Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-360

360. orseigos ülés május IS. 1884. 215 illetőleg a t. ház és az országgyűlés intézkedéseit vezette, melynél fogva meghagyatott a megyének mind az, a mi az ő antomonicus működésének nélkülözhetlen kelléke volt, de olynemű ügyek, melyek máról holnapra tisztán administrativ utón voltak elintézendők, a közigazgatási bizottsághoz tétettek át és némelyek, mint a hivatkozott törvényben is fel volt említve, egyenesen az alispánra bízattak, mondom e szellemnek véleményem szerint megfelelő a jelen törvényjavaslat és akkor, midőn ennek elfogadását kérem, nem valami új kívánsággal állok elő, mely itt valami hallatlan, vagy idegen volna. És hozzá akarom tenni t. ház, hogy én a megyei autonómia fentartásának azon korlátok közt, a melyekben az helyes, fentartható és «egy helyes kormányzat keretébe a jövőre beilleszthető, határozottan embere vagyok; de azért láttam én már olyan esetet, mikor a túlzott és nem okos szeretettel nem hogy elősegítettünk volna valamely ügyet, hanem azt tönkrejuttattuk. Én a magam módja szerint akarom istápolni a megyéket és nem ugy, hogy azon ügyeket is a megyéknek kívánjam adni, melyek nézetem szerint azok hatáskörébe nem tartoznak. A jelen törvényjavaslat az eddig hozott törvények szellemével megegyezik, gyakorlati szükségnek megfelel és nem fogja azt eredményezni, hogy azt mondhassák: íme itt van a törvény, már most biztosan ringathatja magát a kormány egy átmeneti időszakban, mert tud magán segíteni. Nem tarthatni ettől, mondom, mert ez csak igen kis részére terjed ki a vizjog keretébe tartozó ügyeknek, nem terjed ki például az alagcsövezés kérdésére, az egész talajjavítás kérdését nem érinti, a mire pedig én nagyfontosságot helyezek. Itt tehát én csak jó oldalait látom ez intézkedésnek, veszélyeit nem, azért kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök I T. ház! Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A bizottság előadója nem kívánván szólani, kérdem a t.házat: méltóztatik-e „az 1840: X. t. czikkben szabályozott hatósági illetékesség némely határozmányainak módosításáról" szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselőurakat,ldk elfogadják,méltóztassanak felállani (Megtörténik.) A többség elfogadta. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mély észrevétel nélkül elfogadtatík, olvassa a.2 1. §-t). Szederkényi ííándor: T. ház! (Halljuk!) A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a végrehajtás módozataira nézve változtatja meg az 1840 : X. t-czikket. Az 1840: X. t.-ezikknek azonban a végrehajtással együttesen vannak oly intézkedései, melyekre nézve szükséges constatálni, hogy azok szenvednek-e változást, vagy érintetlenül maradnak. Nevezetesen az 1840: X. t.-czikk 2. §-a egy igen fontos elvet mond ki, melynél fogva a megye határozatának végrehajtása előtt az érdekeltnek joga van a törvény rendes útjára hivatkozni. Kérdés már most, vájjon ezen intézkedés miként fog alkalmaztatni a jelen szakaszban előirt pertraetatió folytán; a megye alispánjának, vagy a közigazgatási bizottságnak végzése után lép-e életbe az érdekelt félnek ezen joga? vagya ministeri, tehát a legfőbb fórum határozata után? Ezt azért szükséges tisztába hozni, mert a módosítás erre semmit nem mondván, az életbe lépés után oly conflie tusok, félreértések és zavarok fognak támadni, melyek valószínűleg, mint szokás, ministeri rendeletekkel vagy nem tudom mikkel fognak elintéztetni. Kérdést intézek tehát a t. kormányhoz és a t. előadó úrhoz, vájjon e törvény megalkotása alkalmával ezen 2. §-ban fentartott jogok fentartása contempláltatott-e a módosító törvénnyel; ebben mi a felfogása a kormánynak és az előadónak ? Darányi Ignácz előadó: Van szerencsém felvilágosításul kijelenteni, hogy ezen szakaszra nézve intézkedés foglaltatik az 1871: XXXIX. t.-cz. 28. §-ban. Akkor ugyanis, midőn a 1871: XXXIX. t.-cz. megalkottatott,meg kellett vizsgálni, vájjon az 1871: XXXIX. t.-ez.-ben contemplált rendelkezések mennyiben egyeznek meg az 1840: X. t.-cz. rendelkezéseivel és akkor a törvényhozás a 28. §-ban világosan kimondta, hogy 1840. X. t.czikknek minden a jelen törvény határozmányaitól eltérrő intézkedései hatáívon kivül helveztetnek: azon munkálatokra nézve azonban, a melyek egyesek vagy községek által az 1840: X. t.-cz. értelmében készültek vagy ezután készülni fognak, az 1840: X. t.-cz. 5. 6. 7. §-ai továbbra is érvényben maradnak. Kézetem szerint általában, ha ily ügyekben a közigazgatási eljárás a maga fórumain végig ment, akkor az illető kárt szenvedő felek előtt a törvény rendes útja elzárva nincsen. Somssich Pál: Engedje meg a t. előadó ur és a t. ház, ebben nem lehet megnyugodni. Mert nagy különbség van abban, ha valaki intra domínium élhet jogorvoslattal, vagy extra domínium. Az 1840: X. t.-cz. intra domínium engedte ezt meg, azt mondván, hogy az illető fél a hozott határozat ellen a törvény rendes útjára hivatkozhatik; most pedig általában csak extra domínium lesz jogorvoslatnak helye. Tehát az én malmomat elvágják. Én tehát csak extra dominium élhetek jogorvoslattal, holott itt jogi kérdések elbírálásáról van szó, mely iránt esetleg pert kell indítani. Én ebben megnyugodni nem tudok. A minister urnak is tartozom válaszszák Azt mondotta a minister ur, hogy rósz volna, ha ezen kérdések rövid idő alatt el nem döntethetnének. Ily ügyeknél jogi kérdések fejlődnek ki és ezeket meg kell vizsgálni, hogy ítélet hozathassák. A fődolog minden maionmái ahomlokfa hely-