Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-356

356. országos ülés május 7. 1884. Ib3 ezélszerübb pontjáról egy szárnyvonal fog azon j vidékeken keresztül Esztergomig építtetni. Ezt a t. minister ur akkoriban meg is igérte. Hogy mily nagyfontosságú e dolog, arra nézve — nem akarván a t. házat hosszú előadással untatni, csak azon kérvényt hozom fel, melyet 1882. évi november 22-én a budapesti gyárak beadtak és pedig 10 gőzmalom, 6 vas- és gépgyár, 4 szeszgyár, 3 kék festőgyár és azon kivül még 11 különféle más gyár, összesen tehát 34 olyan gyár, mely kőszén- I nel dolgozik és melynek kőszénre nagy szüksége van. Ugyanezen kérvényben ki van mutatva, hogy Esztergom vidékén, a mintegy 12 • mértföldet tevő kőszén területen, a melyből még csak 1 és V* D mértföld van feltárva, 515.000,000 métermázsa kőszén van. Ebből 1861-től 1868-ig, tehát 7 égetendő alatt 7,400,000 mázsa kőszén emeltetett ki, míg a másik 7 esztendőre 5 600,000 mázsa esett. Tehát kevesbedés állott be. Miért, mert a szállítás oly drága volt, hogy nem concurrálhattak a többi kőszéntelepekkel, melyek kőszenet a fővárosba szállítanak. Tehát a főváros érdekében is áll, hogy ezen vasút létre jöjjön. De maga Esztergom város érdekében is áll ezen szárnyvonal kiépítése. Tudom, hogy a minister ur kiterjesztette figyelmét ezen ügyre, tudom azt is, hogy engedélyt adott rá; de az engedélyes sem nem élt jogával, sem a megfelelő kötelezettséget a kiszabott időben nem teljesítette. Azt is tudom, hogy volt egy másik vállalkozó-társaság, mely engedélyt kért az építkezésre, de nem történt a dologban semmi. Ez indít engem arra, hogy tiszteletteljesen a minister úrtól azt kérdezzem: mi az oka, hogy az igen t. minister ur adott igéretét mind ez ideig be nem váltotta és szándékozik-e az eddigi mulasztását, mely úgy,, a fővárosra, mint a kőszénbánya-íelepekre egyaránt káros hatású, mielőtt gyors intézkedése által jóvá tenni? (Élénk helyeslés a baloldalon.) Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa az interpellátiót.) Felszólítás: Miután akkor, mikor a budapestszőnyi vasútnak Bia-Bicske-íelé leendő felépítése elhatároztatott s ezáltal az esztergom - vidéki kőszénbánya-telepek és maga Esztergom városa is elestek azon méltán biztosan várt előnytől, hogy terményeiket olcsóbban fogják a fővárosba szállítani, kilátásba helyezte a kormány, illetőleg megígérte az igen t. közlekedési minister ur, hogy figyelmére méltatva úgy a fővárosnak, mint a most nevezett vidéknek és Esztergom városának fontos érdekeit, gondoskodni fog arról, hogy a létesítendő Budapest-szőnyi vonalnak valamelyik legczérszerubb pontjáról egy szárnyvonal építtessék Esztergom vidékén át Esztergomig. Miután továbbá úgy tudom, hogy az igen t. minister ur, egy ilyen vonal építésére már I KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XVII. KÖTET. adott is engedélyt, de az engedményes jogával járó kötelességeinek a kiszállott idő alatt eleget nem tett; mégis : miután vannak vállalkozók, kik egy ilyen szárnyvonalnak építését elvállalni azonnal készségesek és képesek is lennének, mindezeknél fogva tisztelettel kérdezem: mi az oka, hogy az igen t. minister ur adott igéretét mind ez ideig be nem váltotta? — és szándék ozik-e az eddigi mulasztását — mely úgy a fővárosra, mint a kőszébánya-telepekre egyaránt káros hatású — mielőbb gyors intézkedése által jóvá tenni? — Budapesten, 1884. május 6-án. Elnök: Az interpellátió közöltetni fog a közmunka- és közlekedésügyi minister úrral. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: Ha méltóztatnak megengedni, leszek bátor rögtön felelni. (Sálijuk!) Igenis emlékszem t. ház, hogy akkor, a mikor meghozatott a törvény a budapest-szőnyi összeköttetésre nézve, egyszersmind szóba jött egy szárnyvonal kérdése Kis-Torbágytól Esztergomig. S inkokolva volt ennek kiépítése az által, hogy ezen vonal jelentékeny kőszénterítleteken megy át, melyekből olcsón lehet ellátni a fővárost kőszénnel, másfelől pedig Esztergomot is érintve, vagyis ott végződve, összeköttetést hozna létre a fővárossal. Ezen szempontok egyikének fontosságát sem tagadom. Emlékezem, hogy felhozatot akkor egy harmadik szempont is, t. i. az, hogy ezen vasút allirnentálni fogja a magyar államvasutnak fővonalát. Megvallom, hogy én részemről ezen utóbbi szempontra nagy súlyt nem helyezek. Somssich Pál: Nem is mondtam. Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedési minister: Nem is állítottam, hogy a képviselő ur mondta volna. De tudom, hogy felhozatott ezen nézet is. Mondom, én erre a pontra súlyt nem helyezek, mert. a Torbágytól Budapestig menő rész sokkal rövidebb, mintsem hogy ez irányban nyomatékkal birna. Horánszky Mndor: Hanem felfelé. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Jól emlékszem rá, azt mondtam, hogy ezen vonalnak nagy fontossága van a. tekintetben, hogy a fővárost kőszénnel allirnentálni fogja, de egyszersmind jövedelmező vasút is lesz. De hozzátettem azt is, hogy legyen jövedelme 6—1—8°/°, azt hiszem, hogy általán véve tisztán üzleti szempontból, nem tanácsos az országnak belemennie. A pénzek, melyeket mi erre fordíthatunk, szintén nem olcsók. Megvagyok győződve — igy szólottam — hogy akadnak magánvállalkozók, akik ezt a vasutat vagy ilyen vasutat létesíteni hajlandók. Élvezzék ők a hasz20