Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-361
§28 361 országos ülé* Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az imént harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot elelfogadni ; igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház többsége elfogadta. Következik : az 1840 : X. t.-ezikkben szabályozott hatósági illetőség némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot vég szövegezésében is elfogadni? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) Kérem, kik a törvényjavaslatot megszavazzák, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróbát!) Kérem tehát azokat, a kik nem fogadják el, hogy méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség megszavazta a törvényjavaslatot és igy tat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal fog közöltetni. Következik az 1881. LII. t.-cz. végrehajtása folyamán keletkezett viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolva Zsilinszky Mihály jegyző [olvassa). Elnök; t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik és igy alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendi házzal fog közöltetni. T. ház! Minthogy a főrendiház ma ülést tart, kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen harmadszori megszavazásra vonatkozó pontjait mindjárt hitelesíteni, hogy az átküldethessék. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa a jegyzőkönyv ide vonatkozó pontjait). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontjai hitelesíttetnek. Következik a pénzügyi bizottság 579. számú jelentése a sövényháza-szegedi ármentesítő társulat ügyeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, (Felolvasottnak vessszúk!) igy az általános tárgyalást megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Rakovszky István előadó: T. ház! A törvényjavaslathoz csatolt indokolás részletesen sorolja elő azon körülményeket és viszonyokat, melyek elkerülhetetlenné tették, hogy az annak idejében fennállott percsora-szegedi árvizmentesítő társulat feloszlattttssék és helyette egy kisebb területen és kevésbbé súlyos körülmények között a sövényháza-szegedi ármentesítő társulat léptettessék életbe. Azonban ezen társulatnak már alakulása után azonnal az 1881 -ki árviz és rendkívüli május 14. 18S4. vízviszonyok miatt oly nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, oly nagy költekezésekkel kellett szembeszállania, hogy anyagi erej e nem volt arányban azon terhekkel, melyet el kellett viselnie. Mégis a társulatnak mint ilyennek fenmaradása és az általa teljesítendő munkálatoknak keresztülvitele nélkülözhetetlen szükség volt, mert nemcsak a társulat alapját képező ártér volt itt kérdésben, hanem sokkal nagyobb és országosabb szempontok is; ezek között első sorban az általános Tiszaszabályozás érdeke és keresztülvitelének biztosítása, továbbá az.hogye társulat védmü vei közvetve a szegedi körtöltést is védelmezik, valamint Algyő, Dorozsma és Tápé községek lakosságának életét és vagyonbiztonságát is oltalmazzák. Igy tehát elkerülhetlen volt az, bőgj' ezen védő munkálatok létesíttessenek és az építkezések újabb állami előlegekkel hajtattak végre. Az előterjesztésben és a két bizottság jelentésében részletesen elő vannak sorolva azon munkálatok, melyeketa társulat ezen állami előlegekből létesített, valamint azok, melyeket még okvetlen teljesítenie kell s azért én ezen adatokat nem akarom ismételni, csak a főösszegeket emelem ki. Ezen munkálatok következtében ugyanis 1.619,857 irtot tesz azon összeg, melyet ezen aránylag kicsiny társulat kénytelen volna megtéríteni, ez pedig a kis ártérrel arányban nem áll, mert ezen összegnek megfelelőleg — a mi szintén részletes számításokkal van kitüntetve — az ártérre eső egy-egy hold majdnem 109 frtköltséggel volna megterhelve. A társulat ezen kötelezettségnek a maga erejéből megfelelni képes nem lévén, indokolt az, hogy vele szemben az 1884: XIV. t.-cz. alkalmaztassák, mely 23. §-ában nemcsak kilátásba helyezi, de a kormánynak kötelességévé is teszi, hogy oly társulatok, a melyeknek fennállása magasabb közérdekből kívánatos, állami hozzájárulással tartassanak fenn ; de továbbá ugyancsak ezen szakaszhoz egy épen gr. Tisza Lajos képviselőtársunk által indítványozott 8-ik bekezdést fogadott el annak idején a törvényhozás, mely szerint: „A túlterheltetek ezen megállapítása nem zárja ki azt, hogy rendkívüli mostoha anyagi viszonyok fennállása esetén vagy rendkívüli baleseteknél az illető társulat az állam részéről esetleg segélyben részesüljön." Itt az idézett törvény 23. § ának mindkét esete fennáll, t. i. magában véve a társulatnak a túlterheltetek alapján s a közérdek szempontja ból igénye van arra, hogy az állam saját hozzájárulásával is rendezze ügyeit, továbbá a 8. bekezdés értelmében a rendkivüli mostoha anyagi viszonyok is fennállanak, melyek folytán az állam részéről esetleg további segélyben részesíthető. E czélból a törvényjavaslat intentiója az, hogy a társulatnak további fennállása és hogy úgy mondjam, munkaképessége biztosíttassék, hogy ennek elérhetése végett az állam egyrészről az 1884:
