Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-329

329. országos filés márezlas 17, 1884. 3? a hol védtöltések nincsenek. De bátorkodom egy éeclatáns esetre hivatkozni. Egy község, a hol a töltések jó karban vannak, kényszeríttetik egy másik társulatba belépni, olyanba, a melynek pénzügyi viszonyai a lehető legrosszabbak. Módot kerestem arra nézve, hogy hogyan lehetne ezt orvosolni és ugy gondoltam, hogy a mennyiben az 1. fejezetben azokról van szó, a hol nincs töltés, a fejezet második bekezdésében említés tétethetik arra vonatkozólag, hogy oly községek, melyek rendesen fentartják töltéseiket, de hogy az együttes árvédelem lehetővé tétessék, a szomszédos érdekelt társulat felügyelete alá vonassanak és csupán ezen költségeket legyenek kénytelenek viselni. Nikolics Sándor: Módosítványomra vonatkozólag vagyok bátor egy megjegyzést tenni, t. i. bizonyos feltétel alatt hajlandó vagyok azt visszavonni. A t. minister ur kijelentette, hogy lehetne a parlamentnek mindig esetről esetre jelentést tenni, hogy az tudomást vehessen és ezen tudomás felett helyeslését, vagy rosszalását kifejezhesse. Módosítványom benyújtásánál czélom csak az volt, hogy ily esetben az országgyűlés azon helyzetben legyen, hogy megtudja a körülményeket és ezek felett határozhasson és mondhasson véleményt. Miután én sohasem kétkedtem a minister ur részrehajlatlanságában és alkotmányos érzületében, azon esetben, hogy ha kinyilatkoztatja, hogy esetről esetre az országgyűlésnek jelentést fog tenni, kész vagyok módosítványomat visszavonni. B. Kemény Gábor közmunka- és közieke désügyi minister: T. ház! A törvény alkotásánál nem arról van szó, hogy egyik vagy másik egyén mennyi biztosítékot nyújt, magának a szövegnek kell olyannak lenni, mely megfelel az igénynek, (Helyeslés a szélső baloldalon.) En kilátásba helyeztem, hogy nem idegenkedem attól, hogy esetről esetre jelentés tétessék a képviselőháznak és ha ebbe a i. ház bele méltóztatik nyugodni, az esetben szívesen elfogadom, hogy a 3. §-ban ezen mondat után: „Oly területek pedig, melyek magaslatok által levén elzárva, egyik társulat ártérfejlesztésébe sem vonhatók be, külön társulattá alakítandók; s ez esetben az érdekeltekre háramlandó teher nem lehet nagyobb, mint azon értékemelkedés, mely az ármentesítés folytán éretett el," közbe szúrassák egy ily mondat: „Ily külön társulatok alakításáról a törvényhozásnak esetről esetre jelentés teendő." (Helyeslés.) Nikolics Sándor: Ezt elfogadom és módosítványomat visszavonom. Thaly Kálmán : A módosítványhoz kívánnék még annyiban szólni, hogy a módosítványt más képviselőnek szabad magáévá tenni. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Én, t. ház, indokoltam előbbeni rövid felszólalásomban, hogy ezen szakasz szövegezésénél két nagy elv küzd egymással, t. i. a kormányi omnipotentia és a parlamenti elv. Miután azt látom, hogy Nikolics t. képviselő ur, ki szintén igen jól megkülönbözteti e két elvet egymástól, a módosítvány mostani visszavonása által — bocsánatot kérek a kifejezésért, de olyanformán érzem, hogy nem vette egész komolyan a módosítványt, melyet beadott; én azonban komolyan veszem, nem óhajtanám, hogy ez szavazás nélkül döntessék el. Én tehát ezen szempontból kiindulva, magamévá teszem a módosítványt és szavazást kérekrá. Bár én is némi enyhítést látok azon szövegezésben, melyet a minister ur proponál: miután a parlamenti jog csorbításához részemről szavazatommal hozzá sohasem járulhatok, magamévá teszem Nikolics t. képviselőtársam indítványát és kérem a t. elnök urat, méltóztassék a kérdést szavazás alá bocsátani. Elnök: Szólásra többé senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Darányi Ignácz előadó: T. ház! Beeker képviselő urnak csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az ő módosítványának a 2. §-nál lett volna helye, mert az szól az egyesítésekről, az új beosztás szerinti szervezésekről. Miután azonban a t. ház a 2. §-t már elfogadta, ennélfogva a 3. §-nál, melynél csakis azon területekről van szó, melyek védtöltések által biztosítva nincsenek, ezen módosítást elfogadni nem lehet. Tartozom még Thaly Kálmán képviselő urnak megjegyezni azt, hogy a 3. §. első része olyan, a mely, ha nem is vétetnék fel a törvénybe, már a fenálló gyakorlatnál fogva tényleg eszközölhető és végrehajtható lett volna. Ha t. i. valamely terület valamely töltés által tényleg védetik, az a megfelelő társulatba most is bevonható és csak nagyobb szabatosság és világosság kedvéért vétetett ez itt határozottan fel. A mi a másik részt illeti, t. i. az úgynevezett kötelező mentesítést, erre nézve igaza lenne talán a képviselő urnak akkor, hogy ha a közlekedési bizottság egyúttal bizonyos garantiákról is nem gondoskodott volna. Általában Thaly képviselő ur azt hibáztatja, hogy a kormánynak nagyobb befolyás és omnipotentia adatik, mint szükséges, Hermán képviselő ur pedig azt panaszolta, hogy a kormány befolyása nem elég nagy, nem elég erős. Én tehát azt hiszem, hogy e szakasz még sem lehet oly veszélyes és kérem, hogy azt a minister ur módosításával elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Három módosítás adatott be: az egyik Nikolics Sándor képviselő ur által, de visszavonatván, Thaly képviselő ur tette magáévá és igy szavazás alá fog jönni, mely szerint a három első bekezdés helyett új szöveg javasoltatik. Ha a seöveg elfogadtatik, akkor e mó-