Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-361

§28 361 országos ülé* Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az imént harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot el­elfogadni ; igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház többsége el­fogadta. Következik : az 1840 : X. t.-ezikkben szabá­lyozott hatósági illetőség némely határozmá­nyainak módosításáról szóló törvényjavaslat har­madszori felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot vég szövegezésében is elfogadni? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) Kérem, kik a törvényjavaslatot meg­szavazzák, hogy méltóztassanak felállani. (Meg­történik. Felkiáltások: Ellenpróbát!) Kérem tehát azokat, a kik nem fogadják el, hogy méltóztas­sanak felállni. (Megtörténik.) A többség megsza­vazta a törvényjavaslatot és igy tat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal fog közöltetni. Következik az 1881. LII. t.-cz. végrehajtása folyamán keletkezett viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolva Zsilinszky Mihály jegyző [olvassa). Elnök; t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik és igy alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás vé­gett szokott módon a főrendi házzal fog közöltetni. T. ház! Minthogy a főrendiház ma ülést tart, kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen harmadszori megszavazásra vonatkozó pont­jait mindjárt hitelesíteni, hogy az átküldethessék. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa a jegyzőkönyv ide vonatkozó pontjait). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontjai hitelesíttetnek. Következik a pénzügyi bizottság 579. számú jelentése a sövényháza-szegedi ármentesítő tár­sulat ügyeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, (Felolvasottnak vessszúk!) igy az általános tárgyalást megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Rakovszky István előadó: T. ház! A törvényjavaslathoz csatolt indokolás részletesen sorolja elő azon körülményeket és viszonyokat, melyek elkerülhetetlenné tették, hogy az annak idejében fennállott percsora-szegedi árvizmentesítő társulat feloszlattttssék és helyette egy kisebb területen és kevésbbé súlyos körülmények között a sövényháza-szegedi ármentesítő társulat léptet­tessék életbe. Azonban ezen társulatnak már ala­kulása után azonnal az 1881 -ki árviz és rendkívüli május 14. 18S4. vízviszonyok miatt oly nagy nehézségekkel kel­lett megküzdenie, oly nagy költekezésekkel kellett szembeszállania, hogy anyagi erej e nem volt arány­ban azon terhekkel, melyet el kellett viselnie. Mégis a társulatnak mint ilyennek fenmaradása és az általa teljesítendő munkálatoknak keresztülvitele nélkülözhetetlen szükség volt, mert nemcsak a társulat alapját képező ártér volt itt kérdésben, hanem sokkal nagyobb és országosabb szempontok is; ezek között első sorban az általános Tisza­szabályozás érdeke és keresztülvitelének biztosí­tása, továbbá az.hogye társulat védmü vei közvetve a szegedi körtöltést is védelmezik, valamint Algyő, Dorozsma és Tápé községek lakosságának életét és vagyonbiztonságát is oltalmazzák. Igy tehát elkerülhetlen volt az, bőgj' ezen védő munkálatok létesíttessenek és az építkezések újabb állami elő­legekkel hajtattak végre. Az előterjesztésben és a két bizottság jelentésében részletesen elő vannak sorolva azon munkálatok, melyeketa társulat ezen állami előlegekből létesített, valamint azok, melye­ket még okvetlen teljesítenie kell s azért én ezen adatokat nem akarom ismételni, csak a főösszege­ket emelem ki. Ezen munkálatok következtében ugyanis 1.619,857 irtot tesz azon összeg, melyet ezen aránylag kicsiny társulat kénytelen volna megtéríteni, ez pedig a kis ártérrel arányban nem áll, mert ezen összegnek megfelelőleg — a mi szintén részletes számításokkal van kitüntetve — az ártérre eső egy-egy hold majdnem 109 frtkölt­séggel volna megterhelve. A társulat ezen kötele­zettségnek a maga erejéből megfelelni képes nem lévén, indokolt az, hogy vele szemben az 1884: XIV. t.-cz. alkalmaztassák, mely 23. §-ában nem­csak kilátásba helyezi, de a kormánynak köte­lességévé is teszi, hogy oly társulatok, a melyek­nek fennállása magasabb közérdekből kívánatos, állami hozzájárulással tartassanak fenn ; de továbbá ugyancsak ezen szakaszhoz egy épen gr. Tisza Lajos képviselőtársunk által indítványozott 8-ik bekezdést fogadott el annak idején a törvény­hozás, mely szerint: „A túlterheltetek ezen meg­állapítása nem zárja ki azt, hogy rendkívüli mos­toha anyagi viszonyok fennállása esetén vagy rendkívüli baleseteknél az illető társulat az állam részéről esetleg segélyben részesüljön." Itt az idézett törvény 23. § ának mindkét esete fennáll, t. i. magában véve a társulatnak a túlterheltetek alapján s a közérdek szempontja ból igénye van arra, hogy az állam saját hozzá­járulásával is rendezze ügyeit, továbbá a 8. be­kezdés értelmében a rendkivüli mostoha anyagi viszonyok is fennállanak, melyek folytán az állam részéről esetleg további segélyben részesíthető. E czélból a törvényjavaslat intentiója az, hogy a társulatnak további fennállása és hogy úgy mond­jam, munkaképessége biztosíttassék, hogy ennek elérhetése végett az állam egyrészről az 1884:

Next

/
Thumbnails
Contents