Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-356

152 356, országos ülés mftjiis 7. 18S4. Most következik a törvényjavaslat 1. szakasza és czíme. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. szakaszát és czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: A törvényjavaslat összeállítására nézve bátor vagyok a t. házat arra figyelmeztetni, hogy a mennyiben maga a törvényjavaslat 1. és 2. szakaszból,|azonkivül a szerződés ismét 10 szakaszból áll, tehát két első és két második szakasz van, hogy egy törvényczikkben egyforma számok kétszer ne forduljanak elő, méltóztassék megengedni,hogy a szerződés szakaszairómai számokkal jelöltessenek. (Helyeslés.) Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi gyűlés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság jelentése az első erdélyi vasút vonalainak megváltásáról szóló 536. sz. törvényjavaslat, tárgyában. Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, (Felolvasottnak vesszük!) akker az általános tárgyalást megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Lukács Béla előadó: T. ház! Az első erdélyi vasút vonalainak megváltásáról szóló törvényjavaslat ugyananzon nyomon halad, ugyanazon elveken alapúi, mint a minők a duna-drávai vasút megváltásáról szóló törvényjavaslatban már benn foglaltatnak. Forgalmi és pénzügyi szempontok egyiránt indokolják ezen vasút megváltását; forgalmi szempontok különösen azért, mert maga ezen vonal beékelve a magyar államvasutak hálózatába, ezen vonal nagy nehézséggel küzd és a magyar állam vasútnak mintegy versenypályáját képezi; holott a magyar államvasutak rendelkezése alá bocsátva, egészséges módon kiegészíti a magyar államvasutak hálózatát. De pénzügyi szempontból is indokolt a megváltás, miután mint a ministeri indokolásban is ki van emelve, igen lényeges, 120,000 frt évi megtakarítás érhető el a vasút állomosítása folytán. Itt is ugy a vasút tulajdonosai, a részvényesek, az elsőbbségi részvények birtokosai beleegyezésével és érdekeinek megóvásával történik a megváltás, másrészt az állam érdekei is minden irányban meg vannak óva. Mindezen indokok folytán ugy a közlekedési, mint a pénzügyi bizottság a törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra ajánlja a t. háznak. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az első erdélyi vasút megváltásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk !) Azt hiszem kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás és pedig méltóztassék először is a szerződést felolvasni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a szerződés bevezetéséi és az első szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogad'attak, olvassa a 3. szakaszt). Lukács Béla előadó: T. ház! Ezen szakasz második bekezdésének második sorában ugyanazon leírási hibák kiigazítását kérem, melyek már az előbbi törvényjavaslatban előfordultak, nevezetesen, forint arany helyett arany forint és 67„ helyett 5% tétessék. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, a t. ház méltóztatik ezen 2. §-t az előadó ur által indítványozott módosításokkal elfogadni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 3—10. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: T- ház! Következik most a törlesztési terv. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törlesztési tervet, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Most a törvényjavaslat szakaszai fognak felolvastatni. Zsilinszky Mihály}OgyZÖ(olvassa a törvényjavaslat ^szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve; hátra van még a mai napra bejelentett- három interpellatió. Még pedig először a Somssich Pál képviselő uré. Somssich Pál: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az Esztergom felé építendő szárnyvonal érdekében kívánok néhány szót szólani. (Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy annak idején, midőn először szóba hozatott a budapest-szőnyi vasút kiépítése, két külön vonal között oszlott meg az érvelés ; az egyik a legközelebbi vonalnak kiépítését követelte az általános nemzeti forgalom és kereskedés érdekében, másik rész pedig tekintettel kivánt lenni az ottani vidékeken levő igen jelentékeny kőszénbányákra és habár egy kis kerülővel, ezen vonalat ajánlotta. A t. háznak határozata az első tervre nézve dőlt el kedvezőleg, minthogy e vonal fontosságát nagynak tartotta, mint a mely az egész délkeletet össze fogja kapcsolni a monarchia fővárosaival s ezért a t. ház a legrövidebb út, az az a bia-bicskei vonal mellett nyilatkozott. Ez által az Esztergom-vidéki kőszénbánya-telepek azon méltányos és biztosnak hitt előnyöktől, melyeket abban vártak, hogy terményeiket olcsóbban fogják a kiépítendő vasúton a fővárosba szállítani. Ez pedig nemcsak azon telepeknek állt volna érdekében, hanem magának a fővárosnak is, mely nem szűkölködik ugyan tüzelő szerekben, de szűkölködik olcsó tűzi szerekben és igy első sorban a szegény osztályra nézve nagyfontosságú, hogy a tüzelőszernek ára mennél inkább leszállittassék. Mindazáltal, hogy a t. kormány és a t. ház, mely az első tervet fogadta el és a legrövidebb vonalat határozta el, figyelmét mégis méltánylólag kiterjesztette ezen vidékekre s kilátásba helyezte azt, hogy ezen építendő vonalnak valamely leg-