Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-346

3gg 346. országos ülés április 24, 1884. terén való intézkedésével elérni kívánom, nem tehetem, hogy Magyarország iparos érdekeinek elhanyagolásához hozzájáruljak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És midőn ezen szakaszt nem fogadom el, elfogadom ugyan gr. Zichy Jenő módosítványát, de az első bekezdésben egy nyelvtani hiba kijavításával, a melyet Csiky t. képviselőtársam nem javított ki, bátor vagyok a következő módosítványt előtérj eszteni. (Halljuk!) (Olvassa): „Törvényhatósági joggal felruházott s rendezett tanácsosai biró városokban, továbbá oly községekben, melyekben legalább képesítéshez kötött mesterséggel (4. §.) foglalkozó 100 iparos vtin, az iparhatóság által ipartestületek alakítandók. Oly községekben, hol száznál kevesebb ily iparos van, az iparhatóság esetről esetre állapítja meg azon vidék területét, melyen több községnek egybevonásával az ipartestület megalakittatik. A mennyiben az ipartestület megalakítása iránt az illető iparosok, az ipar- és kereskedelmi kamara és az iparhatóság között nézeteltérés lenne, az ügy elhatározás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister elé terjesztendő." Ugyanazon elvekből indulok ki módosítványómban, melyekből gr. Zichy t. képviselő ur kiindult és ajánlom azt a t. háznak elfogadás végett. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Rakovszky István jegyző (olvassa a mósítványt). Bessenyey Ernő: Azon érvelések után, melyek ezen szakasz mellett és ellen felhozattak, legyen szabad pár perezre kikérnem a t. ház türelmét. Ha már az egyszer elfogadott qualificatio elvének oly tág tért nyújtunk, hogy a 7. §. elfogadásával megengedhetőnek tartjuk azt, hogy az iparos képesítéséhez kötött ipart önállóan folytathat, ha az iparnak bármely más, képesítéshez kötöttiparágához átmegy, a nélkül, hogy a képesítést igazolni tartozik, legalább ne tegyük illuzoriussá az ipartestületek azon részét, mely a legfontosabb. Gaal Jenő t. barátom felsorolta mindazon teendőket, melyek az ipartársulatok hatásköréhez tartoznak. Ezekre visszatérni nem akarok. De meggyőződésem az, hogy ezen ipartestületek vannak egyedül hivatva az iparnak lendületet adni, tehát okvetlenül kell, hogy mindazon helyeken, a hol száznál több iparos van, az ipartestületek megalakuljanak. Már pedig, ha a törvény cs-;k facultative fog rendelkezni az alakulásról, ugy okvetlenül fel fognak merülni mindazon nehézségek, melyeket gr. Apponyi és Szilágyi Dezső t. képviselőtársaim felhoztak és akkor a legtöbb esetben az ipartársulatok alakulása el fog maradni. Miután tehát én ezt egyik legfontosabb határozmánynak tartom, ezt a törvényben imperative kimondatni kérem. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Pártolom Zichy Jenő gr. módosítványát. Győrffy Pethö l - Az igen t. szakminister urnak tegnap előadott azon kérésével szemben, hogy a 122. szakaszt jelen szerkezetében illetőleg a társulást kivanó kétharmad többségét tartsuk fenn, támaszkodom a jobboldal azon „élénk ke lyeslésére",melylyel gr. Andrássy Tivadar t. képviselő urnak ugyanezen szakasz ellen intézett támadása az általános vita alkalmával fogadtatott. (Tetszés a szélső baloldalon.) A t. képviselő ur ugyanis akkor azt mondotta: „Ha kétharmad többség kívánatára alakul" meg az ipartestület — »ugy ... a kisebb kézművesek többsége áll az erősebbek kisebbségével szemben. Az így belépésre kényszerített nagyiparosból két külön érdek képviselője válik. Először is saját maga érdekét képviseli a testülettel szemben, melynek többsége az ő született ellensége; másodszor a testületet, mint annak tagja saját magával, mint annak többségének és ekkor legveszedelmesebb concurrensével szemben, „és ekkor élénk helyeslés volt a jobb felől. Nem kutatom én itt, hogy nagyiparos, akarom mondani született törvényhozó, ki kisiparos társulatnak, akarom mondani népképviselet alapján összejött alsóháznak tagja lett, ezt az ellenvetést szerencsésen használta-e? Azt sem keresem, vájjon a felvetett esetben nem fogná-e a nagyiparos a kisiparos többségnek, mint testületnek hasznát venni ? Csupán fannak megállaptíásära szorítkozom, hogy gr. Andrássy Tivadar t. képviselő ur a testületek olyatén alakítását, minőt a t. szakminister fentartatni kíván, illetőleg a 122. §. indítványoz, erősen megtámadta s ezt a támadást a jobboldal élénken helyeselte. E helyeslésből én azt következtetem, hogy az ilyen társulást a tisztelt többség is szereti. Remélem, a szavazás meg fogja mutatni, hogy a t. jobboldal élénk helyesléséből vont következtetésem alapos volt. Ehhezképest vagy az önkéntes vagy a kötelező, de mindenesetre lehetőleg általános társulás között kell választanunk. A törvényjavaslatból magából kiindulva, csak is az általános kötelező társulást lehet és szabad választanunk. A 126. és 127. §§. ugyanis oly teendők telesítését várják az ipartestülettől s felfogásom szerint nagyon helyesen, mely teendők nem csupán az iparosok közvetlen érdekeit lesznek hivatva előmozdítani, hanem a közhatóságok működését is megkönnyíteni. Ha tehát mi komolyan akarjuk, hogy péld. az iparosok és a segédek között rendezett viszonyok álljanak fenn, hogy a tanonezok ügye rendeztessék, hogy a hatóságok az iparügy tekintetében kellőleg tájékoztattassanak stb. stb., akkor nekünk nem lehet, nem szabad az iparosok tetszésére bíznunk, ha megakarják-e azon testületeket alakítani, me lyek eme szép hivatást teljesítsék, hanem akkol