Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-357

166 357. országos ülés május 8 I8S4. mert a főrendiház jelenlegi alkotása mellett igen sok személyre fogna az kiterjeszkedni s azt hi­szem, hogy ez akadályul nem szolgálhat; a mi pedig azt illeti, hogy bevárandó az új rendezés, ebben sem látok akadályt, mert az tökéletesen mindegy, mily alkatrészeket foglal magában most és milyeneket a jövőben. A mentelmi jog meg­illeti a törvényhozás tagjait, akármilyenek legye­nek azok. Tudomásul veszem tehát a bizottság ezen felfogását a codifkatióról, illetőleg annak jelenleg nem opportunms voltáról, de conclusióját el nem fogadon. Mindazonáltal t. ház, azon oppor­tunitási indokból, kész vagyok határozati javasla­tomat, melyben t. i. kijelentendőnek vélem a ház részéről,hogy az 1723 : VII. t.-cz.-etkell alkalmazni Hermán Ottó képviselő ur bántalmazása esetében, ezennel visszavonni, a minekkövetkeztében tárgyta­lanná válik a bizottság jelentésének azon része, hogy határozati javaslatom mellőztessék. Kész vagyok visszavonni határozati javaslatomat azért, mert — mint már előbb is kijelentettem — magam is lá­tom a nagy formai nehézségeket a törvény alkal­mazásánál és fá-jdalom ezen nehézségek eloszlatá­sáhoznem méltóztatott járulni feladatához képest a bizottság, mert nem arra felelt, hogy mikép volna az a törvény alkalmazható, hanem egyszerűen azt mondta, hogy épen nem alkalmazható. Mondom nincsenek eloszlatva most sem a nehézségek s mint­hogy a törvényhozásnak, vagy a képviselőháznak e tekintetben eljárása mindenesetre késleltethetné a már megindított "bírói eljárást, ennek eredmé­nyét pedig én késleltetni nem szándékozom, mon­dom visszavonom, határozati javaslatomat épen azért, mert remélem, hogy a codificatiónak szük­sége oly ellenállhatlanul fogja magát offerálni a képviselőháznak, hogy az sokáig elmaradni nem fog, hogy a mentelmi jognak jelen állapota fenn nem maradhat; addig pedig azon nagyfontosságú elveket, melyek az 1723. t.-czikkbe le vannak rakva és még mindig életben vannak, tartom irá­nyúi szolgálóknak. Azonban mint már kijelentet­tem, nem fogadhatom el a bizottság jelentésének azt a részét, a mely szerint nem látja fenforogni szükségét bármely különös intézkedés tételének, és azért kívánja mellőztetni határozati javaslato­mat. Ezzel szemben tehát bátor vagyok a t. ház­nak a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani. (Olvassa.) A képviselőház kijelenti, hogy a mentelmi jognak külön törvény által való szabá­lyozását és formaszerü biztosítását szükségesnek tartja. Elnök! A határozati javaslat fel fog olvas­tatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa), Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Az előttem szólt képviselő ur a maga né­zetét kifejtvén és az 1723: VII. t.-cz. érvényét továbbra is vitatván, a melyre nézve ellenkező meggyőződésemet már a minap kifejeztem, miután a t. képviselő ur ebből semminemű következtetést vonni nem akar, azt továbbra is vitatni felesleges­nek tartom. A kérdés, mely előttünk fekszik, csak az, hogy ki akarja-e mondani a t. ház határozatikig azt, hogy a mentelmi jognak törvény általi szabá­lyozása szükséges. Nem akarom én tagadni, hogy a mentelmi jognak törvény által meghatározása idővel, később, ha viszonyaink inkább megállapodnak, főkép az igazságügyi bizottság által felhozott okok részben elenyésznek, nem szükséges, igenis szükséges lesz, ha az időszerűnek fog mutatkozni, most azonban én ennek törvény által meghatározását még nem tartom kimondandónak. Arról azonban biztosít­hatom a t. házat, hogy a kormány ezzel a kérdéssel komolyan fog foglalkozni és az ez iránt teendő javaslatok felett tanácskozván, az illető tényezők meghallgatása mellett is annak idején határozni fog. Mivel pedig némileg aggályok támadtak azon ellentétek fölött, melyek a mentelmi bizottság egyik állítása és az igazságügyi bizottság álláspontja között felmerültek, t. i., hogy vájjon az, ki a kép­viselő mentelmi jogát bírósági hatalmánál vagy más hivatalos hatalmánál fogva megsérti, csupán csak fegyelmi utón büntethető-e vagy pedig a bün­tető törvénykönyv 193. szakaszában megállapított büntetés alá essék: én részemről kijelentem a kor­mány nevében, hogy mi e tekintetben az igazság­ügyi bizottság véleményében osztozkodunk és azon felfogást tartjuk helyesnek, mely annak jelentésé­ben foglaltatik. így tehát miután jelenleg semmi veszély nem fenyegeti a mentelmi jogot, jövőre pedig, midőn a körülmények czélszerűnek és idő­szerűnek mutatják, a törvényhozási intézkedés elő­készítésével a kormány már most is foglalkozni fog, kérem a t. házat, méltóztassék a határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök l T. ház! Szólásra senki sincs feljegyez­ve, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, szava­zás előtt még a bizottság előadóját illeti a szó, mint­hogy az előadó ur nem kivan szólani, következik a szavazás. A bizottság nem látván törvényhozási intézkedés szükségét, ennélfogva indítványozza, hogy Mocsáry képviselő ur javaslata mellőztessék. Miután azonban a képviselő ur határozati javas­latát visszavonta, ennélfogva annak mellőzésére vonatkozó pontja a bizottság javaslatának tárgy­talanná vált, fenmarad azonban az a rész, mely szerint a bizottság azt mondja ki, hogy „törvény­hozási intézkedés szüksége nem forog fenn"; mig Mocsáry Lajos képviselő urnak most beadott hatá­rozati javaslata ennek ellenkezőjét kívánja kimon­datni, t. i., hogy a mentelmi jognak külön törvény által való szabályozása és formaszerű elintézését szükségesnek tartja. E szerint itt két nézet áll szemben, a kérdés természetes az lesz, elfogadja a ház az igazságügyi bizottság azon nézetét, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents