt. Mielőtt válaszomat megadnám, kénytelen vagyok még Fenyvessy képviselő urnak némely állítására, melyeket részint interpellatiójában, részint az azt kisérő beszédében felhozott, reflec­tálni. Nevezetesen Fenyvessy képviselő ur arra fekteti interpellatiójának súlypontját, hogy az osz­tályozási vidékek megállapítása hibásan történt a pápai és devecseri járásban és felemlíti, hogy mily nagy mértékben emeltetett a föld tiszta jövedelme szemben az eddigi katasteri tiszta jövedelemmel. Az első kérdést illetőleg, hogy az osztályozási vidékek a pápai és devecseri járásban hibásan let­tek volna megállapítva, bátor vagyok megjegyezni, hogy a törvény értelmében az osztályozási vidékek megállapítását nem a katasteri közegek teljesítet­ték önhatalmilag, hanem a járási bizottság, mely­nek tagjai a törvényhatóság által választott birto­kosokból és ezen kivttl egy katasteri állami tiszt­viselőből áll, tehát a választott 15" taggal szemben áll egy állami tisztviselő és nem hiszem, hogy az az egy oly befolyást gyakorolhatott volna, hogy az osztályozási vidékek megállapítása a megye által választott bizottsági tagok véleménye elle­nére történhetett volna. De t. képviselőház, ha történt volna is hiba az osztályozási vidékek megállapításában, az magára a dolog lényegére nézve nem lehetett nagy befolyással, legalább nem olyannal, hogy azt magánál a dolog természeténél fogva orvosolni ne lehetne. Mert hiszen minden osztályozási vidék keretén belül minden mívelési ágra nézve a tör­vény értelmében 8 osztályt lehet felállítani s ez által helyre lehet állítani azon aránytalanságot, mely esetleg egyik-másik község határa között létezik. Ha tehát az osztályozási vidékek megálla­pításában hiba történt volna is, az magára a ka­tasteri míveletre semmi lényeges befolyással nincs. A másik megjegyzése a t. képviselő urnak az volt, hogy a múlt állapotot Összehasonlítva a jelennel, a pápai és devecseri járásokban meg­állapított tiszta jövedelmek roppant nagy emel­kedést tüntetnek fel. Már a múltkor volt szeren­csém kijelenteni, hogy az, ha egyik-másik járásban, községben, vagy parczellára nézve a megállapított métjm 14 I8S4. gg5 katasteri tiszta jövedelem most magasabb, mint volt az előbbi kataster mellett, ez előttem semmi bizonyító erővel nem bir; mert igen sok factor működhetett közre abban, hogy az illető nagy­mérvű változás előállott. Igen sok földbirtokot tudok, melynek tiszta jövedelme 3 frt, 3 frt 50 krra volt megállapítva és ha az ugyanazon vidéken a közlekedési viszonyok és mívelési ágak megvál­toztával 7 frtra emelkedett, magából ezen tényből még semmi következtetést vonni nem lehet. Még két állítást tett a t. képviselő ur; egyik az, hogy magában a pápai s devecseri járásban a provisorium alatt megállapított tiszta jövedelem már amúgy is nagy volt és hogy e járások meg­állapított tiszta jövedelmét a szomszéd járásokéval összehasonlítva, az aránytalanul magasnak látszik. Leszek bátor erre vonatkozólag néhány ada tot előterjeszteni. A pápai járáshoz tartozó Gör­zsöny községben a szántóföld tiszta jövedelme a múltban átlag 4 frt 77 kr. volt. Váthé 2 frt 79 kr., ezt tehát nagyobbnak mondani nem lehet. Méltóz­tassék továbbá összehasonlítani épen a pápai és devecseri járásokhoz tartozó néhány község tiszta jövedelmét a szomszéd községekével, melyeket a t. képviselő ur magasabbaknak mond és azt mél­tóztatik látni, hogy a pápai járásnak ugyanazon községében, Görzsönyben 4 frt 77 krral volt a tiszta jövedelem megállapítva, mig Nagy-Aesád községében 4 frt 15 krral; Mezőlakban a szántó­föld tiszta jövedelme az előbbi kataster alapján 4 frt 50 krral, mig a szomszéd veszprémi járásban, melyet a, képviselő ur előnyben részesítettnek mond, Bozsok község tiszta jövedelme 6 frt 36 kr., Berhida községe 7 frt 67 kr. volt, tehát jóval magasabb, mint a szomszéd községekben. A zirezi járásban, a mely pedig szintén szomszédja és köz­tudomás szerint, állítólag rosszabb, mint a deve­cseri és pápai járás, 4 frt 90 kr. és 4 frt 38 kr. a kataszteri tiszta jövedelem, tehát ugyanannyi, mint a pápai járásban. De azt mondja a t képviselő ur interpellatió­jában, hogy ezen községek tiszta jövedelme nagy mértékben emeltetett volna. Hát, t. ház, egyes köz­ségekben igen is nagy mértékben emeltetett, hogy helyesen-e vagy nem, azt e perczben meg­ítélni nem tudom — mert csakugyan ugyanazon Görzsöny községben 4 frt 77krról emeltetett 9 frt 28 krra; de szintúgy Várpalotán 3 frt 40 krról még leszállíttatott a föld minőségéhez képest 2 frt 50 krra. Nem lehet tehát általánosságban azt mondani, hogy mindenütt az a tendentia uralkodott, hogy emeltessenek az eddig fenn állott tiszta jövedel­mek ; mert van az ellenkezőre is eset. Emiitette még a képviselő ur, hogy némely községben oly magasra csigáztattak fel a tiszta jövedelmek és az ezek alapján kivetett adók, hogy az illető közegek nem is merték azokat a községek­30*

Next

/
Thumbnails
Contents