Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-357
357. országos ülés május 8. ISS4 161 hogy a törvényben hivatkozás történjék oly szabályzatokra mint mérvadókra, amelyek, nem ugyan az 1878: XX. t.-cz. alapján, de azon alapon, mert az egyöntetű rendezés kívánatos és lehetséges volt, az osztrák magyar monarchia két kormánya által egyetértőleg levén megállapítva, ezen kormányok egyetértésével egyúttal meg is változtathatók a nélkül, hogy ahhoz a törvényhozásnak időszakonkinti hozzájárulása válnék szükségessé. Holott ha ezen törvénybe iktattatnék, ezzel ezen szabályok állandósága és mérvadó volta mondatnék ki, a mi nagyon természetesen magának az ügynek jelentőségével és időszakonként változó voltával összhangba hozható nem lenne. Én tehát a szabályokra való világos hivatkozást elfogadhatónak nem tartanám. Minthogy érdemileg a t. képviselő urnak különben sincs kifogása a szakasz intézkedése ellen, kérem a t. házat, hogy a szakaszt változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslések.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a kérdés az lesz: méltóztatik-e a szakaszt szemben r a Lázár Ádám képviselő ur módosításával a bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? Mindenekelőtt méltóztassanak meghallgatni a módosítványt. Duka Ferencz jegyző {olvassa « móäosítvá/nyt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a módosítványnyal szemben a törvényjavaslat első szakaszát a bizottsági szövegben elfogadni ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a módosítvány mellőzésével a bizottsági szöveget fogadja el. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. szakaszát, mely észrevétel nélkül élfogadtatik.) Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is.elfogadtatván, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az igazságügyi bizotság jelentése, Hermán Ottó képviselő megtámadtatása alkalmából Mocsáry Lajos képviselő által beadott 547. számú határozati javaslatra s az erre vonatkozó indítványra. Azt hiszem, a t. ház a bizottságjelentésének felolvasását nem kívánja; ennélfogva a vitát megnyitom. Az első szó az előadót illeti. Teleszky István, az igazságügyi bizott Ság előadója: T. ház! Mocsáry Lajos képviselő 1884. ápril 2-án a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „A képviselőház elrendeli, hogy azok, kik Hermán Ottó képviselőt f. é. ápril hó 1-én megtámadták, az 1723. évi VII. törTényczikk 8. és 9. §-ai értelmében megbüntettessenek; ennek eszközlésével saját elnökét bizza meg." Ezen határozati javaslatnak a házszabályok értelmében történt előleges tárgyalása alkalmával KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XVII. KÖTET. j ugyancsak Mocsáry Lajos képviseli) a. következő indítványt nyújtotta be: „A tárgyalás alatt lévő határozati javaslat az igazságügyi bizottságnak adatik ki sürgős jelentéstétel végett az iránt: miképen volna az 1723 : VII. törvényczikk a Hermán Ottó képviselő bántalmaztatása esetére alkalmazandó; mit kellene tenni a jövőre nézve az országgyűlési tagok mentelmi jogának világosságba helyezése és biztosítása végett". Ugy a határozati javaslat, mint az indítvány véleményadás végett az igazságügyi bizottsághoz utasíttatván, az igazságügyi bizottság a mentelmi joggal kapcsolatba hozott ezen kérdést tüzetes bírálás tárgyává tette és hogy azzal behatóan, fontosságához méltóan foglalkozott, erre nézve kimerítő jelentésére vagyok bátor utalni. A mentelmi jog a törvényhozás függetlenségének elengedhetetlen követelménye ; a parlamentárismus egyik fontos alaposzlopa. Mert ha a mentelmi jog teljesen és kimerítően nem védetik, akkor a törvényhozó testület függetlensége csorbát szenved, akkor a kormányzatnak parlamentáris független ellenőrzése meg van bénítva. — A mentelmi jog kizárólag két irányban nyert kifejezést. Elsőben is biztosítja a törvényhozó testület tagjainak szólásszabadságát, biztosítja oly módon, hogy *a házban a házhoz tett nyilatkozatokért és képviselői minőségükben a házon kívül, tehát pl. a ház bizottságaiban, vagy a ház megbízásából teljesített eljárásuk alkalmával mondott nyilatkozataikért büntetőjogi hatósági felelősség alá nem vonathatnak és csupán az illető ház által és a ház által is csak a házszabályok engedte korlátok közt vonhatók felelősségre. A mentelmi jog másik alkatelemét képezi az, hogy a képviselő oly bűncselekményekért is, melyek az imént említettem szólásszabadság következtében a hatósági felelősségre vonás keretéből teljesen kizárva nincsenek, büntető kereset, vizsgálat és letartóztatás alá rendszerint csak a ház előleges engedelmével, a törvényhozói tag mentelmi jogának felfüggesztésével vettethetik. Hazánkban a mentelmi jogot kimerítő szerves törvény nem szabályozta, de a mentelmi jog egyik fontos alkateleme, a szólásszabadság, el van ismerve az 1791: XIII. t.-czikkben, el van ismerve az erdélyi compillata constitutio II. rész I. czím 8.czikkében és ezen alapon a mentelmi jog, mint a szólásszabadság privilégiuma, fennállt sértetlenül és kétségtelenül. És törvényhozásunk története mutatja, hogy valahányszor a hatalom túlkapása a mentelmi jog körébe belenyúlni kivánt, az alsóház, nem késett hatalmas szavát fölemelni ellene. Utalok itt példa gyanánt az 1832 — 36 és az 1839—40-iki országgyűlés történetére. Utalok azon esetre, midőn j Wesselényi Miklós Szatmármegye közgyűlésén és 21