Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-361

4 161 országos ült XIV. t.-ez. 23. §-ának első bekezdése értelmében maximalis megterheltetés czímén 123,835 frttal járuljon hozzá; továbbá ugyancsak a 23. §. 8. bekezdése értelmében, a melyet épen előbb voltam bátor idézni, azt czélozza a törvényjavaslat, hogy az állam által nyújtott előlegek időközi kamatai 121,800 frttal engedtessenek el. Ezen két összeg azonban magában véve még nem volna elég, hogy a társulat existentiáját biztosítsa. Ezért egy harmadik összeg is vétetett fel a törvényjavaslatba és pedig azon költségek részbeli elengedése, melyekkel a társulatot az 1881-ki árvíz elleni védekezés terhelte. Ezen védekezési költségekből 110,000 frtnak elengedését ajánlja a. törvényjavaslat és bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy ez csak csekély része azon költekezéseknek, melyeket ezen rendkívüli árviz szükségessé tett és melyek annak idejében több mint 300,000 frtba kerültek. Az államnak ezen hozzájárulásával lehetővé tétetik,hogy a társulat tovább fennálljon, hogy a még hátralevő munkálatokat befejezze és rendes körülmények között képes legyen megfelelni azon rendes feladatoknak, melyek reá várakoznak. Rendes viszonyok közt. ha ezen hozzájárulás által pénzviszonyai rendeztetnek, feladatának túlterheltetés nélkül megfelelni képes leend, annálinkább, mert ha ezek segélyével védművei teljesen kiépíttetnek, biztosabbakká és erősebbekké tétetnek: akkor az évenként felmerülő védekezés és egyéb teendők is sokkal kevesebb anyagi erőt igényelnek, akkor a rendkívüli árviz esetén is sokkal erősebb ellentállásra lesznek képesek a töltések, ennélfogva sokkal kevésbbé költséges a védelem és igy nagyobb reménynyel nézhetünk eléje annak, hogy a társulat anyagi ereje arányba hozatik kötelezettségeivel. Ezek alapján úgy a közlekedési mint a pénzügyi bizottság a törvényjavaslatot indokoltnak, sőt tekintettel a közérdekekre, melyeket előbb voltam bátor jelezni, a Tisza szabályozásra, Szegedre és Algyő, Tápé, Dorozsma községekre nézve nemcsak indokoltnak, hanem szükségesnek és elutasíthat]annak tartja s azért kéri a t. házat, méltóztassék a törvényj avaslatot úgy általánosságban, valamint a bizottságok által szerkesztett szövegezés szerint részleteiben is elfogadni. {Helyeslés a jobboldalon.) Gr.'Tisza Lajos: T. ház! (Halljuk!) Mint az igen t. előadó ur is érintette, ezen törvényjavaslat beterjesztésével a minister ur az 1884: XIV. t.-ez. rendelkezésének tett eleget és tulajdonkép azon ígéretet váltotta be, melyet az; épen általam azon törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a 23. §-hoz ajánlott módosítás elfogadásakor a szegedsövényházi társulat felemlítésével tenni szíves volt és ezért ugy azon vidék nevében, mint saját nevemben is köszönetünknek adok kifejezést. inájn* 14. 1834. 229 Tagadhatatlan, hogy ha az ezen törvényjavaslatban foglalt intézkedések elfogadtatnak és keresztül vitetnek, ez azon vidék lakóira nézve megnyugtató hatással lesz, mert először is a biztonság érzetét fogja bennök fokozni, lehetővé tétetvén nekik az, hogy a hullámcsapásoknak kitett sövényházi kereszttöltés, melynek megerősítése a társulat erejét túlhaladt;! volna, megerősíttessék. Nem tagadom továbbá, hogy ezen intézkedések keresztülvitele folytán azon helyzetbe jöhet a társulat, hogy szigorú gazdálkodás és kezelés mellett eleget tehet kötelezettségének és megfelelhet hivatásának . Erre azonban csakis rendes körülmények közt van lehetőség és nem zárkózhatom el attól, hogy kételyeimnek adjak kifejezést, vájjon képes lesz-e a társulat ennek eleget tenni a legkisebb rendkívüli eset előálltával? És ezen kételyeimet a ministeri indokolásból merítem. Nevezetesen azt mondja az indokolás, a különféle számok gruppirozásából hozván ezt ki, hogy e szerint a mentesített árterület egy-egy holdjára átlagban 2 frt évi teher esik. Ez a teher csekélynek nem mondható. De az sem mondható első pillanatban, hogy elviselhetetlen. Ha azonban meggondoljuk azt, hogy annak a 77,000 frtnak — csak kerekszámot mondok •— melyből átlagként 2 frt esik egy-egy holdra, oroszlán részét tulajdonkép 13,000 hold fogja viselni, akkor már ezen 13,000 holdra tagadhatlanul meglehető? teher fog hárulni. De a világért sem akarom állítani, hogy ezen teher elviselhetetlen. Azonban az a kérdés, hogy minden viszonyok közt elegendő lesz-e a megállapított összeg arra, hogy a társulat csakugyan megfeleljen hivatásának és kötelességének. Mily alapon jött ki ezen számítás a ministeri indokolás adataiból? Az mondatott, hogy a társulatnak évi gátfentartás, vízvédelem és administrationalis költségeire 20,000 frt leüttetik és ezen kivül a vasutak és a körtöltéstől átlagban 4,500 frt számíttatik. Én hiszem, hogy ez a 20,000 frt talán teljesen nem is fog igénybe vétetni a száraz esztendőkben. De másfelől meggyőződésem, hogy a mint egyszer a védekezés a töltés egész vonalán megkezdődik, a 20,000 frt az első hónapra sem lesz elegendő; már pedig tudjuk, hogy a Tisza árja 6 heti, sőt néha 2 havi védekezést is igényel. Megvallom, aggályom az, hogy a legelső árvizes esztendőben, midőn a védekezés szüksége majd beáll, ezen számítás nem állja meg a helyét s akkor holdanként nem 2 frt, hanem sokkal több teher háromolnék a mentesített területekre. Igen bajos azt ma meghatározni, hogy mennyi. Igen bajos volna megmondani, hogy ennyivel vagy annyival többet vállaljon el a terhekből az állam. S épen azért, t. ház, nem tehetek róla, de ragasz kódom azon nézetemhez, melyet az 1884: XIV. t.-cz. tárgyalásakor, ha jól emlékszem, kifejeztem,