Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-360

360. wííÉsrw ftlii májm'l.í. 1SS4. 233 valaha látott épitni vasúti töltést, egy viztöltéssel a hol 2—300 méternyi távolságok vannak, az nem igazságos. A ki meg akarja nézni, megláthatja, hogy 6 km. hosszban a tiszai töltésvonal egy részének hordtávolsága 5000 méter volt, más részén az át­lagos távolság 500 méter volt és a hol legkisebb volt a távolság, az Í80 méter volt az egész töltés­vonalon. Már hogy itt parificátiót csináljanak kü­lönböző árakon, az nem volna egyéb, mint azoknak félrevezetése, a kik a dologhoz nem értenek, (Ugy van ! jöbbfelől.) Én épen azért kívántam azt felhozni, hogy bár mikor, bár honnan, bár mely irányban intéztessék is hozzám kérdés, én kötelességemnek ismertem nyíltan és a valóságnak megfellőleg vá­laszolni. ÍÉpen ez volt az oka annak, hogy nem elégedtem meg azzal, hogy az árlejtés ered­ménye másfél millióval volt olcsóbb, mint az előirányzat, hanem később is felszólítottam az egyes községeket ugyanezen munkák teljesí­tésére. Tovább is mentem. Összehívtam az összes érdekeltségeket, ha jól emlékszem, 1882. ja­nuár 10-én, itt van a jegyzőkönyv és ez értekez­letben a képviselő ur is rését vett, meghívtam minden várost, minden nagybirtokost, továbbá az azon vidéki országgyűlési képviselőket, hogy elő­térj eszszem az eddigi eredményeket és szerezzenek arról magoknak meggyőződést. Ennek alapján ki­szállott egy öt tagú bizottság és ez Békéstől Apát­falváig megnézte a vonalat és eonstatálta a valót. Ugyanakkor előterjesztettem azt is, hogy a vállal­kozók, mintán a munkának körülbelül csak 7 s-a van teljesítve, kész és hajlandó minden kártérítési igény nélkül a további két harmadrészről lemon­dani, hogy csinálja meg azt az érdekeltség. Miután a bizottság az egész vonalon végig ment, megnézett mindent és köztük volt a t. képviselő ur is, abban az egyben mindnyájan egyet értettek, hogy a jelen körülmények közt olcsóbban építeni nem lehet, és oda concludált — itt van a jegyzőkönyv — nem hogy vétessék el és adassék a munkálat másnak -- mert megjegyzem, az érdekeltek igen helyesen próbálkoztak más vállalkozóvá] is érint­kezni, hogy nem vállalná-e el olcsóbban — mon­dom, oda coneludálíak, hogy miután sürgős épít­kezés folytán nagyobb árak állottak elő, mint a minővel a múltban építkeztek, annálfogva az állam is nagyobb mértékben vegyen abban részt. Mellé­kesen íaegemlícem, hogy akkor az érdekeltek és köztük a t. képviselő ur, az akkori közlekedési nsinisternek a teljesített munkálatért háláját fejezi ki és még azt is mondja, felolvasom, hogy: „nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a minister ur helyes intenti ójának keresztülvitelére hivatottabb és buzgóbb közeget — mint én vagyok — nem választ­hatott." Nem hivalkodásból említem én ezt meg, hanem csak azért, hogy méltóztassanak ebből meg­ítélni, hogy annak daczára, hogy az illető társu­latoknak autonómiája felfüggesztetett, én egyetlen egy aetust sem vittem a nélkül keresztül, hogy ugy az egyes községeknek, városoknak, mint a birtokosoknak, miután saját érdekükről, saját zsebükről volt szó, alkalmat ne nyújtottam volna arra, hogy a dologhoz hozzá szólhassanak. Azt a t. képviselő ur szintén tudja, hiszen neki is volt al­kalma épen Szentesen a kormánybiztosi hivatalnál meggyőződni arról, hogy a legkisebb tételre nézve is felvilágositást kaphatott mindenki. Azt a t. képviselő ur aligha fogja valaha el­érni, hogy a képviselőházban részletes számadások tárgy altassanak, ezek tárgy altatnak az államszám­szék által. Az elkészült számadások a maga idejé­ben mind felküldettek a kormánybiztosi hivatal által. A számszék azokat tárgyalni fogja és majd tárgyalni fogja a zárszámadási bizottság s majd kézhez fogja kapni a képviselő ur is. De azt nem hiszem, hogy a képviselő ur vala­mikor joggal követelhesse, hogy egyszerű jelentés mellé részletes számadások adassanak, annál kevésbbé, mert a ház nincs hivatva ezek vizsgála­tára. (Helyeslés jöbbfelől.) Még csak egy észrevételem van a Zsilinszky képviselő ur által felhozottakra. Az csakugyan való, hogy az élő víz lecsapolása és az alsó zsilip elkészítése nemcsak a képviselő ur által említett két szempontból, hanem egy harmadik szempont­ból is szükséges; szükséges azért, mert épen ott kezdődnek az újonnan épített töltések; és ha a viz lebocsáttatik, ott zsilip nincs, akkor, ha az élő víz a csatornának azon az oldalán, hol a kellő töl­tések nincsenek túlságos nagy mértékben kiépítve, a viz a zsilipen nem folyhatván le, akkor könnyen megtörténhetik, hogy a felső körösi társulat területe, a csatolna gátja elszakadván, veszélyeztetik. De azt hiszem, hogy a mint eddig nem volt, ugy jövőre sem lesz akadály arra, hogy a zsilip helyreállit­tassék. Különben magam részéről is nemcsak az állam érdeke szempontjából, hanem egyszersmind azon sokszor és nagy mértékben sújtott érdekelt­ség szempontjából is kérem a t. házat, méltóztas­sék elfogadni e törvényjavaslatot, mely ugy az állam, mint az illető érdekeltek érdekeinek egy­formán megfelel. (Élénk helyeslés jöbbfelől.) Széll György: T. ház! (Felkiáltások: Mi czimenl) Személyes kérdésben! Elnök: A képviselő ur személyes kérdésben kér szót. Éles Henrik: De aztán az legyen ám! Elnök: A képviselő ur ismeri a házszabá­lyokat s ahhoz fogja magát tartani. Széll Györgyi Személyes kérdésben kérek szót. Valójában csodálkozom azon figyelmeztetésen, mikor én sem egyik, sem másik képviselőtársam ellen nem szoktam adatok nélkül váddal előállani és valakit indokolatlanul megtámadni. Horváth Gyula képviselő ur, mint kormány-

Next

/
Thumbnails
Contents