Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-356

35fi. országos filés május 7. 18S>4. ; 155 sék a térképet megnézni — hogy sokkal köze­lebb vannak arra a kőszéntelepek, mint Torbágy felé. Ez méltó volt a figyelemre. Különben pedig fenntartom azokat, a miket mondottam és kérem válaszomat ugy a mint mondottam, tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnöki Azt hiszem, hogy miután az inter­pelláló képviselő ur tudomásul vette a minister ur válaszát, a ház is méltóztatik azt tudomásul venni. (Helyeslés) Imrich János: T. ház! Azon ügy, a mely­jyet a t. ház szives engedelmével szőnyegre hozni bátor leszek, a közös hadsereg és a honvédség beszállásolásáról, valamint az annak fejében az állam által megtérítendő összegekről szóló 1879. évi XXXVI. t.-czikk végrehajtására vonatkozik. Talán feltűnik, hogy ezen az egész lakosságot mélyrehatóan érintő törvényczikk végrahajtása tárgyában most, annak majdnem 5 évi fennállása után még interpellálnom kell; sajnos tény azon­ban, hogy ezen törvényczikk, mely meggyőződé­sem szerint az egész országban már végrehajta­tott, Brassó megyében nagyon egyoldalúan lett keresztülvive: tudniillik, csakis a községekre rótt nagyobb terhek, de nem egyszersmind a közsé­gek részére törvényesen biztosított igények tekin­tetében. A községek iparkodtak a törvény természet­szerű folyományaként reájuk hárult követelmé­nyeknek készségesen és igen gyakran egyéb köz­ségi szükségletek teljes figyelmen kivüí hagyása mellett megfelelni, a nélkül azonban, hogy a katonai igazgatás részéről hasonló készséges támo­gatásban részesültek volna. Hogy miért történt ez, hogy miért nem nyert a megye ismételt kérelme daczára, ezen a lak­tanyák az 1879. évi XXXVI. t.-czikk 3í. §-ában megállapított összegek teljes kifizetésére vonat­kozó égető ügy végleges elintézést? — nem tu­dom és nem is akarok ezen eljárási módban valami különös czélzatot ezen megye iránt keresni. Azért is minden oldalról megvilágítani óhajtván a dolgot, mindenek előtt elő fogom adni a hon­védelmi minister úrhoz intézendő kérdésem ok­adatolására és igazolására röviden, hogyan lett az évek folyamán tárgyalva a kérdéses ügy, a nél­kül, hogy véget ért volna: győződjék meg a t. ház minden tagja arról, hogy az illető községek érdekében ezen interpellátió kikerülhetlen és arról, mennyire szükséges, hogy vak-mi azok megnyug­tatására történjék. T. ház! Az 1879. évi XXXVI. t.-czikk tudva­levőleg még megjelenése évében lépett életbe. Az első bizottsági munkálat, a Brassómegyé­ben levő laktanyák osztályozása ügyében még 1880-ban márezius hó 10-én lett a honvédelmi ministeriumhoz elküldve és annak elintézése 1881-ben márezius hó 5-én és 1882-ben augusztus ] hó 14-én, tehát több izben kérelmezve. A várva várt elhatározás helyett a honvédelmi minis­terium 1882-ben október hó 10-én és 23-án és november hó 5-én kelt rendeleteivel elrendelte az érdekelt községek legnagyobb megdöbbenésére a laktanyák új osztályozását. Hogy mi történt az első már jogérvényes munkálattal, hogy elveszett e, vagy egyszerűen félretétetett-e, ki mondhatná meg ? Elég az hozzá, a másodízben elrendelt osztályo­zás megtörtént és az új, második munkálat ez ügy­ben fel lett terjesztve a honvédelmi ministeriumhoz : és pedig Földvár, Szt.-Péter, Botfalu, Keresztény­falva, Rozsnyó, Feketehalom és Höltövény közsé­gekre vonatkozó munkálat 1883-ban márezius hó 6-án, Brassó városi községet érintő 1883-ban már­ezius hó 8-án, végre Vidombák-é 1883-ban már­ezius hó 7-én. Miután hosszabb ideig semminemű intézkedés sem történt, a község részéről elvállalt kötelezett­ségek pedig nagy pénzáldozatot igényeltek, az ügy elintézése ismételten kérelineztetett és pedig már 1883-ban június 13-án, továbbá Rozsnyónak egy ide vonatkozó kérvénye kapcsán 1883-ban június 21-én, végre ugyan azon évi augusztus hó 29-én tartott közigazgatási bizottsági határozat alapján. Erre azon válasz érkezett, hogy a tárgyalások a hadügyministerrel folyamatban vannak; az ügy azonban ma is ezen stádiumban van, daczára annak, hogy minden, a mi az egyes községektől kiigazí­tás vagy az okmányok pótlása végett később is bekivántatott, készségesen fel lett terjesztve. Miután a szóban forgó községek még 1879. óta, tehát majdnem öt éven át a beszállásokért törvényi­leg megállapított összegek helyett hónaponkint csak százötven forintnyi előleget kapnak, tehát sok­kal kevesebbet, mint az 1879. évi XXXVI. t.-cz. életbeléptetése előtt, akkor, midőn helyreállításokra és berendezésekre több ezer forint, egy községben például 10,000 forint fordíttatott, a t. képviselő ház is ebből könnyen meggyőződhetik, mily sajnos helyzetben voltak azon községek már eddig is és mily mérvben fokozódhatik az, ha a ministerium az eddigi mulasztásait gyorsan helyre nem pótolja. A szükséghelyzet ezen községek legtöbbjeiben oly nagy, hogy a községi adók kellő időbeni fede­zésére és culturális czélokra szükségelt összege­ket már többé nem fizethetik és egyúttal egy ha­bár igazolatlan, de a fennforgó körülmények kö­zött könnyen felfogható elkeseredettség és mély bizalmatknkodás foglalt tért a községi elöljáróság és a megyei hatóság irányában, miután azon saj­nos állapot okát ezen hivatalok hanyagságában keresik. Ezeket hanyagsággal vádolni nem lehet, sőt mindezen hatóságok kötelességüknek eleget tenni iparkodtak — bár nem is a kivánt ered­ménynyel. Miután további hallgatással ezen ügyet mel­| lőzni nem lehet, az illető községek megnyugtatása

Next

/
Thumbnails
Contents