Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-347
372 347. országos ülés április 25. 1884. tárnék, tekintettel a kényszertársulatokat illetőleg a különböző pártárnyalatokban nyilatkozó véleményekre, el fogják mondhatni az iparosok: adtál uram esőt, nincs köszönet benne. Szilágyi Dezső t. képviselő ur felszólalása után vártam a t. szakminister úrtól, hogy újabban jelzi álláspontját, de ismételve felszólal a ministerelnök ur és némi kedveskedéssel elismerte, hogy ez lehet igy és lehet ugy, hogy administrativ tekintetben lehet tán ezt meg amazt tenni, de lényegileg megmaradt előbbi felfogása mellett és igy mind a maga, mind a szakminister ur helyzetét lényegesen könnyítette, ugy hogy egyesült erővel léphetnek a szavazás elé. PÍogy sikeres megoldása lesz-e e szakasz elfogadása az ipartestületek kérdésének, arra majd a jövő adja meg a választ. TL tárgyban, t. ház, több módosítvány adatott be. Én mint az iparszabadságnak kapcsolatban a szakoktatással feltétlen híve, teljességgel kizárhatónak találnék minden kényszertestületet és ha mégis a gr. Zichy által beadott módosítványhoz csatlakozom, csak azon választó iparosok kívánságát kivánom teljesíteni, kik számos kérvényeikben hangsúlyozzák, hogy csak az önkormányzat helyreállítása és a kényszertestiiletek behozatala segít bajaikon ; valamint ebből kiindulva fogadom el a kapcsolatos módosítványokat is. Ha azonban ez az indítvány elesnék, arra az esetre bátor vagyok egy közvetítő módosítványt beterjeszteni, melyre a kormány eredeti javaslatában és tegnap a ministerelnök ur hangsúlyozva rámutatott: értem a többség kivánatának elfogadását. Az eredeti javaslatban az van, hogy az iparosok kívánatára a közgazdasági bizottságban pedig a minister ur hozzájárult, hogy kétharmadrész kívánatára alakittassék ipartestület, de csak törvényhatósági és rendezett tanácsú városban. Hogy ez a kívánat miként nyilatkozzék, hogy a kétharmad miként jöjjön létre, ez majdnem a lehetetlenség körébe tartozik, de a valószínűségnél több szól a mellett, hogy különösen a nagyobb vidéki városokban és nagyobb községekben, a hol az ilyen testületi szellem fejlesztésére nagy szükség lenne, legkevésbé sem lehet kilátás arra, hogy a kétharmad többség létrejöjjön. Hogy e nélkül a törvény egyéb részletes intézkedései mily eredményre vezetnek, azt első tekintetre lehet látni. Ép oly kevéssé fognak eredményre vezetni, a mint nem vezetett eredményre az 1872-iki törvény, mely hasonlókép a kényszeripartársulatok meg nem teremtése miatt jött azon helyzetbe, hogy semmi üdvös eredményt, mely az iparososztály érdekeinek fejlesztésére vezetett volna, nem mutathat fel. A többség általi elhatározás útján való megalakítása az ipartársulatnak czélszerünek mutatkozik tekintettel azon álláspontra, melyet a kormány a kétharmadrész által eléretni akar. Én | elegendőnek találom, hogy az egyszerű többség is elhatározhassa. Ez lenne a módozat, ha nem fogadtatnék el Zichy Jenő képviselő ur módosít ványa. Maga a kormány sem perhorrescálhatná, hogy a megalakulás az iparosok többségének kívánsága értelmében történjék. Ez által egyfelől megvédhetőnek látnám az önkormányzati elvet az iparos társulatok alakításánál, másfelől — és ez a lényeges különbség, hogy a hatóságok, kereskedelmi és iparkamarák és a ministerium folytonos beavatkozása ne szaporítsa szükségtelenül a nehézségeket és igy könnyebben jöhessen létre a megalakulás. Ezek levén az általános irányelvek, melyek módosítványom elfogadása mellett szólnak és melyek általiban nem zárják ki, hogy ha bekövetkeznének a megfelelő viszonyok és előfeltételek, a melyek az ipartörvény revisióját lehetségessé teszik, hogy azontúl az önálló vámterület visszaállításával, egy novellával a kényszertársulatok intézménye megszüntettelek és felállíthatók legyenek a szapadipar-társulatok. Bátorkodom ezek folytán benyújtani a következő módosítványt: Ezen szakasz e szerint szövegezendő: „Városokban és községekben képesítéshez kötött mesterséggel (&. §.) foglalkozó önálló iparosok többsége kívánatára az iparhatóság által ipartestületek alakítandók. Nézeteltérés esetében az illető iparhatóság meghallgatásával a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister dönt". Az utolsó bekezdés által biztosítva van, hogy ha netalán nézeteltérés vagy rakonczátlankodás mutatkoznék, a kormány beavatkozhassék, a mit az indokolásban és a közgazdasági bizottságban is a kormány hangsúlyozott. Városokban és nagyközségekben, a hol 100 iparosnál több, vagy kisebb községekben, hol 100-nál kevesebb önálló iparüző van, feleslegesnek tartok minden részletes megkülönböztetést. Egyébként pártolom gr. Zichy Jenő módosítványát azon szó megváltoztatásával „alapítandó" : e helyett t. i. teendő volna szerintem „alakítandó*. Duka Ferencz jegyző (olvassa Lázár Ádám módosítványát). Meczner Gyula: T. ház! Ezen törvényjavaslat tárgyalásánál több oldalról lett hangsúlyozva . hogy a testületi kényszer felállítását az iparosok többsége nem kívánja. Én azon meggyőződésben élek, hogy minden képviselőnek legjobban kell ismernie a kerületében létező iparosok kívánságát és gondolkozását. Az én kerületemben az iparosoknak nemcsak többsége, de összessége kivétel nélkül a kényszertársulás mellett nyilatkozván és ugyan e tárgyban kérvényét a t. képviselőházhoz beterjesztvén, mint képviselőjük kötelességemnek ismerem kérvényük támogatására I röviden felszólalni.
