Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-342
286 342- országos üldj április B. 1884. tem volna, hogy a vám és kereskedelmi szerződés- j ben nincs olyan szakasz, a melyet szószerinti értelemben e rendeletre alkalmazni lehetne. Ha igy mondotta a képviselő ur, akkor engem félreértett. Mert én igenis azt állítottam és állítom most is, hogy a vám és kereskedelmi szerződésnek azon első ezikke, a mely azt mondja, hogy; „mindkét fél állam területe a szövetség idején és annak értelmében egy vám és kereskedelmi területet képez", valamint ugyanannak 14-ik ezikke, melynek utolsó bekezdése igy szól: „továbbá az egyik terület lakosai a vásáriforgalomra nézve a másikkal tökéletesen egyenlők" — e ezikkek mondom, nem csak szellemükben, de betüjök szerint is megsértettek a kérdéses rendelet által. (Helyeslés.) Ennek kijelentése mellett, a minísterelnök ur válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés.) Falk Miksa: Nem| emlékezem határozottan azon szavakra, melyeket mondottam gr. Apponyi Albert nyilatkozatára vonatkozólag, de az értelme az volt, hogy a marha vészről, melyre az osztrák kormány hivatkozik, espressis verbis a vámszerződésben szó nincs. Ezt mondottam gr. Apponyi szavaira vonatkozólag s ez megfelel a törvény szövegének. (Helyeslés.) A mi a minísterelnök ur válaszát illeti, természetesen én sem mondhatok többet most, mint azt, hogy jelen pillanatban kielégítő és azt tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: A minísterelnök ur válaszát a ház tudomásul veszi. Hoitsy képviselő ur nem levén jelen, Onody képviselő ur fogja interpellatióját előterjeszteni. Ónody Géza: T. ház! Én az igazságügyi eljárás tárgyában óhajtok interpellatiőt előterjeszteni. Mielőtt azonban interpellatiómat felolvasnám a ház engedelmével bátor leszek annak tárgyát röviden elő adni. (Halljuk!) A tiszaeszlári ügy végtárgyalása alkalmával dr. Heumann Ignácz védő ügyvéd védbeszédében Szabolcs megye tisztikarát oly váddel illette, mely ha való volna, büntető eljárást vonna maga után. Felfogom olvasni szó szerint Heumann ügyvéd szavait: (olvassa) „És ma ismét felmerül a vérvád, melynek megerősítésére a vármegye közigazgatási fejétől kezdve, le egész a falusi biróig erkölcstelen, törvénytelen utón hajhásznak hamis bizonyítékokat*. Ezen vád méltatlan voltát Szabolcs megye tiszti kara érezvén, főügyésze által rágalmazási czímen vádfeljeientést tett Heumann ellen, mely vádfeljelentés múlt év Julius 30-án adatott he. És daczára annak, hogy a vádfeljelentés oly régen adatott be, még mindeddig e tárgyban még csak a | a vizsgálat megindítása sem eszközöltetett. A törvénykezésnek ezen késedelmezése által nem csak a vád által érintett megyei tisztikar erkölcsi reputatiója szenved, de csorbát szenved magának hazánk igazságszotgáltatásának jó hírneve is. Gyakran említtetett fel itt a házban a jog egyenlőség; úgy hiszem az egyáltalán nera felel meg a jogegyenlőség szellemének, midőn a birói hatóságok, annak elveit egyes egyedek érdekei szerint alkalmazzák s azokhoz képest megkülönböztetéseket tesznek eljárásukban. A tisza-eszlári perből kifolyólag ugyanis egyes esetek is merültek fel és azok, mint köztudomású dolog, lázas sietséggel keresztül hajtattak a törvényes forumokon, mig ellenben itt, hol egy törvényhatóság sértetett meg, hol annak becsületében gázoltatott, az illetékes birói hatóság, hogy melyik azt, nem tudom, maga a törvényszék-e vagy pedig mint hajlandóbb vagyok hinni, az illető királyi ügyészség elkövette azon mulasztást, hogy a vizsgálatot ez ügyben meg nem indította.. Épen a, jog egyenlőség és Magyarország jog szolgáltatása reputatiójának nevében és érdekében ezennel bátor vagyok kérdezni a t igazságügyminister úrtól (olvassa) : „Interpellatió : a t. igazságügyminister úrhoz. Van-e tudomása a t. igazságügyi minister urnak arról, hogy Heumann Ignácz ügyvéd, a tisza-eszlári bűnügy végtárgyalásánál mondott védbeszédében szabolcs megye tiszti karát hamis tanúságok szerzésével vádolván, e miatt nevezett Heumann Ignácz ellen a megye tiszti főügyésze által múlt évi Julius hó 30-án a nyíregyházi kir. törvényszéknél rágalmazási czímen vádfeljelentés tétetett? Ha van tudomása erről a t. igazságügyminister urnak, mi az oka, hogy mindez ideig ezen vádfeljelentés tárgyában még csak a vizsgálat sem indíttatott meg? Melyik közeg oka ezen késedelmezésnek, szándékozik-e és minő intézkedéseket tenni e tárgyban az igazságügy jogszolgáltatás folyamatba tétele és az eddigi késedelmeskedés által elkövetett hivatali mulasztás orvoslása iránt?" Elnök: Az interpellatió közöltetni fog az igazságügyminister úrral. Következik b. Zmajics Bertalan interpellafciója. B. Zmaies Bertalan: T. ház! At.közlekedési minister úrhoz szándékozom egy interpellatiót intézni, sajnálom, hogy nincs szerencsém őt itt látni. Hogy minél rövidebb lehessek, kérem a í. elnök urat és a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy egy interpellatiómat, melyet 1873. márczius 29-én a főrendiházban, mint akkori Horvát-Szlavon-Dalmátországi főrendiházi tag, az akkori közlekedési minister úrhoz intéztem, felj olvassam (Halljuk! olvassa):
