Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-354

126 354. országos ülés május 3. 1884. hanem egyesek küzködtek az eszme megvalósításával^ egyesekre nehezült a kivitel terhe. Én, t. ház mindaddig, mig a népesedési politikát ekkép látom felfogni a t. kormánynál, egyáltalában ahhoz helyeslésemmel nem járulhatok. Ha végig tekintünk a külföld egyes tartományaiban, a hol az ipar, kereskedelem és más factorok felvirágzásnak örvendenek, ezen országokban nem találkozunk azon abnormis állapottal, hogy mint nálunk egyesek oly óriási kiterjedésű földbirtokkal rendelkeznek, a melyek kiterjedésével anyagi erejök arányban nem áll. Innen magyarázható meg aztán, hogy számosan nem rendelkezvén ezen erőkkel, a melyek azon terület instruálására szükségeltetnek, kénytelenek sokszor káros szerződéseket kötni és idegen elemeknek, G-alieziából betóduló fajoknak átengedni azon hasznot, melyet egészséges gazdasági helyzetükben önmaguk vehetnének ki a földbirtokból. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ez igy van, akár tetszik Mezei t. képviselő urnak, akár nem. Hanem midőn ilyen kérdésekről van szó, akkor a t. ministeremök ur kormányával együtt elzárkózik ezek fejtegetésétől, elzárkózik attól, hogy az ily kérdések gyökerét, forrását képező bajokat e ház elé terjeszsze és igyekeznék e házban nem egyes választókerületi vagy helyi érdekekből, hanem az igazi közérdek szempontjaira helyezkedni. Tegnapi beszédében azt mondta a ministeremök nr: „Nem viszünk tehát mindent a locális érdekek apró hetyére; hanem tekintjük országos szempontpól és én meg vagyok arról győződve, hogy minden ellenkező, itt e házban és a házon kivül folytatott, a kicsinyleges helyi érdekek útján sikert reménylő agitatió daczára Magyarország népe meg tudja különböztetni az országos érdeket és meg tudja becsülni azokat, kik országos érdekből néha olyat is tesznek, a mi talán egyik-másiknak fáj." Hát t. ház, Magyarország népe igen is megtudja különböztetni a íocalis érdeket az oszágos érdektől és ennek tulajdoníthatom azon körülményt, hogy ma e padokon sokkal számosabban ülünk, mint sem talán a ministeremök ur szeretné és azt hiszem, hogy sokkal számosabban fogunk ülni, mint talán a ministerelnök ur a loealis érdekeket elitélő patheticus felszólalásától reményli. Azt állítja a ministerelnök ur, hogy a közédekek szempontjából fogja fel ő és pártja a dolgokat. Ott van a tisza-löki kerület; hiszen még az országgyűlés be sincs zárva, a t. ministerelnök ur jelöltje már is ugyancsak erős agitatiót folytat járásbíróságokkal, országutak építésével és más kecsegtető, de beváltatlanul maradó ígéretekkel, a midőn ezen mételyező ígéretek legacutabban állnak szemközt a népakarat szabad nyilvánúlásával, ép akkor hivatkozik a t. ministerelnök ur politikájának azon önzetlenségére, hogy abban nem Íocalis, hanem közérdeket követ zsinórmértékül. Puszta álllitásI sal egyáltalán nem látom a tényeket megczáfolva. De állításai mindig ilyenek szoktak lenni s egy oly ministerelnöktől, a ki apró, kicsinyes eszközökkel akarja kormányát fentartam, megvallom, egyebet nem is várok. Midőn ez országgyűlés folyamán az iskola ügyről szóló discussiók folytak, a t, ministerelnök ur nem átallott olyan eszközökhöz nyúlni egyes osztályok megfélemlítésére és saját hatalmának öregbítésére, melyeknek felhasználását komoly államférfiútól nem várhatunk. Az antisemitismus felett megvillogtatta a t. ministerelnök ur Jupiter villámait ép úgy, mint a papok vagyonának kérdése felett, hogy visszariassza a kath. clérust attól a a mozgalomtól, mely létjogosultságot nyer azon általános bajokban, melyeknek forrásaira és egyes példáira az imént is hivatkoztam. En,t. ház, hallottam, mikor a ministerelnök ur azt mondotta, hogy ne érintsenek az egyház férfiai egyes kérdéseket, mert könnyen jöhet oly idő, midőn a democraticus áramlat következtében ennek igen nagy kárát vallhatják a papi javak szőnyegre kerülésénél. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólani. Ónody Géza: Mindjárt vissza fogok térni, ezt csak indokolású! hozom fel. Tehát a múltban és a történelmi jogczímben gyökerező tulajdon ellen nem röstelt a ministerelnök ur agitálni akkor, mikor minket a nemzet létérdekeit koczkáztató agitátoroknak igyekezett bélyegezni. A kormányhatalomnak ily módon való megszilárdítását sem az államférfiúi méltósággal megegyezőnek, sem a haza érdekeire nézve czélszerűnek és üdvösnek nem tartom. Említettem t. ház, hogy a ministerelnök urnak egész politikáján keresztül nem a pénzügyi egyensúly helyreállítása, hanem az államnak még nagyobb és veszélyesebb pénzügyi zavarokba döntése foglaltatik, és ép ma, midőn száz és száz millióra menő államadóssággal állunk szemben s azoknak még csak kamatait sem vagyunk képesek új és új kölcsönök nélkül fedezni, a t. ministerelnök ur, hogy újabb luxuriosus kiadásba keverje e kimerült szegény országot egy új országház építésével, ezt határozottan bűnösnek jelentem ki. Ismétlem tehát, hogy nem bocsátkozván ez új országház építési módozataiba, tekintettel az ország jelenlegi anyagi helyzetére, az újonnan építendő országházra egy fillért sem szavazok meg. (Helyeslés a szélsőbalon.) Lázár Ádám: T. ház! Nem szándékozom sem építészeti, sem pénzügyi szempontból feszólalni, miután azt hiszem, hogy különösen az ellenzék részéről e kérdés mindkét irányban kellőleg megvitattatott, valamint ezen törvényjavaslatnak tarthatatlansága a legelfogadhatóbb érvekkel bebizonyíttatott. A miért felszólalok, az távol minden szemé-