Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-344
344. országos ülés április 22. 18S4. 321 Duka Ferencz jegyző (olvassa a mődosítványt). Elnök: A 86. §-hoz Zay Adolf képúselő ur azon módosítást adta be, hogy e szó után „felügyelet" tétessék „iskolát fentartó testület". Maga a szöveg nem lévén megtámadva, az elfogadtatik. Elfogadja-e a t. ház, a Zay képviselő ur által beadott módosítást ? Méltóztassanak azok, kik elfogadják í'elállani. (Megtörténik) A többség nem fogadja el. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 87. %-t). Kállay János: T. ház ! Én e szakasz második és harmadik bekezdése közt összeütközést látok. A mely község tanoncziskolát felállítani és fentartani képes, annak nincs szüksége a vallásos közoktatási ministerhez segélyért folyamodni. A mely község nem képes fentartani, adófizetésre is képtelen. Mert a kik vidéken lakunk és ismerjük a községekek anyagi viszonyait, tudjuk, hogy ha a község már nem képes tanoncziskolát felállítani, akkor a nagy adótehernek kettős kamatját sem képes fizetni. Ennek következtében kérem a második bekezdésnek kihagyását. LitS Gyula: T. ház! Én hasonlókép óhajtanám ezen második bekezdésnek kihagyását, azonban nem egeszén azon indokból, melyet az előttem szólott Kállay képviselő ur említett. Én ugyanis, a mennyire helyeslem ezen szakasznak első bekezdését, a mely azt mondja, hogy a tanoncziskola költségeire a díjak és pénzbüntetések fordítandók, annyira nem helyeslem azon engedélyt, mely a második bekezdésben adatik, mely szerint 27°-nyi tanoncziskolai adót vethetnek ki a községi lakosságra. Ha eltekintünk azon óriási megterheltetéstől, a mely itt a község lakosságára már az államadó folytán nehezül, méltóztassék tekintetbe venni azon körülményt, hogy immár legtöbb vidéken a községi közigazgatás költségei oly magasok, hogy az egyenes államadónak 10, 20, sőt 70 százaléka is terheli a község lakosságát. Ha ehhez képest a községi lakosságot újabbi 2%-al terheljük, óriási visszatetszést fog szülni, mert itt különbség nincs téve a lakosság közt, nincs megmondva, bogy a társadalomnak, mily osztálya, nevezetesen az iparososztály viselje ezen2°/o-nyi adót, hanem ki van mondva, hogy a község minden lakosa fizeti. Vidéken tudjuk, hogy igen sok községben a birtokos osztály járulván az adóhoz, ezek a községi adónak jelentékenyebb részét, nagyobb százelékát viselik. Ebből az fog következni, hogy e költséghez épen a földmívelőosztály fog nagyobb részben járulni vagy pl. a hivatalnoki vagy a társadalom más osztályai, melyek nem annyira élvezik a tanoncziskolák áldásait, mint épen az iparososztály. KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XVI. KÖTET. ! Én tehát ezen szempontból nem helyeslem a i szakasznak intézkedését. Nem értethetek egyet Kállay t. barátom nézetével, hogy azért nem vethető ki 2%, mert a mely község nem képes a tanoncziskolát fentartani, az adóját sem lesz képes beszedni. Ez nem egészen igy van, mert tudjuk, hogy sok községnek törzsvagyona, oly ingatlanságai, jövedelmei vannak, melyekből községi közigazgatási költségeit és ipariskoláinak kiadását is fedezheti. A mely község ily vagyonnal nem rendelkezik, annál áll be azon körülmény, hogy pótadót vet ki s ily pótadó alakjában veti ki a tanoncziskolára szükséges 2°/o iskolai adót. Ehhez még azt vagyok bátor megjegyezni, hogy igen sok vidéken iskolai ezélokra már a törvény által előirt 5% is igénybe van véve : én tehát ezen 2%-ot semmi körülmények közt sem tartom helyesnek és elfogadhatónak, hanem azon nézetben vagyok, hogy oly községekben, melyek saját erejükből nem képesek a tanoncziskolákat felállítani, államköltségen létesíttessenek ily iskolák. Ehhez képest vagyok bátor módosítványomat a következőkben beterjeszteni: ..A 87. §. helyett a következő szöveg tétessék. A tanoncziskolák költségeire a jelen törvény a;apján befolyó díjak és büntetések fordítandók. Oly községekben, melyek saját erejükből tanoncziskolákat nem létesíthetnek, ezek állam költségen állítandók és tartandók fenn." Ajánlom módotításomat elfogadásra. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítváni/t). Éles Henrik: T. ház! Én elfogadnám Lits t. képviselőtársam módosítványát, ha ő nekem ki tudná mutatni, hogy az államnak jövedelme másból származik, mint ugyanazon adózók zsebéből, kik az egyes községben laknak; tehát, miután az állam is csakugyan onnan veszi jövedelmét, honnan a községek: én nem tartom indokoltnak az indítványt. De még egy más igazságtalanság is volna összekötve az indítvány elfogadásával, a mi abban rejlenek, hogy először azon községek, melyek képesek iskolákat fenntartani, ezen költségeken felül még kénytelenek lennének azon községek költségeihez is hozzájárulni, mely községek saját erejükből nem képesek fentartani saját iskoláikat s cbbíH ez következnék, hogy ezen községek, melyek saját erejükből képesek iskoláikat fentartani, kétszeresen lennének megadóztatva. Ezen két oknál fogva én nem járulok az indítványhoz. Rácz Athanáz: T. ház! Én azt tartom, hogy el nem fogadhat-'* az indítvány, nem pedig azért, mert hiszen igen ritka az a község, mely nem perczentes kivetés útján fedezi saját kiadásait s miután a törvény már intézkedett e tekintetben, mikor kimondotta, hogy azon községek, melyek iskoláik költségeit rendes adókból nem képesek 41