Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-353
J02 353. oreaágos ülés május 2. 1884. mennyibe a mi országházunk az előttünk fekvő tervezet szerint kerülne. És ha igen könnyen vette a feladatát a t. kormány, midőn ezen előterjesztést tette, sajnálattal azt kell megjegyeznem, hogy az igen tisztelt pénzügyi és közlekedésügyi bizottság sem állott feladatának magaslatán, mikor ezen fontos kérdést tárgyalta. Mert t. ház, mit olvasunk ebben a jelentésben ? Hogy a bizottság nem habozik kijelenteni azt, hogy elég magasnak jelentkezik a 9 1 /* millió. Azonban azt, hogy ezen 9 és Vs millió jogosultságának alapos megvizsgálását és a kormány által be nem terjesztett részletesebb adatokat és költségvetést kívánta volna a pénzügyi bizottság, ennek ezen jelentésben nyomát sem találjuk, hanem a t. bizottság egyszerűen megnyugvással vette tudomásul, hogy ezen főösszeg körülbelül megfelel azon költségnek, melybe a bécsi városháza került. No t. ház, elfogadható-e ezen argumentum, elfogadható-e, hogy valószínűnek tartja a bizottság, hogy túlkiadás nem lesz, midőn azt, hogy hogyan és miért, meg nem mondja. És csakugyan igen gyorsan meg lett hazudtolva a bizottság épen gr. Tisza Lajos igen t. képviselő ur által, a ki maga beismerte, hogy 20—25°/»-al valószinűleg drágább lesz a tervezett épület. Előbb azt állítja a pénzügyi bizottság, hogy maximálisnak tekinthető ezen 97a milliónyi összeg, épen ellenkezőleg azzal, a mit gr. Tisza Lajos mondott a tegnapi napon. És épen ilyen alapossággal járt el a közlekedési bizottság is, melynek nézetem szerint feladata lett volna az épületet nemcsak technikai, főleg szerkezeti, műszaki, hanem különösen pénzügyi oldalról is megvizsgálni. Mondotta ugyan a közlekedési bizottság, hogy két kérdés előtt állunk, pénzügyi és tervezeti bírálat kérdése előtt, de igen nagy általánosságban tartott phrásisokon kivül egyiknek sem felelt meg. Sőt én unicumnak tartom azon kijelentését a bizottságnak, miszerint pénzügyi szempontból igen helyesnek tartja, hogy a kormány részletes tervet, költségvetést nem mutatott be ; ez már csakugyan a bizalomnak netovábbja. (Igaz! Ugyvaa! a szélső halon.) Ha a többség szól ily bizalom hangján, annak nem lehet rossz néven venni, de ikszerű vizsgálattal megbízott bizottságnak nézetem szerint más a feladata, mint a bizalomnyilvánítás. E bizottság is valószínűnek tartja, hogy a 9V 2 milliónyi költség túlhaladtatni nem fog, daczára annak, hogy néhány sorral alább maga is kimondja, hogy a munkaáraknak esetleges nagy hullámozása teljesen lehetetlenné teszi, hogy részletes költségvetés készüljön. Hát t. ház, én azt hiszem, hogy ezek után valóban nincs bebizonyítva az, hogy az eredetileg czélba vett 4Vs millió frton egy tisztességes, ezéljának megfelelő monumentális parlamenti épület nem emelhető; mert hogy az építészek ezen öszszeggel nem tudtak kijönni, az nem bizonyít semmit. Igen természetes, hogy minden építész, ilyen egy fél században egyszer jelentkező feladat előtt, a dolognak ideális oldalát tartva szem előtt, minéS nagyobbszertíen akar megfelelni feladatának. Az országnak, a kormánynak, illetőleg a bizottságnak feladata azonban megszabni a magasröptű építész törekvésének pénzügyi határát. {Igazi TJgy van! a szélső haloldalon.) Hát mindenben csak a londoni westmünsteri palota, vagy a brüsseliigazságügyi palota, vagy a bécsi városház, vagy parlamenti épület veendő az összehasonlítás alapjául? És t. ház, ha mindig csak a londoni, westmünsteri palota, vagy a brüsseli igazságügyi palota, vagy a bécsi városháza, vagy a bécsi parlament épülete veendő összehasonlítás alapjául, nem léteznek sok más paloták is"? Hát t. ház. én ismerem Európának számos fővárosát és aa ottani parlamenti épületeket. Brüssel, Stockholm, Christiania, Haaga, melyek alkotmányos, szabad és tekintélyes történelmi múlttal biró országok fővárosai, ezek beérik, nézetem szerint, építészeti szempontból teljesen kielégítő, de mégis szerényebb épületekkel. De ha talán ezen országokat nem hajlandók elfogadni, miután kisebbek,mint Magyarország, én, minthogy Olaszországnak Rómában levő parlamenti épületét nem ismerem, utalok a franczia parlament tanácskozó épületeire, nem egy épületben tanácskoznak, de együtt véve a Palais Bourbon és a Palais du Luxembourg, a melyekben tanácskozik a nemzetgyűlés és a senatus, együttvéve félannyiba sem kerülne most, mint a mennyit követel a magyar parlament számára a t. kormány. T. ház! Mindenesetre argumentumnak igen hangzatos, hogy az épületnek egy eszme kinyomatának kell lenni, a mint mondja gr. Tisza Lajos t. képviselő ur. Csak az a kérdés, hogy azon más államok, a melyek sokkal szerényebben építettek, azzal nem adtak-e kellő kifejezést államiságuknak és függetlenségüknek. Én tisztelettel meghajlok Szeged város alkotójának szakszerűsége előtt és megengedem annak lehetőségét is, hogyha nem bizottságilag kezdeményeztetett volna az ügy, hanem ő maga egyedül vette volna kezébe, hogy talán alaposabban történt volna; de abban nem adhatok neki igazat, hogy nem szabad nekünk takarékoskodnunk, illetőleg, hogy az épület arányaiban gazdálkodnunk nem szabad. Igenis, az arányokban kell gazdálkodni, mert az előttünk fekvő tervekben, melyeket megtekinteni mindenkinek alkalma volt és a melyeket én is tanulmányoztam, megvallom, van igen sok szép, sok jő, sok hasznos, de végre nem szükséges minden: meg vagyok győződve, hogy el lehet helyezni az országgyűlés mindkét házát, talán nem oly fényesen, nem oly helybőséggel, de épen oly jól egy sokkal kisebb, sokkal takarékosabban berendezendő és sokkal egyszerűbben építendő épületbe is. És meg
