Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-358
358. országos ülés május 9. 1884- J 71 tóztatik a t. ház az elnök urnak ezen kijelentését a bizottság jelentésének alapjául venni, akkor a jelentés felolvasottnak tekintethetik s tudomásul vétetik. (Zaj a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: Én hozzá kívánok szólani a tárgyhoz. A bizottság t. elnöke, azt hiszem, nyelvhibát követett el, mikor azon kifejezést használta, hogy „feljelentés". Én nem feljelentést tettem, hanem az inconpatibilitási törvény értelmében bejelentést. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Csáky László: Nyelvhiba volt, bejelentést akartam mondani. Ugron Gábor: Én, t. ház, nem akarokhoszszas vitát csinálni a dologból, minthogy az ülésszak vége felé a vitának practicus értelme ugy sincs; de constatálom, hogy a czél, mely az volt, hogy a tiszti ügyészséget is megtarthassa és a képviselői hely se jöjjön üresedésbe, a törvénynek ilyetén kijátszásával tökéletesen eléretett.(Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Elnök: Erre csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a bizottság jelentése szerint a főispán egyebet ^nem tehetett, mint hogy ideiglenesen intézkedett az állás betöltéséről s az új választás megejtéséről. (Közbeszólás a szélső bafelől. Sem az állást be nem töltötte, sem új választásról nem intézkedett !) Különben a bizottság jelentése a házszabályok szerint tudomásul vétetik. Szathmáry György a közoktatásügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém bemutatni a közoktatási bizottság jelentését a harmadik egyetem ügyében az összes iratokkal együtt. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentés kinyomatása s napirendre tűzése iránt intézkedni. Egyúttal méltóztassék az enquéte-naplónak szétosztása iránt is intézkedni. Elnök: A közoktatási bizottság jelentése a harmadik egyetem ügyében ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idejében napirendre fog tűzetni. Egyszersmind pedig ki fog nyomatni a mellé csatolt enquéte-napló. Még a napirend előtt Helfy képviselő ur kíván szólani. Helfy Ignácz: T. ház! A t. kormányelnök úrhoz óhajtok egy kérdést intézni. Sajnálom, hogy e perezben nincs itt, de remélem, hogy az ülés folyamán meg fog jelenni s tudomást szerezvén felszólalásomról, szíves lesz arra válaszolni. Jól tudom, hogy az országgyűlésnek bezárása a koronának kizárólagos joga, mely jogával él a kormány tanácsa szerint; de másfelől tudom azt is, hogy minden parlamentáris országban, különösen akkor, midőn a törvényhozás tényezői közt teljes egyetértés uralkodik, az országgyűlés működésének megszüntetése rendesen mintegy a parlament egyetértésével, vagyis tudomásával szokott történni. Azt, hogy az országgyűlés tagjai ki legyenek téve annak, hogy úgyszólván az utolsó napig se tudhassák, mikor szűnik meg működésük, én rendén levőnek nem találom, de sok inconiventiával is jár ez. A választókerületek felszólítják a jelölteket, hogy jelenjenek meg vagy tűzzék ki a napot, mikor fognak megjelenni, már pedig felfogásom szerint különösen oly kerületekben, a hol két képviselő áll egymással szemben, én sem a parlamenti illem, sem a colíegiális egymás iránt tartozó tisztelettel nem tartom összeegyeztethetőnek, hogy mielőtt a mandátum lejárt, egymás ellen fellépjenek. (Helyeslés.) Ezen okból is kívánatos, hogy az országgyűlés tagjai tájékozva legyenek az iránt, mikor fogja a t. kormány a koronának az országgyűlés bezárását tanácsolni. — Köszönettel fogom venni, ha a tisztelt kormányelnök ur ez iránt némi tájékozást fog nyújtani, annál inkább, mert a lapok olyan különféle híreket hoznak, legközelebb is maguk a kormánylapok kilátásba helyezték, tiogy körülbelül 15 — 18-án fog bezáratni, a mai lapok már 20- 25-ére teszik, ugy hogy valóban senki sem tájékozhatja magát. Tisza Kálmán ministereínök: T. ház! Azt hiszem, az igen természetes, hogy positive a napot megmondani nem lehet, mert függőben van még néhány törvényjavaslat s lehetnek a törvényhozás két háza közt némi differentiák, a melyek izenet váltást tesznek szükségessé, a mi mindig egy-két napi különbséget tesz. He én egész őszinteséggel nyilvánítom, hogy a mennyiben ezek lehetővé teszik, e hó 20-ika körül szándékozom ő Felségének javaslatba hozni az országgyűlés berekesztését. {Helyeslés.) Elnök: Az iránt határozat szüksége fenn nem forog, következnék most a napirend, azonban a főrendiháztól izenet érkezett, méltóztassék azt meghallgatni. B. Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur! T. ház! Tiszteletteljesen jelentem, hogy a főrendek az ipartörvényjavaslatra nézve több módosítást tettek, a melyeket a t. háznak szíves elfogadásra ajánlanak; ellenben a Fiume területén építendő építmények adómentességéről, a budapesti körút felállításáról, a Sväjczczal kötött államszerződés beczikkelyezéséről és végül a fegyházakegygyei való szaporításáról szóló törvényjavaslatokat változatlanul elfogadták. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat ezennel bemutatni. Elnök: Fel fognak olvastatni a jegyzőkönyvi kivonatok. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! E szerint az országos fegyintézeteknek egygyel való szaporításáról, a IéteI zők átalakításáról és államfogház építéséről, a 22*
