Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-354
354. országos ülés májas 3. 1884. \Q>J lyeskedéstől, csakis a tárgyilagosságra szorítkozva az ezen törvényjavaslattal kapcsolatban ide vonatkozozó törvényeknek rövid észrevételekkel kisérése, hogy mielőtt szavazásra kerülne a kérdés, tájékozva legyünk az iránt, hogy mi körül forog az eldöntő kérdés. Midőn az 1880: LVIII. t.-ez. kimondta azt, hogy az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó országház építendő a Tömőtéren, valamint azt, hogy ezen építendő országház tervét és költségvetését a ministerium helybenhagyás végett terjeszsze a ház elé, akkor nyiltan és határozottan elrendelte azt, hogy semmi egyébről, mint az országgyűlés mindkét házát befogadó épületről szó nem lehet. A törvényjavaslatnak 1. §-a azon törvény intézkedéseinek kivan eleget tenni és igen következetesen mit sem szól arról, hogy az országgyűlés mindkét házát befogadó épület felállításán kivül valamely műemlékről legyen szó. Erről inkább az indokolásban és a közlekedési- és pénzügyi bizottság jelentéseiben van szó, valamint az eddig lefolyt vita rendén is többnyire ebben az irányban fejlődtek egyik-másik részről behatóbb, mondhatni indokoltabb észrevételek, melyek egyik vagy másik irányban, egyik vagy másik nézetnek jogosultságát kívánják megerősíteni. A mennyiben a törvényjavaslat indokolása nem felel meg az 1880: jLVIII. t.-cz. rendelkezéseinek, értem t. i. azon műemlékszerű /épületnek felállítását, annyiban bátran elmondhatjuk, hogy valamint a kormány, hgy a kiküldött bizottságok lényegesen eltérnek a képviselőház által eléjük tűzött feladatnak megoldásától. Hogy mennyiben indokolt egy díszes, emlékszerű parlamentháznak felállítása akár ez időszerűit, akár később, tekintettel mindig az ország pénzügyi helyzetére és az adózók által elbírható ujabb és újabb terhekre, annak bővebb megvitatása és eldöntése csak akkor jöhetne kérdésbe, ha mindenek felett valódi parlamenti élettel rendelkezünk, illetve az állami önállóság kivíva lenne. Addig parlamenti épületet állítani, mig a parlamenti rendszer a szó szoros értelmében nem állíttatik fel, nem egyéb mint puszta pénzpazarlás. Az indokolás szól egyebek közt arról, hogy e tervezet a nyers épületet véve, mint egy tizedfél millió írtba kerül, a kisajátítás azonban s más előkészületi munkálatok, valamint a vízvezeték áthelyezése, mely mint az előadó ur maga is elismerte, jelentékeny költségbe fog kerülni, úgy a bel- és külberendezés is, mire nézve a ministeri indokolás azt mondja: „A tervezett országháznak felépítésére — a szakértők nyilatkozata szerint — 8—10 év kívántatik s a legnagyobb összeg, mely az építési munkálatok természetszerű beosztása mellett valamely évben igénybe vehető lesz, legfeljebb iVä millió forintra terjedhet," de hogy mely | évre, vagy csak néhány évre, vagy hogy mind a tíz évre ennyi szükséges-e, azt nem mondja; vegyük hát a 10 évre s akkor mindjárt ott van a 15 millió. (Derültség a jobboldalon, helyeslés a baloldalról.) Még egy lényeges észrevételt vagyok bátor koezkáztatni, mielőtt felszólalásomat befejezném. A főráros közgyűlésén ezen tárgyban indítvány tétetett, melyet ott épen a t. előadó ur felszólalása következtében, az indítványozó Halász Géza (képviselőtársam némelyek szerint feltétlenül visszavont s melynek értelmében a jelen törvényjavaslat következtében szükséges elintézendők ágy a szabályozás, mind a rendezés tekintetében a fővárosi középítési bizottság és illetőleg a közmunka tanács elé fognak kerülni. Hogy e részben mennyiben történt helyes eljárás, nem vitatom; azonban szabad legyen megjegyeznem, hogy az előadó ur, ki mellesleg mondva a fővárosi közgyűléseken meglehetős nagy szerepet visz, az által kívánta az indítványozót a visszavételre rábírni, miszerint tudva van az, hogy a törvényjavaslat tárgyalásánál a szakértők közt a fővárosi közmunka-tanács képviselői is jelen voltak, de a fővárosi középítési bizottság tagjai részt nem vettek. (Egy hang jobbfelöl: Ott volt Gerlóczy alpolgármesteri) Megengedem, hogy e részben irányadóul az 1870: X. t.-cz. szabványai fognak alkalmaztatni, mely törvényczikk intézkedik egyfelől a főváros mindkét részén felállítandó középítési bizottságról, mely a közgyűlés által választatik és intézkedik másrészről a fővárosi közmunka-tanácsról, mely fele részben választott, de túlnyomó részében a kormány által neveztetik ki, a mennyiben az elnököt és ai elnököt is a kormány nevezi ki, hogy mennyiben van biztosítva a főváros által teendő intézkedések keresztülvitele itt, azt a mindennapi tapasztalás bizonyítja. Ha akár közmunka^szabályozás, akár rendezés, akár tervek végrehajtása és ellenőrzése kérdésében valamely ügy e törvény értelmében a középítési bizottságtól a közmunka-tanács elé kerül, mely azt végrehajtás előtt megbírálja, ha a közmunka-tanács máskép vélekedik, a belügyminister dönt. A jelen törvényjavaslat, megengedem, bár nem óhajtom, hogy ily alakban, mint beterjesztve van, keresztül fog vitetni. Ebből következik, hogy a 3. §-banki lévén mondva: „A mennyiben az országház építése, vagy környékének megfelelő módon szabályozása és elrendezése érdekében további törvényhozási intézkedések kívántatnának, erről külön törvényben fog rendelkezés történni." Ezzel kapcsolatba fog hozatni az 1. §. értelmében a terv végrehajtására szükséges lépések megtétele. Midőn e tervek a főváros elé kerülnek, a középítési bizottság hivatva lesz azok felett véle1 ményt mondani. Megengedem, hogy e bizottság a
