Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-346

346. országos iilés április 24. 1884. 357 ereje valószínűleg nem birja el ezen hatósági functio kellő ellátását. Nem táplálok kételyt az iránt, hogy lesznek községek, a hol van ugyan száz iparos, sőt jóval több, de a viszonyok még sem olyanok, hogy a kötelező testületek terhét és feladatait kellőleg elbírják. Ha már most a javaslatban az foglaltatnék, hogy ily községekben a kötelező testület meg nem alakittatik, mig a viszonyok meg nem változtak, ha arra, hogy a viszonyok alkalmatlan volta constatáltassék, biztos, komoly módok javasoltatnának — ily határozatot egyenesen pártolnék, mint pártolom azt, hogy a kormánynak jog van adva a helyes működés szempontjából az iparosokat nem csak ellenőrizni, de a hatósági functiókat tőlük el is venni, ha azok ellátására alkalmatlannak bizonyultak -, de ott, hol erő és képesség van ezen functiók teljesítésére, én pártolom a kötelező társulás intézményét s nem akarom két harmad többség ürügyétől függővé tenni és mert nézetemhez legközelebb álló módositványnak a Zichy Jenő gr. t. képviselőtársam által benyújtott módosítványt tartom és mert alig volna kilátásom, hogy elfogadtassák az általam jelzett értelemben szerkesztett módosítványt, én a bizottsági javaslat ellenében a Zichy Jenő t. képviselőtársam módosítványát fogadom el. (Élénk helyeslés a haloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! A világért sem akarok, bár lehetne, újra a tárgyhoz szólni, csak egy magyarázattal tartozom, miután Szilágyi Dezső t. képviselő ur hivatkozott is rá, hogy azt hiszi, hogy abban egyetértünk. (Halljuk!) O ugyanis, ha jól felfogtam szavait, azt mondta, hogy egyetértünk abban, hogyha egyáltalában valahol czélszerúnek tartjuk, hogy hatósági functiókat önkormányzati közegekre bízzunk, ott ez nem attól függ, hogy azt az illető többség kivánja-e, hanem attól függ, hogy a czél érdekében helyes-e azt rájuk bízni. Nem akarok most arra nézve nyilatkozni, hogy feltétlenül elfogadandó-e az, hogy az illetők kívánsága tekintetbe nem veendő; de hogy az illetők kívánsága döntő befolyású minden viszonyok közt nem lehet, abban tökéletesen egyetértek vele. Oonstatálom, hogy igenis én is abból indultam ki, hogy a legezélszertíbben meggyőződésem szerint ezen functiókat az önkormányzati, társulati közegek teljesíthetik, de teljesíthetik csak ott, a hol erre megérve vannak, a hol azt látjuk, hogy önkéntesen, bizalommal kezükbe veszik a dolgot; és nem fogják jól teljesíteni ott, a hol ez hiányzik. És igy igaza van a képviselő urnak, hogy ebben fekszik a lényeg, csakhogy azután a constatálás módjában, hogy hol vannak meg & kellő elemek és hol nincsenek meg, térünk el. Én itt, a javaslattal egy értelemben, a leghelyesebb constatálásnak tartom azt, ha az illetők többségének nyílt aka| ráta bizonyítja be, hogy megvan a kellő képesség és megvan a buzgalom is ahhoz; mert ha maga a képesség megvan is és a buzgalom hiányzik, ott soha sem fogjuk erőszakkal ezen feladatok jó teljesítését elérni. A t. képviselő ur csak ugy engedte értetni, hogy inkább a kormánynak volna hajlandó bizonyos modalitások közt arra befolyást engedni. Ez is segíthetne a dolgon és nem mondhatom, hogy ez is nem enyhítené azon veszélyeket, melyeket gr. Zichy Jenő képviselő ur javaslatában én látok. De azt gondolom, nem egészen ellenkező az alkotmányos felfogással az, a melynek én adtam kifejezést és a mi a javaslatban foglaltatik. (Helyedés jobbfelöl.) Matlekovits Sándor államtitkár: T. ház! Több felől hozatott fel mint főargumentum a kötelező testületekre nézve, hogy ugy az eredeti, valamint a bizottság által előterjesztett javaslatban e testületek ugy vannak odaállítva, mint a törvény egy részének végrehajtó közegei s ebből az a következtetés vonatott, hogy ezeket okvetlenül kötelezőleg mindenütt fel kell állítani. A főargumentum. melyet Szilágyi Dezső képviselő ur felhozott, szintén ez volt. Bátor vagyok tehát előadni, hogy mik foglaltatnak ugy az ere deti, mint a bizottság által előterjesztett javaslatban a végrehajtásra vonatkozólag. (Halljuk!) Az eredeti törvényjavaslat épen ugy, mint a bizottság javaslata azt mondja, hogy a teendők, a melyekkel e testületek lennének, mint hatósági functionariusok megbizandók, rendszerint az első fokú iparhatóság volna megbízva, mely iparhatóság az iparosok kebeléből választott egyénekkel egészíttetik ki. Az eredeti törvényjavaslat tehát már magn is gondoskodott arról, hogy mindazon teendőkben, melyek első sorban lesznek a testületeknek átadandók, nem a közigazgatási hatóság egymagában, hanem az ipartestületekkel együtt fog közreműködni. Ellenőrizni fogja tehát az iskolába járatást, a műhelyeket, a segédek és mesterek közti viszonyt, szóval mindazon teendőket végzi, melyek az iparhatóság teendői s melyekre nézve az 1872-iki törvény keresztülvitelénél az iparosok azt állították, hogy az iparhatóság nem ért hozzá; mindezen teendőkre nézve magok az iparosok által választott megbízottai fognak közreműködni a törvény végrehajtásában. Hogy e testületek keletkezését, működését erősítse, hogy ingert nyújtson a testületek létesítésére, ezért ruházta e teendőket az eredeti javaslat azokra. Ha méltóztattak volna figyelmesen elolvasni az indokolást, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Elolvastuk!) abban világosan ki van fejezve, hogy ha általában az organismus, mely az iparhatóságnak az iparosok megbizottaival való kiegészítése által contempíálva van, korábban jött volna felszínre, valószínűleg a kötelezi; testületek létesítése