Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-347

S84 34". országos ülés április 25. 1884. Teleszky István: T. ház! Részemről azokat, a miket Irányi t. képviselő nr e szakasz hiányaira nézve kiemelt, teljesen indokoltaknak tartom és meggyőző előttem az, hogy ezen szakasz igy szövegezve bizonyos hiányt tartalmaz, de azon módosítvany, a melyet ő ajánlott olyan horderejű, hogy azt mindjárt itt elfogadni nem lehet; és bármily nehézséggel járjon, én inkább elfogadom, hogy ezen szakasz azon módosítványnyal kapcsolatban bővebb megfontolás szempontjából a közgazdasági bizottsághoz utasittassék. Mert pl. én az elnök szavazatát döntőnek akkor, ha egyenlő számban vannak a tagok, igazságosnak nem tartom, hanem sokkal igazságosabbnak tartanám, hogy ne egyenlő számban, hanem ugy alakittassék a bizottság, hogy egyenlő számú iparosok és egyenlő számú segédek közös egyetértéssel válaszszanak elnököt és ha a jelölt iránt egyetértésre nem jutnának, akkor a sors döntsön ugy, hogy ennek folytán a bizottság nem páros, hanem páratlan tagokból álljon. De minthogy én még egy irányban akarnám a szakaszt kibővíteni t. i., hogy az is kimondassák, hogy az egyes békéltető bizottság legalább hány és legfeljebb hány tagból álljon, például az elnökkel legalább öt és az elnökkel legfeljebb kilencz tagból, mondom minthogy én ezt is felveendőnek tartom, kérem, méltóztassék a szakaszt bővebb megfontolás végett a bizottsághoz visszautasítani. Gr. Bethlen Ödön előadó: T. ház! Ámbár lényegileg egyetértek azokkal, a miket Irányi t. képviselő ur kifejtett, valamint azokkal is, a miket Teleszky t. képviselő ur előhozott, mégis nem vagyok azon helyzetben, hogy azon indítványhoz hozzájáruljak, mely szerint ezen szakasz az indítványokkal újabb tárgyalás végett a bizottsághoz utasittassék. T. ház! Ezen szakasz a kormány eredeti javaslatában csak egészen rövid intézkedéseket tartalmazott ; a bizottság már is messze ment, midőn ezen intézkedéseket annyira kibővítette, hogy azokhoz oly dolgokat felvett, a inelyek inkább egy alapszabály, vagy kormányutasítás keretébe valók. Hogy ha még tovább mennénk és az Irányi t. képviselő ur által javasoltakat a szakaszba felvennénk, akkor csakugyan ez irányban igen messze mennénk. Mert mit óhajt t. képviselőtársam ? Először azt állítja, hogy nincs kimondva, hogy mily számban választassanak a békéltető bizottságba a segédek közül tagok. Már pedig, mikor e szakasz 3-ik bekezdésében ki van mondva, hogy a segédek egyenlő számban vehetnek csak részt a békéltető bizottság működésében és ha másrészről a 135, §-ban ki van mondva,, hogy a testületi elöljáróság 12 tagból álljon, ebből világosan következik, hogy a segédek részéről választott tagok száma 12 lehet. A második kifogá hogy mi történj ék akkor, ha a bizottságban a segédek nagyobb számmal lesmének az iparosoknál vagy megfordítva. Hát ez bizonyos tekintetben juri eljárás, a melyet a szöveg contemplál és ennek alapeszméje az, hogy a két fél mindig egyenlő számban legyen képviselve. Igen természetes, hogy a közgazdasági bizottság nem óhajtott e tekintetben mást és a szakasz harmadik alienája erre nézve világos utasítást ad, midőn kimondja, hogy a bizottság iparos és segéd tagjai egyenlő számban kell hogy legyenek ; ennélfogva elesik az az aggály, hogy mi történjék, ha nem fognak egyenlő számban megjelenni, mert direct utasitás van, hogy kötelesek egyenlő számban megjelenni. A mi végül az elnök szavazatát illeti, mely esetleg dönthet a kérdésben, természetes, hogy e részben a módosítás elfogadható és mi az elnökségre épen azon tekintetből, hogy ezen némely esetben igen fontos szavazat ne legyen oly személynek adva, ki a maga érdekében egyik vagy másik félnek rovására dönthetne, az iparhatósági biztost szemeltük ki és ugy hiszem, erre nézve nem szükséges külön intézkedést a szakaszba felvenni. Kérem tehát a t. házat, ne méltóztassék a szakaszt újabb véleményadás és Irányi Dániel képviselő ur módosítványának megfontolása végett a közgazdasági bizottsághoz utasítani. Csanády Sándor: T. ház! A t. előadó ur oda méltóztatott nyilatkozni, hogy ne utasítsa viszsza a képviselőház a bizottsághoz ezen szakaszí azon oknál fogva, mert már a bizottsági javaslat úgyis nagyrészt eltér a minister ur által beadott törvényjavaslattól. Ez szerintem nem ok t. képviselő ur, én szerintem azon indítvány fogadandó el, a mely czélszeriíbb, a mely üdvösebb. Minthogy pedig a t. előadó ur beszéde kezdetén maga is ugy méltóztatott nyilatkozni, hogy elismeri, hogy Irányi Dániel i. képviselőtársam által beadott módosítvány a czélnak megfelel, én valóban nem látom okát annak, hogy miért ne fogadhatná el azt a t. előadó ur és miért ne fogadhatná el a t. ház. Én részemről az Irányit, képviselőtársam által beadott módosítványt elfogadom. (Helyeslés a szélső halon.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs följegyezve. Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi minister: T. ház! Bá tor vagyok az Irányi t. képviselő ur módosítványához én is egy pár szót szólani. (Halljuk!) Én személyesen nem ellenzem azt, hogy egy bizonyos szám lenne meghatározandó arra nézve, hogy mennyi segéd legyen a békéltető bizottságba beválasztva; de nem látom át ennek szükségét, mert nincs megmondva a javaslatban sehol, hogy több legyen-e vagy kevesebb. De nem is lehet szerintem egy határozott számot kimondani, mert az egészen a viszonyoktól függ és azt hiszem az