Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-347

386 347. országos ülís április 25 1884. miután a szakasz első bekezdése elején helytelen ezen kifejezés „segédekrészéről" tétessék ehelyett ezen szó: „segédektől". Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). KrálitzBéla: T. ház! Én csak Győrffy t. képviselőtársam azon propositiójára teszek megjegyzést, melylyel ő a bélyeg- és illetékmentességet indítványozza. E tekintetben maga az illetéktörvény tüzetesen rendelkezik már és nem tartanám helyesnek, ha mindig újabb és újabb törvényben ugyanaz felhozatnék és ismételtetnék, mikor már erre positiv törvényünk van. De lehetnek esetek, a hol ily segélypénztárak egyszersmind tőkegyüjtők, illetőleg gyümölcsöztetők vagy esetleg dividendákra vezetnek, ily esetben a bélyegmentesség nem állna; de minden esetben, a hol a tőkegyűjtés aképen történik, hogy akár a gyümolcsöztetés, akár a tőke segélyezésre fordittatik, arra a bélyegmentesség ugy is ki van mondva; tehát feleslegesnek tartom a közelebbi körülírást, mert ez már magában az illetéktörvényben tüzetesen szabályozva van. Madarász József: Az előttem szólott t. képviselőtársam meg fogja nekem bocsátani, hogy ha a szóban forgó intézkedés az illetékszabásról szóló törvényben benne van is, ezt az egész országban igen sokan először nem tudják, másodszor az arra ügyelő tisztviselők jó szándékuk ellenére is ez ellen még is sokszor véthetnének. (Ugy van! a szélső balon.) Nem árt tehát, ha most ezen törvényjavaslatban ezen kedvezmény tényleg felvétetik, habár az szerintem nem igen kellemes benyomást keltett bélyeg-törvény által is biztosíttatott. Csatlakozom Győrffy t. képviselőtársam módosítványához. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Éles Henrik: T. ház ! Megengedem, hogy nem ejtünk csorbát a kincstár érdekein, ha itt is kimondjuk és ismételjük, a mit már az illető szabványok elrendelnek; de Madarász t. képviselő ur viszont meg fog] a nekem engedni, hogy az oly törvény ismétlése nem csak felesleges, mert ez esetben rálehetne állni, de az ily eljárásnak positiv hátránya is van, melyet el kell kerülni és ez az, hogy ha egy törvényben az illetékmentesség említtetik folyton, azt minden más törvényben ismételni kell, mert különben nagyon helyes volna az okoskodás, hogy ha külön föl nem emlittetik, illetékmentességnek külön helye nincs. Én tehát a módosítványt nem pártolom. Szilágyi Dezső : Én mindkét indítványt elfogadom. A végrehajtás alóli mentséget megállapító indítványt azt hiszem, mindnyájan szükségesnek látják, a mi pedig a bélyegmentességet illeti, megvallom.hogy azon felvilágosítás.melyetKrálitz t. képviselő ur adott, engem meg nem nyugtat, mert | ő a bélyeg és illetéktörvény oly határozataira hij vatkozott, melyekből csak hosszas magyarázgatás utján lehet — ha ugyan lehet — az ily nyugták bélyegmentségét megállapítni, mert különböztetést tett oly segélypénztárak közt, melyek osztalékot adnak és olyanok közt, melyek nem adnak. A kármilyen legyen a segély pénztár, itt arról van szó, hogy a szűkölködőnek vagy betegeskedőnek adott segély bélyegmentes nyugtára legyen felvehető. Nem mondom, hogy a segélypénztár egyéb működésében, ha netán osztalékra dolgozik -— a mit én képzelhetlennek tartok — bélyegkötelezettség alá ne essék, de azt állítom, hogy minden körülmények közt szükséges ennek constatálása. Az Éles t. képviselő ur által felhozott érv, nem hiszem, hogy a ház elhatározására döntő legyen, mert legfeljebb egy felesleges tény iktattatik be. De szerintem téves minden törvénymagyarászati szabály szerint az az okoskodás, hogy ha netán egy általános törvénynek bizonyos részleges intézkedése egy más törvényben ismételtetik, ebből az következik, hogy ha ez más részletes törvényben nem emlittetik, arra nézve hatálytalanná lesz. (Helyeslés.) Tapasztalván azonban azt, hogy a pénzügyi közegek mily egyoldalú nscalis érdekben járnak el és tapasztalva azt, hogy egyes nyugtáknál, ha baj merül fel, és pénzbüntetések szabatnak ki, mily nehéz azok alól menekülni, én a mellett vagyok, hogy ha felesleges is, de mondjuk ki a nyugták bélyegmentességét. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Méltóztassék meghallgatni Nikolies képviselő ur módosítványát, mely stylariter eltér Győrffy t képviselő ur módosításától. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt, mely igy szól): A szakasz végére tétessenek a következő szavak : „a segélypénztárból élvezett járulékok másra át nem ruházhatók és végrehajtás utján le nem foglalhatók." Elnök : Szólásra senki sem levén feljegyezve, a vitát bezárom. A 143. §-hoz három módosítás adatott be. A szakasz első bekezdéséhez Csanády képviselő ur adott be stylaris módosítást, a melyre nézve kijelenthetem, hogy ez elfogadtatik. A szakasz szövege nem támadtatott meg, hanem annak végére két különböző irányú módosítást tett Győrffy Pető képviselő ur és azután egyet Nikolies Sándor képviselő ur, a mely a Győrffy Pető képviselő ur első módosítv anyával megegyezik, csak irályilag tér el attól. Az első kérdés tehát az lesz, hogy elfogadja-e a t. ház a Győrffy Pető képviselő ur első módosítványát. Ha ez elfogadtatik, akkor Nikolies képviselő ur módosítványa elesik. Mielőtt a szavazás megtörténik, méltóztassanak meghallgatni a Győrffy Pető képviselő ur első módosítványát és Nikoücs Sándor képviselő ur módosítványát,