Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-347

347. orsrAgOí ülés április 25. 18S4. 375 arról van szó, hogy a magyar ipar megvédessék j — nem hasonlítható össze sem a külföldi ipar jelen állásával, sem azzal, melyben a külföldi ipar a miénkhez hasonló fejletlen állapotban volt. A külföldi iparnak nem voltak meg azon ellenségei, melyek most a magyar iparnak megvannak. — A közlekedés nagy kifejlődése, a külföld nagy mérvben fejlett ipara és a közös vámterülettel velünk egybekapcsolt fejlett osztrák ipar. (ügy van! a szélső baloldalon.) És nem volt vele szemben a kereskedésnek azon téves iránya, mely nem az ipart kívánja felhasználni és azt ez által elősegíteni, hanem annak concnrrentiát csinál. A törvényhozás első kötelességének tartom, hogy vizsgálja meg a honi szükségleteket, viszonyokat, az illető érdekeltek kívánalmait és szükségeit s igyekezzék, a mennyiben sérelmet szenvednének, azt orvosolni, a szükségleteket pótolni és csak azután nézzen az általános theoriák után s igyekezzék az azokban foglalt elveket valósítani. A magyar ipar védelmire minden lehető eszközt felhasználni kívánok és minthogy én az ipa^ rosok általános nyilatkozata és kívánsága szerint is, de saját meggyőződésem szerint is a társulati intézményben egy igen nagy védelmet látok arra nézve, hogy a magyar ipar egyesült erővel igyekezzék megküzdeni ezen sokféle ellenséggel szemben, daczára annak, hogy bárminemű ellentétben álljon ez a theoriticusok által hangoztatott szabadelvű elvekkel, a kötelező társulási intézménynek azon módon, mint az iparosok követelik, törvénybe iktatását követelem. (Helyeslés halfelöl.) Visszatérve "az előbb mondottakra, bátor vagyok a 122. §.-nak o!y irányban való módositására, mint ezt maga a t. minister ur czélozta a 114. §. tervezetében, másfelől egy oly intézkedés megszüntetése végett még egyik nehézségét fogja képezni a társulatintézmény beállításának, mely különben is azt hiszem, hogy lényeges kellékét a minister ur intentiójánaknem képezi; a módosítvány'beadok azon esetre, ha gr. Zichy által beadott módosítás el nem fogadtatnék. Módosításomat két különböző szakaszban osztottam azért, hogy a mennyiben az egyik e! nem fogadtatnék, a második rész legalább elfogadásm találjon. Módosításom első része azt czélozza, hogy a törvényhatósággal felruházott és rendezett tanácscsal biró városokban a nélkül, hogy ott a kétharmad többség vagy bárminemű többség számbavétetnék, egyszerűen a minister ur javaslata tartassék fenn, a mennyiben ott a mesterséggel foglalkozó önálló iparosok kívánatára megalakittassék a kötelező társulat. A kétharmad, a mennyiben fentartatik, az csak oly községekben tartassék fenn, a melyekbe legalább képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó 100 iparos lakik. Módosításom második része azt követeli, hogy ezen tétel „a törvényhatóság hozzájárulásával" kihagyassék a szakaszból. ''(Helyeslés balr felöl.) Es ez által megkönnyítessék a társulat alakilásának lehetősége. Midőn gr. Zichy módosítványát elfogadom és ajánlom azon esetre, ha ez el nem fogadtatnék, ezen két módosítványomat. (Helyeslés balfelol. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítást) .E szakasz 8-ik szava után beiktatandó: .mesterséggel foglalkozó önálló iparosok kívánatára". Ugyanezen szakaszt 4. és 5. sorában ezen szavak kihagyandók: „és a törvényhatóság hozzájárulásával*. GöndÖCS Benedek: T. ház! Bevallom őszintén, barátja vagyok az iparosoknak és a^ért óhajtom, hogy az ipartestület, hol ahhoz erő és képesség van, mindenütt létrejöjjön. A törvényhozásnak se lehet más czélja, mint hogy a társulás az iparosok között általános és a törvény által kötelező legyen, miután az az iparosoknak javara leend. (Igaz ! Igaz.') Tisztelt ház! Jelen voltam az iparosok minden congressusán, hallottam panaszaikat, olvastam kérvényeiket és óhajtásaikat, közöttök élek az alföldön, látom nyomasztó helyzetüket, őszintén be kell vallani, hogy az iparosok e két főkivánságot hangoztatták leginkább — a képesítést, a qualiticatiót és a kötelező társulás kimondását törvény által biztosítani. Mindkettőt a kormány magáévá tette, de a kivitelben igen leszállítja annakértékét. — Mi a képesítést vagyis qualificatiót illeti — csak annyit kivan, hogy ki legyen mutatva, hogy az illető 3 évig tanoncz volt és tanonczískolába járt, két évig segéd volt és iparos lett — a nélkül hogy akár mint tanoncz, akár mint segéd, akár mint iparos valamikép kimutatta volna azt, hogy a miben a képesítést nyerte, annak megfelelni tud. Mi a törvény által kötelező társulást, vagyis a kényszertársulást illeti, az elkerülhetlenül szükséges, mert ez az iparosoknak önkormányzati jogot biztosít, hogy a törvényben előirt mód szerint saját ügyöket előmozdítsák, saját érdekeiket megvédjék, visszaéléseket meggátolják, ez nyújt alkalmat arra is, hogy segélypénztárakat és hitelszövetkezeteket létesítsenek, és igy az uzsorásoktól megszabaduljanak. De továbbá ezen leendő új ipartörvény hü megtartása felett őrködnek. Ezeket figyelembe véve az ipartestületek megalakítását miért kell fiz iparosok kétharmadának óhajtására bizni? Miért engedtetik meg, ha az illetőknek nem tetszik a társulás, hogy mindazon üdvös és hasznos előnyök, mit. a társulás az iparosok részére létre hozhatna, abba maradjon? Tegnap a t, ministerelnök és tegnapelőtt pediga földmívelés-,ipar- és kereskedelemügyi minister urak azt hozták fel indokul, hogy nem akarják kényszeríteni az iparosokat a társulásra, hanem szabad akaratjukra bizzák. Most én azon kérdést intézem az igen tisztelt minister urakhoz a t. ház előtt, mondják meg igazán, mi jobb és mi hasznosabb az iparosra nézve, azé, ha az ipartestületek létrejönnek, és a törvény által részökre