Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-343
292 343. országos ülés április 21. 1884. és Debreczen szab. kir város közönségeinek felterjesztéseit, melyekben az 1874: XXXV. t.-ez. módosításáról szóló törvényjavaslat 24. §-ának módosítását kérik. A kaposvári kir. törvényszék területén lévő járásbíróságoknak Somssich Pál képviselő által beadott kérvényét, melyben az 1874: XXXV.t.-cz. 20. és 23. §-ainak mellőzését kérik. Torontálmegye közönségének feliratát, melyben a kötelező tüzkárbiztosításra való figyelem felhívása mellett, a községi takarékpénztárak általános és kötelező behozatala iránti intézkedések megtételéért esedezik. Debreczen szab. kir. város közönségének felterjesztését, melyben Győr szab. kir. városnak feliratát pártolván, a kihágási esetekben kiszabott bírságpénzeknek az illető városi hatóságok pénztárába leendő beszállítása tárgyában kérelmez. Blau Lázár budapesti lakos és zsilvölgyi kőszénbányatiiLj (Ionosnak Lukács Béla képviselő által beadott kérvényét, melyben a zsilvölgyi vasútnak kiépítését kéri. Versecz-Ujvidék szab. kir. városok közönsége feliratát, a melyben Győr város felterjesztését pártolván, kérik, hogy az állami pénzsegélyben nem részesülő törvényhatóságok az állami teendők után felmerült költségeiknek legalább 50%-át nyerjék az államkincstárból. E kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Jelentem a t. háznak, hogy az ülés végén a ministerelnök ur nyilatkozni fog az alsó-ausztriai helytartóságnak a magyar marhák bevitele tárban kiadott rendeletére vonatkozó interpellatiókra. Következik a napirend vagyis az ipartörvényjavaslat tárgyalása. Következik a III. fejezet. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a III. fejezet czímét és az 59. §-t). Irányi Dániel: T. ház! Az iparügy rendezésénél három szempontból kell kiindulni: az önálló iparosok, a segédmunkások és a fogyasztó közönség érdeke szempontjából. A ki csak az egyiket vagy a másikat tartja szem előtt és nem valamennyit, az tévútra kerül s igaztalanságot követ el, mely meg szokta bőszülni magát. A kik eddig felszólaltak ugy az általános, mint az eddig lefolyt részletes vitában, leginkább az önálló iparosok érdekével foglalkoztak, azt a fogyasztó közönség érdekével azonosnak Ítélvén. Jogos és fontos tekintet ez tagadhatlanul, mely a törvényhozásnak különös gondoskodására érdemes. Amire kevesebben terjeszkedtek ki eddig, s azok is nem méltatva azt azon magasabb szempontból, melyből azt tekinteni kell: az a segédmunkások érdeke. Pedig ez nem kevésbé fontos a többinél, sőt bizonyos, különösen politikai szempontból tekintve, a legfontosabb. Engedjék meg uraim, hogy én a I kérdés ezen oldalára irányozzam becses figyelmöket. {Baijuk!) T. ház! Azon tanok, melyeket socialismus és communismus név alatt ismerünk, fájdalom hazánkba is behatoltak, sőt mondhatni, gyökeret vertek, leginkább a Németországból bevándorlóit munkások és onnan behozott lapok által terjesztve. Még pedig nem is azon elméleti, kevésbé ártalmas alakban, melyben e tanok a század első tizedeiben Franczíországban némely állambölcsészek által hirdettettek, hanem hadat izenve a vallásnak, tagadva a tulajdon sérthetetlenségét, az egyéni birtok- és örökösödési jogot, kigúnyolva a hazafiságot és nemzetiséget, mint elavult dolgokat, se helyett cosmopolitismust hirdetve, megtámadva magát az államot s általában az állami s társadalmi rendet felforgatással fenyegetve. Ezen mozgalom kezdete az 1 867. évre esik. Akkor történt, hogy a fővárosi munkások gyűlést tartva, mig egyik rész a Schultze-Delitsch-féle önsegély rendszerét kívánta elfogadtatni, a másik Lassalle tanainak hódolva, azok mellett nyilatko : zott, s nemsokára munkás-egyesületet alakított, tanaínak terjesztésére két lapot alapítván: a „Testvériséget" a magyar, és a „Brüderlichkeit" czíműt a német tagok számára. Hogy mily szellem uralkodott akkor ez egyesületben, ennek bizonyí tékát adta különösen 1871-ben, midőn a párisi eommune bukását gyászmenettelülte meg, a Melynek élén fekete fátyollal bevont veres zászlók lobogtak. Azon communet gyászolta igy, mely, mialatt a győzelmes ellenség az ország fővárosát ostromolta, az általános szavazat útján megválasztott nemzetgyűlés és az ennek kebeléből kikerült nemzeti kormány ellen fegyvert ragadott. Azon communet gyászolta, mely az egységes államot 6Z6r IHC£Í CZÖP (lel rabra elforgácsolni volt kész, minden egyes községet függetlennek nyilvánítván és a függetlennek nyilvánított községek szabad szövetkezetét kívánván állítani az egységes állam helyére. Azon communet gyászolta, mely ártatlan polgárokat ejtvén foglyul és tartván tuszokul vissza, azokat, midőn a nemzeti csapatok a városba behatoltak, ítélet nélkül főbe lövette és a várost sok pontján, különösen annak történeti emlékű épületeit felgyújtotta. Figyelmessé tétetvén ezen tény által a mozgalom veszélyes voltára, megszereztem magamnak azon két lapot, melyet az imént említettem és a melyek az egyesületnek közegéül szolgáltak, Ezek olvasásából meggyőződtem, mily iszonyú tanokat, állam és társadalom felforgató elveket hirdetnek azok. Ezen szomorú tapasztalás arra indított, hogy ezen tanok megczáfolása végett nyilvános felolvasást tartsák és azt később a szerkesztésem alatt álló lapban kiadjam. Kihirdettem valamennyi lapban a felolvasást és arra mindenkit, de különösen a munkásokat hívtam meg. A terem megtelt, de a
