Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-360
2lg 5S0 ' •»**£*» *'** Má,jns 18. 1884. zete, mely a viznek magasságát korlátolja. Jogi elbírálást igényel, hogy ez mily irányban és helyzetben legyen. Ennek tisztába hozatalára sok idő kell s a jogi kérdés eldöntését nem szabad elsiettetni administrativ eljárással. (Közbeszólás.) Az mondatik, hogy eltart majd egy ilyen malom per 2 esztendeig. Igenis van olyan, a mely eltart, mert a jogi állapot kitanálmányozása szükséges és ez hosszabb vizsgálatot igényel. Én részemről azt akarom megállapittatni, hogy az 1840: X. törczikknek Szederkényi t. képviselőtársunk által idézett szakasza fennáll-e vagy nem? Mert ha nem: akkor az új állapot sokkal kedvezőtlenebb azokra nézve, a kik eddig birtokon belül élhettek jogorvoslattal. Én ezen állapotokat nem szeretném koezkáztatni. Általában ez a javaslat nincs eléggé körültekintőkig szerkesztve. Nem terjeszkedik ki az egyes kérdésekre, csak röviden tárgyalja azokat. Pedig ezek fontos kérdések. Sokszor egy malom jövedelme felér egy kis pusztajövedelmével. S ily kérdéseket nem lehet oly gyorsan eldönteni. Még egyszer azt mondom, méltóztassanak a törvényjavaslatot újabb megfontolás tárgyává tenni, (Helyeslés a baloldalon.) Baross Gábor államtitkár: T. ház! Min denekelőtt azt az észrevételt koezkáztatom, hogy az 1840: X. t.-cz. módosításáról szóló és most általánosságban elfogadott törvényjavaslat azt, a mit megoldani kivan, tényleg, még pedig körültekintéssel és minden részleteivel együtt megadja. Ugyanis a törvényjavaslatban az 1840: X, törvényczikken nyugvó alaki eljárás szabályozásáról lévén szó, ez a feladat inegoldatik; többre és másra kiterjeszkedni szükséges nem volt. Mindaz, a mi anyagilag ezen kérdés megítéléséhez tartozik, ezen törvényjavaslat által nem érintetik. Továbbá azon nézetben sem osztozhatom, hogy akármiféle legyen a vizi-ügy, mely még az idézett törvény hatálya alá tartozik, indokolt és ezélirányos volna, hogy elintézése az alaposság kedveért éveken át elhuzódhassék. Véget vetve az előttem szólott képviselő ur indokainak, bármely érdekelt, ki ügyének befejezését éveken át hiába sürgeti, nem az alapos megbirálás felé irányzott törekvés az, mely az ügyek elintézését lassítja, hanem a tapasztalás szerint az, mert eltekintve attól, hogy a közgyűlések a tárgyak elintézésére kellő időt és gondot nem fordíthatnak, magának a kérdésnek műszaki megállapodása oly hiányosan teljesíttetik, hogy ez irányban feltétlenül szükséges a reeorrectio. Ez pedig azt az időt, a melybe ezen ügyek elintézése kerül, jelentékenyen meghosszítja. A mi a Szederkényi képviselő ur által felvetett kérdést illeti, bátor vagyok azokon kivül, a miket az előadó ur megjegyzett, figyelmeztetni arra, hogy ezen törvényjavaslat az ügyek megbirálásának anyagi oldalát nem érinti s hogy ehhez képest ezen az 1840: X. törvényen vagy a kifejlődött gyakorlaton alapuló rész válozatlanul fenmarad. Egyébiránt az idézett törvény 1—4. §-ai tulaj donkép az akkori viszonyok közt fennforgó szabályozást tartalmazván, a múltra vonatkoznak. Épen a második szakasz a bírói eljárás fenntartását birtokon belül megengedi azon esetben, ha az illető mű hatóságilag engedélyeztetett vagy ha 15 esztendeig fennállott; ellenkező esetben a birtokon kivüli jogorvoslatot engedi meg. Ezen szakaszok folytatása az 5-ik szakaszban van, mely azt mondja: .jövőben pedig ilyetén ügyeknek megalkotásánál ezen és ezen eljárás követeltetifi *. Ha ezekhez hozzáadom, hogy az idézett törvény megalkotása óta, maga az említett §-ban foglalt bírói eljárás is lényeges törvényes átalakuláson ment át, indokoltnak fog tekintetni azon felfogás, mely administrativ egyéb törvényeinkben is mérvadó volt, hogy t. i. az itt értett vitás ügyeknek administrativ utón való eldöntése nem zárja ki azt, hogy az e nemű vitás kérdések közigazgatási úton a maguk rendes útján döntessenek el, a fél szenvedett kárának megtérítésére pedig a polgári perutat vegye igénybe. Bátor vagyok tehát a t. házat figyelmeztetni, hogy a Szederkényi t. képviselő ur által e részben felvetett kérdés actuális j'elentőséggel nem bír. (Helyeslés jobbfelöl.) Baranyi Ignácz előadó: T. ház! Azon kérdés, melyet Somssich Pál igen t. képviselő ur felvetni méltóztatott, már 1871-ben eldöntetett és egészen superáltnak tekinthető, mert az 1871: XXXIX. t.-cz. 28. §-a, mint már jelezni bátor voltam, világosan kimondja, hogy ezen törvény határozmányaitól eltérő szakaszok hatályon kivül helyeztetnek. De különben is, ha a kérdés nem is volna superált, nagyon megfontolandó volna, vájjon czélszertí volna-e concedálni, hogy addig, mig a közigazgatási forumok kimerítve nincsenek, mig mind a három forumot ez ügy meg nem járta, a bíróságnak ingerentia adassék. Ez a törvényhozásunk által eddig követett elvekkel határozott ellenkezésben állana; ezen törvényjavaslattal, illetőleg ezen szakaszszal nem czéloztatik egyéb, minthogy a megyei közgyűlés helyébe az alispán, illetőleg a közigazgatási bizottság helyeztetik, de különben e szakasz által a fennálló' törvényeken és fennálló törvényes rendelkezéseken változás nem történik. Kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! J$em!) Kérem azon képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak fel-
