Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-347

347. orsrAgOí ülés április 25. 18S4. 375 arról van szó, hogy a magyar ipar megvédessék j — nem hasonlítható össze sem a külföldi ipar je­len állásával, sem azzal, melyben a külföldi ipar a miénkhez hasonló fejletlen állapotban volt. A külföldi iparnak nem voltak meg azon ellenségei, melyek most a magyar iparnak megvannak. — A közlekedés nagy kifejlődése, a külföld nagy mérv­ben fejlett ipara és a közös vámterülettel velünk egybekapcsolt fejlett osztrák ipar. (ügy van! a szélső baloldalon.) És nem volt vele szemben a ke­reskedésnek azon téves iránya, mely nem az ipart kívánja felhasználni és azt ez által elősegíteni, hanem annak concnrrentiát csinál. A törvényhozás első kötelességének tartom, hogy vizsgálja meg a honi szükségleteket, viszo­nyokat, az illető érdekeltek kívánalmait és szük­ségeit s igyekezzék, a mennyiben sérelmet szen­vednének, azt orvosolni, a szükségleteket pótolni és csak azután nézzen az általános theoriák után s igyekezzék az azokban foglalt elveket valósítani. A magyar ipar védelmire minden lehető esz­közt felhasználni kívánok és minthogy én az ipa^ rosok általános nyilatkozata és kívánsága szerint is, de saját meggyőződésem szerint is a társulati in­tézményben egy igen nagy védelmet látok arra nézve, hogy a magyar ipar egyesült erővel igye­kezzék megküzdeni ezen sokféle ellenséggel szem­ben, daczára annak, hogy bárminemű ellentétben álljon ez a theoriticusok által hangoztatott szabad­elvű elvekkel, a kötelező társulási intézménynek azon módon, mint az iparosok követelik, törvénybe iktatását követelem. (Helyeslés halfelöl.) Visszatérve "az előbb mondottakra, bátor vagyok a 122. §.-nak o!y irányban való módosi­tására, mint ezt maga a t. minister ur czélozta a 114. §. tervezetében, másfelől egy oly intézkedés megszüntetése végett még egyik nehézségét fogja képezni a társulatintézmény beállításának, mely különben is azt hiszem, hogy lényeges kellékét a minister ur intentiójánaknem képezi; a módosít­vány'beadok azon esetre, ha gr. Zichy által beadott módosítás el nem fogadtatnék. Módosításomat két különböző szakaszban osztottam azért, hogy a mennyiben az egyik e! nem fogadtatnék, a második rész legalább elfogadásm találjon. Módosításom első része azt czélozza, hogy a törvényhatósággal felruházott és rendezett tanácscsal biró városokban a nélkül, hogy ott a kétharmad többség vagy bár­minemű többség számbavétetnék, egyszerűen a minister ur javaslata tartassék fenn, a mennyi­ben ott a mesterséggel foglalkozó önálló iparosok kívánatára megalakittassék a kötelező társulat. A kétharmad, a mennyiben fentartatik, az csak oly községekben tartassék fenn, a melyekbe legalább képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó 100 iparos lakik. Módosításom második része azt köve­teli, hogy ezen tétel „a törvényhatóság hozzájáru­lásával" kihagyassék a szakaszból. ''(Helyeslés bal­r felöl.) Es ez által megkönnyítessék a társulat ala­kilásának lehetősége. Midőn gr. Zichy módosítványát elfogadom és ajánlom azon esetre, ha ez el nem fogadtatnék, ezen két módosítványomat. (Helyeslés balfelol. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítást) .­E szakasz 8-ik szava után beiktatandó: .mesterség­gel foglalkozó önálló iparosok kívánatára". Ugyan­ezen szakaszt 4. és 5. sorában ezen szavak ki­hagyandók: „és a törvényhatóság hozzájárulásával*. GöndÖCS Benedek: T. ház! Bevallom őszin­tén, barátja vagyok az iparosoknak és a^ért óhaj­tom, hogy az ipartestület, hol ahhoz erő és képesség van, mindenütt létrejöjjön. A törvényhozásnak se lehet más czélja, mint hogy a társulás az iparosok között általános és a törvény által kötelező legyen, miután az az iparosoknak javara leend. (Igaz ! Igaz.') Tisztelt ház! Jelen voltam az iparosok min­den congressusán, hallottam panaszaikat, olvastam kérvényeiket és óhajtásaikat, közöttök élek az alföldön, látom nyomasztó helyzetüket, őszintén be kell vallani, hogy az iparosok e két főkivánsá­got hangoztatták leginkább — a képesítést, a quali­ticatiót és a kötelező társulás kimondását törvény által biztosítani. Mindkettőt a kormány magáévá tette, de a kivitelben igen leszállítja annakértékét. — Mi a képesítést vagyis qualificatiót illeti — csak annyit kivan, hogy ki legyen mutatva, hogy az illető 3 évig tanoncz volt és tanonczískolába járt, két évig segéd volt és iparos lett — a nélkül hogy akár mint tanoncz, akár mint segéd, akár mint iparos valamikép kimutatta volna azt, hogy a miben a képesítést nyerte, annak megfelelni tud. Mi a törvény által kötelező társulást, vagyis a kényszertársulást illeti, az elkerülhetlenül szük­séges, mert ez az iparosoknak önkormányzati jogot biztosít, hogy a törvényben előirt mód szerint saját ügyöket előmozdítsák, saját érdekeiket megvédjék, visszaéléseket meggátolják, ez nyújt alkalmat arra is, hogy segélypénztárakat és hitelszövetkezeteket létesítsenek, és igy az uzsorásoktól megszabadul­janak. De továbbá ezen leendő új ipartörvény hü megtartása felett őrködnek. Ezeket figyelembe véve az ipartestületek megalakítását miért kell fiz ipa­rosok kétharmadának óhajtására bizni? Miért engedtetik meg, ha az illetőknek nem tetszik a társulás, hogy mindazon üdvös és hasznos előnyök, mit. a társulás az iparosok részére létre hozhatna, abba maradjon? Tegnap a t, ministerelnök és teg­napelőtt pediga földmívelés-,ipar- és kereskedelem­ügyi minister urak azt hozták fel indokul, hogy nem akarják kényszeríteni az iparosokat a társulásra, hanem szabad akaratjukra bizzák. Most én azon kérdést intézem az igen tisztelt minister urakhoz a t. ház előtt, mondják meg igazán, mi jobb és mi hasznosabb az iparosra nézve, azé, ha az ipartes­tületek létrejönnek, és a törvény által részökre

Next

/
Thumbnails
Contents