Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-361

236 ;S*il. erczigoí- fiiéi BftJHS 14. 1884. nek kiosztani. Így történt ez a képviselő ur állí­tása szerint a pápai járásban is. Méltóztassanak megengedni, épen azon körül­mény, hogy ezen katasteri ügyben annyi felszólalás történt és pedig azon helyeken, a melyek fel­említtettek, úgymint Sopron és Veszprém megyé­ben, azt mutatja, hogy az adótízetők a nagyobb adók tudomására az által jutottak, hogy az értesít­vények velük közöltettek. Épen ezen tény mutatja továbbá, hogy a kormány nem kerülte a kiosztást ós nemcsak ott osztotta ki, a hol kedvezőbb, ha­nem ott is, a hol kedvezőtlenebb az eredmény, vagyis egyformán mindenütt. Van ugyan tudo­másom arról, hogy több nagy községben és nagy adófizetőknél nem történt meg- a kiosztás: de ez nem azért történt, mintha a kormány nem akarta volna kiosztatni, hanem azért, mivel a munkálat nincs befejezve. De reményiem, hogy a legrövidebb idő alatt az értesítvények az egész országban ki fognak osztatni. T. ház! Részint a t. képviselő urnak hozzám intézett interpellatiója folytán, részint más oldalról is tudomásom lévén arról, hogy Veszprém megyé­ben a múlthoz viszonyítva a katasteri tiszta jöve­delem felemeltetett, kötelességemnek tartottam egy tisztviselőt a helyszínére küldeni, hogy ott meg­győződést szerezzen magának a tényállásról. Ezen tisztviselő jelentése be van nyújtva és az ő felfogása szerint csakugyan történtek az osztályba sorozás alkalmával hibák, melyeket azonban éaen azért, mert az osztályba sorozásnál történtek, a reclamatiónál helyre lehet azokat hozni. Hogy helyes-e azon felfogás, a melyet ÜZ illető eljáró egyének tanúsítottak, vagy helves-e a képviselő ur felfogása, mely megegyez akiküldött tisztviselő felfogásával, annak nem lehetek bírája sem én, sem nem lehetnek bírái az illető közegek, hanem dönteni fognak ezen ügyben a járási, kerületi és országos bizottságok, melyek ezen kérdésben vég­legesen fognak határozni. Ha hibák vannak, ezeken lehet kielégitőleg segíteni azon módon, a mely a törvény szerint rendelkezésre áll. És itt bátor vagyok felhozni még egy körülményt. » Mikor 1881-ben a katasteri törvény módosít­tatott, én pendítettem meg azon eszmét, hogy jó lesz a reclamatióra időt és alkalmat hagyni a.kkor, midőn az egyénenkénti kirovás megtörtént és az egyes adókötelezettekkel az adóösszeg is közöl­tetett. Ismervén honfitársaink szokott eljárását, jónak láttam, hogy alkalom adassék a reclama­tióra akkor,, midőn nemcsak a tiszta jöve­delem van megállapítva, hanem maga az adó is. (Ügy van! a jobboldalon.) Hogy ezen felfogá­somban nem csalatkoztam, mutatja a következés, mert ezen módozat útján lett lehetséges az, hogy a fenforgó esetben még most is van helye az orvoslásnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha ez a mó­dozat ki volna zárva, akkor most már be volna fejezve az eljárás. Minthogy épen azon hajokra nézve, melyeket a t. képviselő ur felemlített, van orvoslási mód, én részemről nem tartok szükségesnek új törvény­hozási intézkedést. A törvény végrehajtását illető­leg pedig csak ismételhetem azt, a mit már a múlt alkalommal mondottam, hogy semmikép sem fogom akadályozni, sőt minden lehetőt meg fogok tenni arra nézve, hogy a netalán előfordulható igazság­talanságok elháríttassanak és a bizottságok e tekintetben nemcsak hogy semmi nehézséget ne tegyenek, de ellenkezőleg a legnagyobb előzékeny­séggel járjanak el. Sőt igyekezni fogok, hogy a bizottságok meggyőződést szerezhessenek az illető bajokról és a szükséges orvoslást megadják és az igazságtalanságokat a maguk egyéni tapasztalataik alapján reparálják. (Elénk helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszo­mat tudomásul venni és méltóztassék az általam mondottakat válaszul tekinteni Éles Henrik t. kép­viselő ur interpellátiójára is. (Élénk helyeslés.) Fenyvessy Ferencz: Az igen tisztelt pénzügyuiinister urnak interpellatiómra adott szives válaszára nézve csak igen kevés megjegy­zést óhajtok tenni a t. ház szives engedelmével. Rövid igénytelen válaszomban abból indulok ki, a mit a t. minister ur méltóztatott mondani, hogy t i. az a kérdés, hogy helyesen vagy nem helyesen lettek-e a pápai és devecseri járásban az adótételek a kataster által felemelve, ez a házhoz nem tartozik. Ezt a ház megítélni, magam is igy vélekedek, bizonyára bajosan tudná. Ebből kiindulva, minthogy' interpellatiómnak más czélja úgy sem lehetett, mint csak a minister ur különös figyelmének felhívása — nem akarok egyáltalában azon kérdés fejtegetésébe bocsát­kozni, hogy hibásan történt-e csakugyan az osztá­lyozás, vidékek megállapítása a sérelmes járások­ban; arra sem akarok kiterjeszkedni, vájjon az adótételek is mily módon lettek nagyobbak a kataster útján, mint volt? De egy megjegyzést tenni mégis kénytelen vagyok: és ez az, hogy adataimat, melyeket interpellatióm illustrálására voltam bátor felhozni, a legmegbízhatóbb, sőt tovább megyek saját személyes, közvetlen positiv tapasztalásomból merítettem és semmi sem állott távolabb tőlem, mint az, hogy a házban hamis vagy képzelt számokkal álljak elő, mert tudom, hogy a színház kulisszái mögött csinált mennydörgéstől senki sem szokott megijedni. Én támaszkodom a t. minister ur adott vála­szára s appellálok a későbben még jobban értesí­tendő minister úrhoz, midőn Veszprém megyéből egy deputátió fog jönni egy kérvénynyel a minister ur elé. Azon hiszeniben, hogy a kérvénynek lesz foganatja, a minister ur válaszát ezúttal tudomásul í veszem. (Helyeslés a baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents