Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-356
356. országos ülés májas 7. 1884. 151 Másrészről az állam érdekei is teljesen megvannak óva az előterjesztett szerződésben. Az állam nemesak aránylag kevés áldozattal, sőt később létesítendő intézkedések folytán, mondható jelentékeny megtakarítások eszközlésével jut ezen vasútnak teljes és korlátlan birtokába. Ennélfogva ezen indokok figyelembevételével úgy a közlekedési mint a pénzügyi bizottság ezen törvényjavaslatot, illetőleg az ahhoz mellékelt szerződést elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. A tanácskozás menetére nézve legczélszerú'bb lesz legelőször a 2. §-t és az abban foglalt szerződést felolvasni. Ha az elfogadtatik, akkor következik az 1. §.,mely a beczikkeiyezést tartalmazza, utoljára a czím. (Helyeslés.) Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át, a szerződés czím't és annak első szaka-sát, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a2. szakaszt. Lukács Béla előadó: T. ház! A második bekezdés második sorában két irás vagy sajtóhiba kiigazítását kérem. Ott nevezetesen az mondatik: „forint arany," helyesebben úgy kell hangzani „arany forint:" 6% helyett pedig helyesebben teendő „ 5"/ ". Elnök: Ezen kiigazítással a 2. §. elfogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 3. 4., 5., 6'., 7. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogad láttak. Olvassa a 8. §-tj. Lázár Ádám: T. ház! Kern szándékozom módosítást beterjeszteni, csak jogi szempontból bátor vagyok a t. házat, illetőleg a t. szakniinistert a jövőre nézve figyelmeztetni. Megvallva az igazat, nem tudom felfogni unnak indokát, hogy a 7. §-ban a tulajdonjog csak feltételesen jegyeztetik elő az állam javára, midiin az állam ezen szerződés szerint minden kötelezettséget, terhet magára vállal, másrészt pedig, a mint tudjuk, azon vasútnak átvétele következtében számos költséges építkezés fog tétetni, mig ellenben a 8. §. szerint minden nyert zálogjog biztosítva marad és a tulaj donjog az államra valósággal mindaddig át nem kebeleztetik, mig az utolsó részvényes ki nem fizettetett. Ez, azt hiszem,a mindennapi gyakorlattal és a jogi eljárással homlokegyenest ellenkezik. Miután azonban ezen szerződés elfogadásánál egypraeeedensre történik hivatkozás, értem az 1880: XVII. t.-czikket a tiszavidéki vasút államosításáról, melynek tárgyalásánál részemről nem lévén szerencsés jelen lehetni, megjegyzem, hogy már akkor ugyanazon figyelmeztetést tehettem volna a t. háznak és kormánynak. Mert a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy ha valamely birtoknak tulajdonjoga átruháztatik, mindazon terhek, melyek azelőtt jogérvényesen be voltak kebelezve, egyszerűen sértetlenül fenmaradnak, de maga ezen zálogjogi terhek fenntartása teljességgel nem akadályozza azt, hogy az új tulajdonosnak tulajdonjoga azonnal be ne kebeleztessék. Miután az állam minden kötelezettséget azonnal elvállal, rai sem természetesebb, minthogy a tulajdonjog bekebelezése is azonnal megtörténjék, miután jelzáloghitelezőkkel szemben, ha valaki, ugy az állam az, a ki legnagyobb biztonságot képes nyújtani. De, a mint érintettem, itt nagy befektetések, nagy beruházások történtek, következőleg érdekében van az államnak azonnal a tulajdonba belépni. Ennélfogva kötelességemnek tartom a t. kormányt a jövőre nézve figyelmeztetni, hogy méltóztassék ez irányban nagyobb figyelmet fordítani az állam érdekeinek biztosítására; és különösen az ilyen szerződéseknél óhajtandó volna, hogy mielőtt a tárgyalások rendén mint véglegesen elfogadhatók ide jutnak, elébb jogi szempontból az igazságügyi bizottsággal is közöltessenek. Hogy ha ezen szerződés is az igazságügyi bizottság elé terjesztetett volna, nehezen hiszem, hogy ezen 8. szakasz ott elfogadásra talált volna. Ennyit voltam bátor ezen szakaszra nézve megjegyezni. B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedési minister : ,T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy röviden megjegyezzem, hogy nem véletlenül történt ezen intézkedés, hanem czélzatos volt és épen a gyakorlat és mindkét oldalú igényeknek t. i. a társulat és az állam igényeinek megfelelőleg vétetett fel. A társulat maga jogilag fenn fog állani mindaddig, mig az illető papírok visszaváltatnak. Nem akarok egy ágára a követeléseknek kiterjeszkedni, a melyek előállhatnak —nem hiszem hogy előálianak, de előállhatnak — és pedig nem az állam irányában, mert az állam joga elő van jegyezve. Ennek következtében nem a véletlen volt, mely a tiszai vasútnál is ezen eljárást indicálta. Jogi szempontból megfontoltatott és illetékes egyének nézete alapján utólagosan vétetett fel ezen szakasz szövegezése igy; ennélfogva bátor vagyok a t. házat kérni, hogy méltóztassék azt igy elfogadni. Elnök: A 8. szakasz nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a szerződés 9. és 10 szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Méltóztassék most a törlesztési tervet felolvasni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elílök: A törlesztési terv helybenhagyatik.
