Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-347

347. orsiágos ül tal, azt hiszem, megfelelünk azon czélnak, melyet a közgazdasági bizottság kivan és oly egyének mennek be a testületekbe, kiknek a testületek hasznukat vehetik. Duka Ferencz jegyző: (olvassa a módosítványt). Gr. Bethlen Ödön előadó: Részemről nem járulhatok a felolvasott módosításhoz. A közgazdasági bizottság, mint azt a 122.§-nálGöndöcs Benedek urnak adott válaszom alkalmával kijelentettem, nem ragaszkodott az eredeti javaslat azon intézkedéséhez, a mely ez irányban sokkal tovább megy és azt mondja, hogy csakis olyan iparosok választhatók, a kik legalább 3 év óta a város területén mint önálló iparosok működnek és mesterségüket tényleg űzik. Ez utóbbi mondatot a közgazdasági bizottság törülte a szövegből, ennél tovább menni és positive kimondani az ily lehetőséget szintén nem akarta a bizottság azon okoknál fogva, a melyeket már kiemeltem. Kérem tehát a t. képviselőházat, hogy a beadott módosítványt méltóztassék mellőzni. Elnök í Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavazás. A kérdés az lesz, hogy méltóztatik-e a t. ház a bizottság szövegezését elfogadni szemben Lázár Ádám képviselő ur módosítványával, igen vagy nem? [Igen!Nem!) Méltóztassalak azok, a kik a szöveget fentartaní kívánják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s igy Lázár Ádám képviselő ur módosítványa elesik. Kérdem most a t. házat, méltóztatik-e az előadó urnak azon módosítását elfogadni, hogy a „városi" után ezen szavak tétessenek: „vagy községi"? (Elfogadjuk!) Ennélfogva az előadó ur módosítása elfogadtatott, Rakovszky István jegyző (olvassa a 137—140. %-okat. melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 141. %-t). Irányi Dánielt A 141. §. a békéltető bizottságokról szól, melyek a tanonezok, segédek és iparosok közt felmerülő vitás kérdések eseteiben dönteni hivatvák; azonban több kérdés, a melyek pedig lényegesek és igy a törvényben oldandók meg, hallgatással mellőztetik. Igy mig az iránt rendelkezik, hogy az iparos elöljáróság tagjai a békéltető bizottságnak tagjai, az pedig megmondatik e szakaszban, hogy az iparosok részéről a békéltető bizottság tagjai az iparos elöljáróság tagjai, tehát számra nézve 12, addig arról egy szóval sem emlékszik meg, hogy a segédek részéről hány választassák a békéltető bizottságba. Továbbá azt mondja a harmadik bekezdés, hogy midőn a békéltető bizottság működését megkezdi, egyenlő számban keil, hogy jelen legyenek az iparosok és segédek: de ha különböző és ápriHs 25. 1884. 333 I számban jelennek meg, mely eljárás követendő | arra nézve, hogy a számok egyenlővé legyenek, arról itt intézkedés nem történik. Végre az sincs megmondva, hogy a szavazatok egyenlősége esetében ki dönt, vájjon az elnök, vagy pedig a sors, vagy mi módon intézendő el végleg az ügy. Mondom t. ház, hogy ha ezek nem volnának lényeges kérdések, akkor ezeket azon alapszabályokra lehetne hagyni, melyeknek megalkotását az utolsó bekezdés elrendeli; de miután ismétlem, ezek fontos és lényeges kérdések, törvényben kell megoldatniok, annyival inkább, mert különben a munkások, illetőleg a segédek és iparosok közt a viszálykodásnak magvát vetjük el minden egyes esetben és minden egyes városban, ennek elkerülése végett én egy módosítást vagyok bátor benyújtani. Arra az esetre azonban, haat. ház azt itt rögtön nem méltóztatnék elfogadni, azon kéréssel járulok a t.fházhoz, méltóztassék ezen szakaszt módositványommal együtt a közgazdasági bizottsághoz visszautasítani. A módositvány ekként szól: A második bekezdés végére teendő: * azoknak, t. i. a segédeknek, a kik a bizottságba választatnak, száma legalább 24 és legfölebb 36". Azért teszek ekkoraszámot, mert midőn a békéltető bizottság összeül, sokan munka által akadályozva levén, nem jelenhetnek meg ; minthogy pedig az elöljáróság alkalmasint teljes számmal jelen meg, t. i. 12 lesz, hogy a segédek' részéről nagyobb szám legyen megszabva. A harmadik bekezdés végére pedig ez lenne teendő: „ha valamelyik csoportból többen jelennek meg, mint a másikból, abból annyi tag sorsoltatik ki, mennyivel az utóbbinak számát meghaladja." Végre a negyedik bekezdés végére ez tétessék: „szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt". Bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy ezen békéltető bizottság, mely az ipartestületek keblében alakíttatnék, különbözik azon békéltető bizottságoktól, melyek munkaszünetek, összebeszélések esetében volnának alakítandók. Ezen utóbbiakról a 163. §. intézkedik, melyben az van mondva, hogy az iparosok részéről 6 és a munkások részéről szintén 6 tag választandó a bizottságba. De ez, ismétlem, kivételes intézkedés, öszszebeszélések, strike-ok esetére. Az előbbeni 141. §. esetében pedig nem ilyen rendkívüli esetekről van szó, hanem a mindennap előfordulható súrlódások eseteiről, ennélfogva erről külön intézkedés szükséges, minélfogva kérem a t. házat, hogy módosítványomat vagy most rögtön elfogadni, vagy pedig a bizottsághoz utasítair méltóztassék.