Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-347

347. országos ülés április 26- 1884. 385 élet legjobban fogja megoldani e kérdést, (Helyes­lés) annál is inkább, mert az életből fog kitűnni, hogy a békéltető bizottságba megválasztott segé­dek az elfoglaltság folytán mennyire lehetnek jelen a működésnél. Ezt tehát az élet fogja sza­bályozni. Ha az illető testület látni fogja, hogy nem elégséges a megválasztott szám, fog segíteni a bajon, ki fogja egészíteni a számot stb. Fődolog az, hogy a bizottság működése alkalmával a segé­dek ép oly számban legyenek, mint az iparos tagok, hogy egyik fél se tehesse a panaszt, hogy pártoskodás ide vagy oda döntötte el a kérdést. Én tehát azt hiszem, hogy a szám meghatározását az életre lehet bizni. Fognak talán választani há­romszor annyit, mint a mennyit Irányi képviselő ur kivan, lehet, hogy kevesebbet fognak válasz­tani a szerint, a mint ők maguk szükségét látják. A mi az elnök szavazatát illeti, a módosítvány ezen részét hajlandó vagyok elfogadni, mert sze­rintem csakugyan helyesebb a törvényben kimon­dani, hogy ha egyenlő számmal oszolnak meg a szavazatok, az elnöknek legyen szavazata. Ezt elfogadom annál inkább, mert az elnök sem az egyik, sem a másik félhez nem tartozik és a pár­tokon s az illetők érdekein kivül áll. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék Irányi képviselő ur módosítványának azon részét, mely az elnök döntő szavazatáról szól, elfogadni, egyéb részeit pedig mellőzni. Elnök: Irányi képviselő ur három módosí­tást adott be, melyek magát a szakaszt nem érintik. Duka Ferencz jegyző (olvassa a knédosít­ványt). Elnök : Első' kérdésül azt kell feltennem, elfogadja-e a ház azon indítványt, hogy a 141. §. a módosításokkal együtt a bizottsághoz vissza­utasittassék, igen vagy nem?(Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik vissza kívánják utasítani, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja visszautasítani. A 141. §. lényegében nem támadtatott meg. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Kérdem a t, házat, méltóztatik-e Irányi kép­viselő urnak a második bekezdéshez beadott mó­dosítását elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Méltóztatik elfogadni a harmadik bekezdés­hez ajánlott módosítást? (Igen! Nem!) Kérem azo­kat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Méltóztatik a t. ház Irányi képviselő urnak a negyedik bekezdéshez beadott javaslatát el­fogadni"? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 142. §~t } mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 143. §-t). KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XVI. KÖTET. Győrffy Pető; A segélypénztárak már ne­vükben viselik azon hivatás jellegzését, hogy ínségbe jutott egyéneken, vagy családokon segít­senek. Ha meg épen iparosok segélypénztárairól szólunk, teljesen világos, hogy olyanok ínségén, sőt nyomorán szándékozik enyhíteni ezen intézmény, a kiknek egészségükön és két kezük munkájának jövedelmén kivül más vagyonuk alig van. Bizo­nyos tehát, hogy ezen intézetek nagyon is jóté­konysági intézetek. Nekünk tehát, azt hiszem, minden áron elő kell segíteni ezek működését és minden áron elő kell mozdítanunk azt, hogy czél­juknak megfeleljenek. Másrészről gondoskodnunk kell arról is, hogy azon segély, melyet ezen pénztárak nyújtanak, a maga rendeltetésére eljus­son. Ezen kettős ezél indokolja azon módosít­ványt, melyet benyújtani bátorkodom. Módosítvá­ny óm igy hangzik: „A 143. §-hoz 3. bekezdés­ként tétessék: a segélypénztárból nyerendő segély­díjak sem végrehajtásilag le nem foglalhatók, sem másra át nem ruházhatók. Ezen határozmány, mely Poroszországban is fennáll, nálunk is igen üdvös hatású lenne. To­vábbá 4. bekezdéskép javaslom: „A felvett segély­díjakról a segélypénztárba beszolgáltatott nyug­tatványok bélyegmentesek". Ajánlom módosítványaimat a t. ház figyel­mébe. Duka Ferencz jegyző (olvassa a Győrffy Pető módosítványait). NikoliCS Sándor : T. ház! Én is oly érte­lemben kívántam módosítványt benyújtani, a mely tárgyban az előttem szólt t. képviselő ur tette, hogy t. i. vétessék be a törvénybe azon intézkedés, hogy ezen segélypénztári járulékok másra át nem ruházhatók és végrehajtás útján le nem foglal­hatók legyenek. Különben e tekintetben az 1881: XL. t. ez., mely a végrehajtásról szól, 64. §-ában intézkedik, a mely azt mondja, hogy „A közpénz­tárakból vagy szegény- és alapítványi pénzalapból fizetendő kegydíjakra és olyan jótékonysági és alamizsnapénzekre, melyek özvegyeknek, árvák­nak és általában a szűkölködőknek társulatok, inté­zetek, alapítványok vagy egyesek által nyújtatnak, végrehajtás nem intéztethetik". Azonban miután a segélypénztárak nincsenek megnevezve és miután ezen jutalékokat alamizsnának nem lehet nevezni, miután kétség támadhatna, hogy vájjon ezen se­gélypénztári jutalékok azon törvény intézkedése alá tartoznak-e vagy sem, jó lesz a törvénybe fel­venni, különösen azért, hogy az ipartörvényben együtt legyen mindaz, a mi az iparost érdekli és az ő viszonyaira és körülményeire tartozik. (He­lyeslés a szélső balon). Elfogadom tehát a módosít­vány első részét és az enyémet nem is adom be. Csanády Sándor: Nekem a tett módosítások után csak azon írásbeli módosítványom van, hogy 49

Next

/
Thumbnails
Contents