Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-347
382 347. országos ülés április 25. 1S84. nak vissza mindattól, a mi őket a képzésben hátráltatná. Miután a t. ház minden tagjának az az óhajtása, hogy mentül képzettebb, jelesebb iparosok legyenek, azért kérem a t. házat, méltóztassék módosítványomat elfogadni. A 126. §. gondoskodik arról, hogy segélypénztárak legyenek, tehát gondoskodik a szegény iparossegédek anyagi sorsának enyhítéséről, de szellemi értelmi műveléséről egészen megfeledkezett. Ezt óhajtanám ide beiktatni és kérem, méltóztassék elfogadni módosítványomat, mely a szellemi művelődés emelését czélozza. A 126. §. pontjait elfogadom, igy elfogadom az t) pontot is, azonban a következő módosításban : hogy az iparos segédek anyagi és szellemi-erkölcsi érdekeit szövetkezetek s illetőleg önképző egyesületek alakítása által előmozdítsa. Elnök: Fel fog a módosítvány olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa): Fenyvessy Ferencz: 1LU azt gondolom t. ház, hogy a t. képviselő nr a „szövetkezet" szónak értelmét eltéveszti. Ez a szó a kereskedelmi törvényből van véve és egyáltalában nem azt jelenti. mintha önképző köröket is lehetne alatta érteni. A „szövetkezetek" szó alatt, mint a törvény azt használja, értendők oly egyesületek, melyek az egyének anyagi érdekeinek előmozdítását czélozzák. Tehát t. a képviselő ur indítványa nem e pontba való. GöndÖCS Benedek: A t. ház engedelmével csak azt akarom megjegyezni, hogy nem látom be, hogy az én indítványom nem e pontba való volna, mert mi e szakasznak tartalma *? Az iparostestületek czéljait sorolja elő. Már pedig azt hiszem, az önképző egyletek alakítása is czél és igy nem zavarja meg e szakasz értelmét. Különben Fenyvessy Ferencz t. képviselőtársamnak figyelmeztetése folytán hajlandó vagyok arra, hogy indítványom egy külön g) pont alatt említtessék meg a szakaszban. Elnök: Szólásra senki sem levén félj egyezve, következik a szavazás. Gröndöes Benedek képviselő ur a 126. §. végére mint g) pontot kívánja felvétetni az általa beadott módosítványt. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt): „az iparos segédek anyagi és szellemi, erkölcsi érdekeit szövetkezetek, önképző egyletek alakítása által előmozdítsa." Elnök: A 126. §. szövege nem támadtatván meg.azt elfogadottnak j elentem ki.A szakasz végére g) pontul Gröndöes Benedekt. képviselő ur az imént felolvasott módosítványt hozza javaslatba. Kik a módosítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Rakovszky István jegyző {olvassa a 127. §4). Csanády Sándor; T. ház! E szakaszhoz stylaris észrevételem van. A második bekezdés igy szól. (Olvassa). „Mindazon esetekben, a midőn az ipartestület tudomására jut annak, hogy az említett fejezet határozatai ellen a testülethez tartozók oly mulasztást vagy cselekvést követtek el, mely a jelen törvény VI. fejezete értelmében büntetendő, az esetet véleménye kíséretében további eljárás végett az iparhatóságnak átengedni." Azt hiszem, hogy az csak nincs helyesen magyarul mondva, hogy „átengedi", hanem sokkal helyesebb azt mondani: * a eselekvény megbirálás után további eljárás végett az iparhatósághoz átteszi." Ennéfogva a bekezdés végszavait e szavakkal óhajtanám pótoltatni: „az iparhatósághoz átteszi" (Helyeslés.) Elnök: A szakasz első bekezdése nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki, valamint azt hiszem, hogy a t. ház Csanády Sándor képviselő urnak a második bekezdéshez adott módosítványát elfogadja. A harmadik bekezdés ellen észrevétel nem tétetvén, elfogadtatott. Rakovszky István jegyző (olvassa a 128—135. §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 136 m §-t). Gr. Bethlen Ödön előadó; Minthogy egy előbbi szakaszban, nevezetesen a 4-ikben és ezenkívül más helyeken is elfogadtuk, hogy a „város" szó mellé a „község" is tétessék és minthogy itt csakugyan oly ügyekről van szó, melyek mint testületi ügyek községben is előjöhetnek, indítványozom, hogy a második sorban „város" szó után „vagy község" tétessék. Lázár Ádám: T. ház! Van szerencsém ezen szakaszra azon módosítványt terjeszteni elő, hogy ne csak azok, kik tényleg működő iparüzők, hanem azok is, kik ipaxűzők voltak, beválaszthatok legyenek. Erre czéloz a bizottság indokolása a 14. lapon a következő tételben: „Kívánatosnak tartjuk továbbá azt, hogy a testületi ügyek intézésébe régi 135., új 135. §. esetleg oly egyének is befolyhassanak, kik iparukat hosszabb időn át űzték, de evvel felhagytak az iparügyek iránt azonban érdeklődnek. E részben a javaslatnak oly módosítását óhajtjuk, melynek értelmében az olyan egyének is lehessenek az ipartestületeknek szavazattal biró, választó és választható tagjai, kik mint tényleg működő iparosok léptek a testületbe és ennek kötelékében még akkor is meg kivannak maradni, midőn a tényleges iparűzéssel már felhagytak és tekintettel erre, a javaslatnak ide vonatkozó megszorítását kihagytuk". Azt hiszem, számos oly iparos van, ki tényleg nem gyakorolja az ipart, de a kinek választóképességét czélszertí a törvényben kimondani. E szakasz helyett tehát következő módosítványt vagyok bátor beterjeszteni: a második bekezdésben „három év múlva" stb. helyett a következő áj szöveg tétessék: három évig a város vagy község területén mint önálló iparosok működtek. Ez ál-
