Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-347

347. országos ülés április 26- 1884. 385 élet legjobban fogja megoldani e kérdést, (Helyeslés) annál is inkább, mert az életből fog kitűnni, hogy a békéltető bizottságba megválasztott segédek az elfoglaltság folytán mennyire lehetnek jelen a működésnél. Ezt tehát az élet fogja szabályozni. Ha az illető testület látni fogja, hogy nem elégséges a megválasztott szám, fog segíteni a bajon, ki fogja egészíteni a számot stb. Fődolog az, hogy a bizottság működése alkalmával a segédek ép oly számban legyenek, mint az iparos tagok, hogy egyik fél se tehesse a panaszt, hogy pártoskodás ide vagy oda döntötte el a kérdést. Én tehát azt hiszem, hogy a szám meghatározását az életre lehet bizni. Fognak talán választani háromszor annyit, mint a mennyit Irányi képviselő ur kivan, lehet, hogy kevesebbet fognak választani a szerint, a mint ők maguk szükségét látják. A mi az elnök szavazatát illeti, a módosítvány ezen részét hajlandó vagyok elfogadni, mert szerintem csakugyan helyesebb a törvényben kimondani, hogy ha egyenlő számmal oszolnak meg a szavazatok, az elnöknek legyen szavazata. Ezt elfogadom annál inkább, mert az elnök sem az egyik, sem a másik félhez nem tartozik és a pártokon s az illetők érdekein kivül áll. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék Irányi képviselő ur módosítványának azon részét, mely az elnök döntő szavazatáról szól, elfogadni, egyéb részeit pedig mellőzni. Elnök: Irányi képviselő ur három módosítást adott be, melyek magát a szakaszt nem érintik. Duka Ferencz jegyző (olvassa a knédosítványt). Elnök : Első' kérdésül azt kell feltennem, elfogadja-e a ház azon indítványt, hogy a 141. §. a módosításokkal együtt a bizottsághoz visszautasittassék, igen vagy nem?(Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik vissza kívánják utasítani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja visszautasítani. A 141. §. lényegében nem támadtatott meg. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Kérdem a t, házat, méltóztatik-e Irányi képviselő urnak a második bekezdéshez beadott módosítását elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Méltóztatik elfogadni a harmadik bekezdéshez ajánlott módosítást? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Méltóztatik a t. ház Irányi képviselő urnak a negyedik bekezdéshez beadott javaslatát elfogadni"? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 142. §~t

} mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 143. §-t). KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XVI. KÖTET. Győrffy Pető; A segélypénztárak már nevükben viselik azon hivatás jellegzését, hogy ínségbe jutott egyéneken, vagy családokon segítsenek. Ha meg épen iparosok segélypénztárairól szólunk, teljesen világos, hogy olyanok ínségén, sőt nyomorán szándékozik enyhíteni ezen intézmény, a kiknek egészségükön és két kezük munkájának jövedelmén kivül más vagyonuk alig van. Bizonyos tehát, hogy ezen intézetek nagyon is jótékonysági intézetek. Nekünk tehát, azt hiszem, minden áron elő kell segíteni ezek működését és minden áron elő kell mozdítanunk azt, hogy czéljuknak megfeleljenek. Másrészről gondoskodnunk kell arról is, hogy azon segély, melyet ezen pénztárak nyújtanak, a maga rendeltetésére eljusson. Ezen kettős ezél indokolja azon módosítványt, melyet benyújtani bátorkodom. Módosítvány óm igy hangzik: „A 143. §-hoz 3. bekezdésként tétessék: a segélypénztárból nyerendő segélydíjak sem végrehajtásilag le nem foglalhatók, sem másra át nem ruházhatók. Ezen határozmány, mely Poroszországban is fennáll, nálunk is igen üdvös hatású lenne. Továbbá 4. bekezdéskép javaslom: „A felvett segélydíjakról a segélypénztárba beszolgáltatott nyugtatványok bélyegmentesek". Ajánlom módosítványaimat a t. ház figyelmébe. Duka Ferencz jegyző (olvassa a Győrffy Pető módosítványait). NikoliCS Sándor : T. ház! Én is oly értelemben kívántam módosítványt benyújtani, a mely tárgyban az előttem szólt t. képviselő ur tette, hogy t. i. vétessék be a törvénybe azon intézkedés, hogy ezen segélypénztári járulékok másra át nem ruházhatók és végrehajtás útján le nem foglalhatók legyenek. Különben e tekintetben az 1881: XL. t. ez., mely a végrehajtásról szól, 64. §-ában intézkedik, a mely azt mondja, hogy „A közpénztárakból vagy szegény- és alapítványi pénzalapból fizetendő kegydíjakra és olyan jótékonysági és alamizsnapénzekre, melyek özvegyeknek, árváknak és általában a szűkölködőknek társulatok, intézetek, alapítványok vagy egyesek által nyújtatnak, végrehajtás nem intéztethetik". Azonban miután a segélypénztárak nincsenek megnevezve és miután ezen jutalékokat alamizsnának nem lehet nevezni, miután kétség támadhatna, hogy vájjon ezen segélypénztári jutalékok azon törvény intézkedése alá tartoznak-e vagy sem, jó lesz a törvénybe felvenni, különösen azért, hogy az ipartörvényben együtt legyen mindaz, a mi az iparost érdekli és az ő viszonyaira és körülményeire tartozik. (Helyeslés a szélső balon). Elfogadom tehát a módosítvány első részét és az enyémet nem is adom be. Csanády Sándor: Nekem a tett módosítások után csak azon írásbeli módosítványom van, hogy 49