Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-328

528 országos ülés márczios 14. 1884. sebessége is nagyobb volt mint rendesen, a számítások eredménye azt mutatta, hogy minden lábnyi vizréteg a Dunán, a mostani mérték szerint 33—34 centiméter, annnyi vizet tartalmaz, mint a mennyi az összes Tisza vize árviz alkalmával. Ugy hogy a Tisza maga valami rendkívüli nagy hatást a Duna vízállására nem gyakorol. A panesovai vízállásra sokkal nagyobb hatása van a Drávának és különösen a Szávának. Ha a Szávának nagy vize van, okvetlen nagy vize lesz a Dunának is, de a felsőbb vizek hatása elenyészik odáig. Hogy tovább ne menjünk, csak az 1881-ki nagy árvízre hivatkozom, mely Győrött nagy pusztításokat okozott, de már Panesovára a vizek nevezetesen leszállva érkeztek meg, ugy, hogy semmi calamitást azon vidéken egyáltalában nem okoztak. Ezt nem azért hozom fel, mintha oda akarnék concludálni, hogy nem lesz gondja a közlekedési núnisternek Pancsova és vidéke árvizviszonyaira, mert igen is vannak itt is fontos kérdések, melyek részint tanulmányozás, részint kivitel alatt vannak, a melyek, meggyőződésem szerint, jelentékeny befolyással fognak lenni azon vidéknek árviz elleni biztosítására. Becker képviselő ur tisztán Földiák és Makó szempontjából szólott a kérdéshez. Ez azonban nincsen ellentétben a törvény megoldásával és sokkal szorosabb viszonyban áll ahhoz, a mit Széll képviselő ur mondott, mint a törvényjavaslathoz. Kétségen kivül intézkedni kell az iránt, hogy ha oly nagy a kivetés, az a méltányos arányra szállíttassák le. Egyébiránt meg vagyok győződve, hogy habár sok millió használtatott is fel és hogy ez még igen sok millióval lesz pótolandó a végleges befejezéséig a munkálatoknak: azon dús terület el fogja könnyen birni azon terheket, a melyeket a szabályozás a Kőrös, Tisza, és Maros mentén reáhárit. Még csak Hermán Ottó képviselő ur egy pár megjegyzésére kell reflectálnom. A t. képviselő ur nagy hevességgel támadta meg a törvényjavaslatot, kicsinyelte annak intézkedéseit, tréfát űzött azokból, mondván, hogy megadja a portomentességet, felemeli a kilométerpénzt 1 forintról 3 forintra és eszközli a magas gátak felemelését. Ez utóbbit ugyan nem értem, de lehet, hogy ezalatt a gátaknak egyenlő biztonságot nyújtó mereteit érti. Részéről a törvényjavaslatot elvetendőnek tartja és mindaddig várni óhajt, nxig majd talán 10—15 év múlva hydrographiai intézeteink lesznek, a melyek Magyarország folyamrendszerének szabályozására vonatkozó adatokat megadhatják. Én, mint kifejtettem, ezt el nem fogadhatom és kérem a t. házat, hogy most intézkedjék és a későbbi intézkedéseket hagyjuk későbbre. Nem hoztam volna ezeket fel, ha nem akartam volna reflectálni azon határozati javaslatra, a mely a sövényháza szegedi töltést illetőleg beadatott. Méltóztatnak tudni, hogy a sövényháza-szegedi társulatnak nagyon is mostoha pénzügyi viszonyaira nézve már a budget-vita alkalmával utaltam és midőn a t. képviselő ur ez ügyben interpellált, már akkor kifejeztem azt, hogy magam is ugy tartom, hogy itten egészen külön törvényhozási intézkedések szükségesek, amint ez 188 l-ben is megtörtént a sövényháza-szegedi társulat viszonyainak sanálása végett. Minthogy én már akkor kilátásba helyeztem és megígértem, hogy meg fogom tenni, nem tudom, hogy miért adta be most e határozati javaslatot. Megmondom, hogy miért nem akartam most itt ezt felvenni. Azért, mert a maximalis tételek kérdésével bizonyos intézkedések vannak fölvéve, és hogy nemcsak a 60 és 20%-os hozzájárulás állapittatik meg, hanem az is, hogy micsoda tényezők vonassanak bele valamely társulat terhének viselésébe. Óhajtom magam e tekintetben tájékozni, hogy a képviselőháznak mi nézete van ezt illetőleg; mert egyrészről a hozzájárulási feltételeket meg kell állapítani, mondom óhajtottam volna a tájékozást megnyerni, mert nálam különben az előterjesztés készen van, bármely perezben előterjeszthetem és én meg is akarom, meg is fogom tenni az előterjesztést, de épen mivel ineg fogom tenni, nagyon kérem t. képviselőtársamat, hogy ne akarjon engem reászorítani, önállókig, a magam jószántából fogom tenni és azért nem fogadom el a határozati javaslatot. (Helyeslés jobbfelöl.) Herman Ottó: Személyes kérdésben csak egy megjegyzésem van, A t. minister ur, úgy méltóztatott nyilatkozni, hogy az a mit én a hydrographiai intézetről mondtam, az ugy volt contemplálva, hogy 20—25 évig ne történjék semmi. No már bocsánatot kérek, mikor én kifejtettem itt világosan, hogy mik a feltételek az igazi szabályozásnál és ezeknek alapját helyteleníteni lehet, hiszen mathematikai alapról beszéltem, ilyent nekem imputálni akarni, meglehet igen jó vicz, de természetesen én reám nem magyarázható és igy én ezt nem fogadhatom el. Törs Kálmán : T. ház! Előadási gyengeségemnek kell tulajdonítanom egyedül azt, hogy a t. minister ur engem egy dologban alaposan félreérteni méltóztatott. Mikor felemlítettem azt, hogy a vízszintet emeljük fel az 1881-ikinek ötszörösére, tízszeresére, 50-szeresére, in infinitum. Ezen körülírással csak azt akartam kifejezni, hogy ezen költségek az ország jövedelmeiből fedeztessenek. (Helyeslés a szélső balon.) Darányi Ignácz előadó: (Halljuk'.) T. ház! Csak röviden leszek bátor a t. ház figyelmét igénybe venni. (Halljuk!) Széll György t. képviselő ur határozati ja-