Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-348

348. »rsróga» ülés áprüi* 25. 1884. 7 dig közrendészeti szempontból, ha az illetők meg- | bizhatatlannak bizonyulnak, nem találok egy ipar­ágat, a melyre nézve főfontosságunak tartom azt, hogy szintén ezen kathegoriába soroltassék és ez az iparág a kéményseprőség. A t. ház egykorábban hozott határozatával elhatározta, hogy munkakerü­letek állíttassanak fel, a ioi annyit jelent, hogy nem maguktól a háztulajdonosoktól függ a kémény­seprők megválasztása, hanem hogy a kerület ké­ményseprőjével kénytelen végeztetni a munkát, a ki felelős azért, hogy munkáját ugy végzi, hogy EZ a tűzrendészei; szabályainak teljesen megfelel. Ha az ily iparos ipara tízesében épen a közrendészet szempontjából bizonyul megbízhatatlannak, a tűz­rendészet érdekében indokolt az, hogy attól az iparűzés joga elvehető legyen épen ugy, mint a többi felsorolt iparágaknál. Ezen czélból a követ­kező módosítványt vagyok bátor benyújtani: Á 155. §. második bekezdésében e szavak után: „kávéházak stb. tartása" teendő .kéményseprés*. Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: Én részemről mind a két módosítványhoz hozzájárulok és kérem a t. házat, hogy azokat elfogadni méltóztassék. Elnök : A beadott módosítványok fel fognak olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa Teleszky és Szilágyi módosűványait). Mukics Ernő: T. ház! Én ugyan elfoga­dom mind Teleszky, mind Szilágyi t. képviselő­társaim indítványait; de ezen szakaszban mind­azonáltal oly intézkedést is találok, melyet egy­részt viszásnak tartok, másrészt pedig azt az igaz­sággal nem tudom megegyeztetni. Ugyanis ezen szakasz szerint az iparhatóság az itt elősorolt ipar­üzleteket közerkölcsiség és közrendészeti tekintet­ből betilthatja és pedig vagy meghatározott, vagy határozatlan időre. Ha meghatározott időre tiltja be: történik ugyan intézkedés, a mennyiben a ki­szabott idő lefolytával új engedélyért kell az ille­tőnek folyamodnia. És ez az, a mit én sérelmesnek és igazság­talannak tartok. Ha pedig határozatlan időre til­tatik be az iparüzlet: arra nézve nem történik intézkedés, pedig ép ott volna helye az új enge­délynek, a hol valaki határozatlan időre tiltatik el iparűzési jogától. De hogy az illető, a ki már kiállotta büntetését, kénytelen legyen új engedély­ért folyamodni, ezen eljárást nem tudom az igaz­ság követelményeivel megegyeztetui, a mennyiben nézetem szerint, az iparüzlet betiltása már magá­ban véve büntetés. Miért is meggyőződésem szerint, ha már egy­szer a törvényhozás intézkedni akar az új enge­délyre nézve: azt inkább azokra nézve tegye köte­lezővé, a kik határozatlan időre vannak eltiltva az iparüzlet jogától. Egyébiránt én ezt sem tartom elkerülhetleaül szükségesnek, mert nagyon természetes és magától értetik, hogy ha valaki határozatlan időre tiltatik el iparüzletétől: akkor úgy is van joga, sőt utalva is van arra, hogy új engedélyért folyamodjon és ez iránt a törvénynek különösen intézkednie nem épen szükséges. Azért minden további indokolás nélkül aján­lom a következő módosításnak elfogadását: „Az 55. §. második bekezdésének utols6 sorában ezen kifejezés helyett: „csak új engedély alapján űzhető" tétessék: „új engedély nélkül ismét Űzhető". {Helyeslés a szélső baloldalon.) Csanády Sándor: T. ház! A 155. §. első bekezdése igy hangzik : „Ipartízhetes jogától, a mennyiben külön tör­vények nem rendelkeznek, ezen törvény alapján senki, sem bírói ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható. Én nekem ezen szakasznak egy pár kifejezése ellen van kifogásom,nevezetesen ez ellen „iparíízhe­tésjogától". Ehelyett óhajtanám tétetni, hogy „az iparűzési jogtól". Van szerencsém erre vonatkozó­lag módosítást beadni. Duka Ferencz jegyző (olvassa a Csanády Sándor által beadott módosítványt). Gr. Bethlen Ödön előadó: T. ház! Mukics Ernő t. képviselő urnak módosítása szerint hatá­rozott időre iparjogától megfosztott egyének az iparüzletet új engedély nélkül is újra folytathatják. Ezen módosítvány szerintem összeütközik a tör­vényjavaslatnak megelőzőleg már elfogadott szaka­szaival, t. i. a 37. és az I. fejezetben foglalt egy másik szakaszszal, mely kimondja, hogy még oly egyének is, kik nem büntetés, de önelhatározásuk folytán az üzletet félbenhagyják, bizonyos idő után engedélyért kell folyamodniuk ha az üzletet meg­kezdeni akarják és ennek következtében az enge­délyért a díjat is le kell, hogy fizessék. Már ha az ily ártatlan egyéneknek kötelességükké tétetik az engedélyért való újabb folyamodás, úgy hiszem, sokkal jogosabb, ha a megbüntetett egyénektől legalább is ugyanazt követeljük. Ennélfogva t. ház, én ezen módosítványhoz hozzá nem járulhatok. A többi módositványokat, úgymint a Szilágyi, Teleszky és Csanády képviselő urakét elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Gr. Széchényi Pál földmívelés-, ipar­és kereskedelemügyi minister: T. ház! Már előbb volt szerencsém kijelenteni, hogy a Teleszky és Szilágyi képviselő urak módosítványaihoz hozzá­járulok és kérem azok elfogadását. Ugyanazon helyzetben vagyok Csanády képviselő ur módosit­ványával szemben, melyet szintén elfogadok és kérem annak is elfogadását. A Mukics képviselő ur módosítváuyát azon­ban mellőztetni kérem azon okból, hogy ezen ipa­rok többnyire és nemcsak többnyire, hanem mind­annyian meghatározott számhoz vannak kötve és

Next

/
Thumbnails
Contents