Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-342

342. orszáros ül stricte ezen esetre vonatkoznék, nem található fel, hanem igenis a törvény egész szelleme és számos szakasza a mellett bizonyít, hogy a törvény megsértésével állunk szemben. Én tehát c tekintetben a kormánytól igenis kívánok határozott nyilatkozatot, hogy ezen rendeletben a törvény megszegését látja-e? Ezek után bátor vagyok az interpellatió szövegét felolvasni (olvassa): „Interpellatió a t. összministeriumhoz: A lapok közlése szerint az alsó-ausztriai helytartóság f. é. márczius 30-án 15522. sz. a. oly rendeletet bocsátott ki, mely Pozsony vidéke felől a marhaszállítást Ausztriába oly rendszabályokhoz és megszorításokhoz köti, hogy azok által e bevitel majdnem teljesen lehetlenné válik. Minthogy ezen eljárás nézetein szerint Magyarország jogosult érdekeit és a fennálló törvényeket egyaránt sérti, bátor vagyok kérdezni a t. ministeriumtól: 1. Yan-e tudomása ama helytartósági rendeletről és hiteles-e annak azon szövege, melyet a lapok közöltek? 2. Összeegyeztethetőnek tartja-e a t. ministerium az osztrák hatóság ezen eljárását a fennálló törvényekkel, nevezetesen a vám- és kereskedelmi szerződésnek ugy szellemével mint betűjével? 3. Ha — mit biztosan felteszek — ez eljárást nem tartja a törvénynyel összeegyeztethetőnek, mit tett a t. ministerium vagy mit szándékozik tenni a végre, hogy e sérelem orvoslását kieszközölje és Magyarország jogát és érdekeit teljes terjedelmében megóvja? " Kérem ezen interpellatiót at. ministeriummal közölni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Most következnék Hoitsy Pál képviselő ur interpellatiója, azonban a képviselő ur nincs jelen. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A kérdést, melyre a beterjesztett két interpellatió vonatkozik, magam is oly fontosnak tartom, hogy a magam részéről sem akarok a válaszszal késni egy perczig sem, miután, ha ma nem válaszolnék, esetleg huzamosabb idő telnék el a válasz adhatásáig. A mi azon kérdést illeti, melyet gr. Apponyi képviselő ur első sorban felvetett és mely analóg Falk képviselő ur egyik kérdésével, hogy van-e hivatalos tudomása a kormánynak ezen rendeletről, erre nézve igen egyszerűen azt válaszolhatom, hogy tegnap délután óta van tudomása és épen ezen értesülés folytán a hírlapokban is megjelent szöveget, mint a valóságnak megfelelőt jelenthetem ki. A másik kérdésre, melyet gr. Apponyi ugyan nem vett fel interpellatiójába, de a melyre beszédében hivatkozott, hogy t. i. megegyeztethetőnek tartja-e a kormány a fennálló szerződésekkel és törvényekkel ezt a rendeletet, egész határozott285 sággal a következőket van szerencsém válaszolni: (Halljuk! Halljuk!) A vám- és kereskedelmi szövetség egyenes értelmében ily eljárás nem jogosult. (Általános élénk helyeslés.) Ilynemű eljárás csak egy esetben lehetne jogosult: az állategészségi törvények és egyezmények alapján azon esetben, ha azon vidéken, a melyre a rendelet vonatkozik, a marhavész pusztítólag fellépne. De miután ez hála istennek ma sem Pozsony vidéken, sem általában az országban nincs, ezen törvény szempontjából is ezen rendeletet határozottan teljesen jogosulatlannak declarálom. (Általános élénk helyeslés.) A mi azt illeti, hogy a kormány tett-e erre vonatkozólag valamit, bátor vagyok jelenteni, hogy még mielőtt hivatalos értesülést vettünk volna, tehát tegnap a délelőtti órákban t. barátom a kereskedelmi minister már a távirdai út felhasználásával felszólalt és midőn hivatalos tudomást vettünk az esteli órákban, ismételte ő ugyanazt és én a magam részéről is megtettem a felszólalást. Többet eddig tenni természetesen nem lehetett. De ha nem felelek is részletesen arra — mint maga sem kívánta gr. Apponyi Albert képviselő ur — hogy mit szándékozik tenni a kormány, ha a rendelet visszavonatása és igy az ügynek barátságos úton kiegyenlítése nem sikerül, ha — mondom — részletesen erre ma csakugyan nem felelek : arról biztosíthatom a t. házat, hogy azon nem várt és nem remélt esetben, ha ez nem sikerülne, minden a törvényben fekvő eszközt és módot egészen a retorsióig fel fogunk használni hazánk jogai és érdekeinek megvédésére. (Általános élénk helyeslés.) Végezetül t. ház, nem tehetem, hogy ki ne fejezzem azon meggyőződésemet, miszerint lehetetlennek tartom, hogy az osztrák kormány meg ne győződjék ezen rendelet tarthatatlanságáról. De ismétlem, ha csalódnunk kej^ene ebben, teljesíteni fogjuk kötelességünket ez irányban, mindenesetre pedig kötelességünknek fogjuk ismerni eljárásunkról és annak eredményéről az ünnep utáni első ülésben a t. háznak jelentést tenni. (Általános élénk helyeslés.) Ez az, a mit ez alkalommal válaszolhatok és kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a t. ministerelnök urnak interpellatiomra adott válaszát az adott helyzetben és az állása által eléje szabott határok közt, egészen correctnek találom és mint olyant tudomásul veszem. (Helyeslés.) Ha mégis megjegyzést óhajtok tenni, ezt csak azért teszem, hogy félreértés ne támadjon Falk Miksa t. képviselő ur beszédének egy mondatából, melyben ő ugy értelmezi felszólalásomat, mintha elismeráprilii 5. 18S4.