Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-328
328. országos ülés márezius 14. 1884. ie folyik kisebb-nagyobb rendszerességgel, nagy áldó- | zattal, buzgósággal, sok eredménynyel bizonyos részben; másutt nem ép oly nagy áldozattal, nem , ép oly sok eredménynyel, nem ép oly helyesen. Helyesen jegyezte meg Tors Kálmán t. képviselő ur azt, hogy sok szabályozási rendszeres művelet teljesíttetett az érdekeltek által azért,hogy maguk a munkálatnak hasznát vegyék. Nagyon sokan közvetlenül hasznát vették s akkor közvetlenül nem lehetett oly tervet összeállítani, melyet Hermán Ottó t. képviselő ur már talán akkor igényelt volna. Az volt az eredmény, hogy az alattuk fekvő területekre rá vezettetett talán nagyobb mértékben a viz, úgy hogy legkevésbé sem tagadom, hogy bizonyos abnormis állapotok állhattak és állottak elő. De most az előtt állunk, hogy a jelenlegi szervezetlen társulati viszony szerveztessék; a társulatok viszonya a kormányhoz s a központi társulathoz megállapíttassék ; hogy az árterületek műszakilag és helyesen fejlesztessenek; hogy azon j területek, melyek még nem osztattak be társulatokba — a mi pedig okvetlenül szükséges — be- ] osztassanak. Ezek talán nem oly semmi dolgok, a | mint talán Hermán Ottó képviselő ur megbélye- 1 gezni kívánta: melyeknek ha a törvény, a mint > gr. Károlyi Sándor ur mondotta, 10 évre megfelel, 1 én azzal megelégszem s akkor majd változtatni j lehet úgy, ahogy azt az' akkori viszonyok kívánják, (Helyeslés jobifelöl) természetesen annak a feltevésében, hogy a mi intézkedés jelenleg történik, mind az általános, különben is helyes, tudományos, technikai, hydrographiai tételeknek megfelelően történjék, a nélkül, hogy bevárhatónak tartanám azt, j a mit Hermán Ottó t. képviselő ur óhajt, hogy ad- ] dig ne cselekedjünk, a míg mi a hydrographiai j intézet nyomán tisztában nem vagyunk azzal, hogy — a mint magát kifejezte —Magyarország folyamrendszerének összes szabályozását mikép kell végrehajtani. Nem szükség, hogy szakértő legyen valaki, hogy a polytechnikumot végigjárja, hogy nem tudom minő differenüális és integrális számításokat tudjon tenni: de a kinek józan esze van és meggondolja, hogy mi ez a sokszor emlegetett adatok beszerzése, meggyőződhetik, hogy — a mint én sem tagadhatom — rendkívül hasznos és szükséges az általános áttekintés megadása czéljából, de ennek értéke csak akkor jő meg, ha 10—20 évig fennáll. Mi történjék addig? Mindnyájan tudjuk, a kik kissé idősebbek vagyunk, hogy a 60-as években tudományos könyveket Írtak arról, hogy Magyarország megváltozott klimaticus viszonyai folytán oly aszályos állapot következett be, hogy Magyarország a végpusztulásnak néz eléje; a 70-es években pedig azt mondották: tönkre tesz bennünket a viz s tönkre megy az állam is. Sem az egyik, sem a másik nem áll; ha segítünk magunkon józan észszel és kellő szakértői műveletek alapján annyira, a menüdre lehet, | ki fogunk a bajból gázolni, a mint a Tiszaszabályozásnál, a munka nagyrészén — istennek hála — már túl is vagyunk. Méltóztassék megfontolni, hogy a hydrographiai adatok nyomán például tudatik nemcsak a folyamok vízmennyisége, hanem az is, hogy mennyi a lecsapódás, mert az is bele tartozik a meteorológiai adatokba. Ebből ki lehet számítani, hogy az összes kerületre mennyi viz jön, tehát bizonyos folyamtertilet összes kiterjedése mennyi vizet kell hogy leszállítson, miután a viz ilyen vagy amolyan sebesen megy, mekkora szelvény szükséges, hogy azon lemehessen. De egyenetlen mennyiségben folyik le néha a viz. Megtörténik, hogy egész télen át havazott és tavaszszal egyszerre megy le a lecsapódott vízmennyiség, míg máskor egy éven át annyi. Minden csapás ellen magunkat megvédeni nem tudjuk, de sok ellen megtudjuk. Elég ha megtudjuk magunkat védeni a lehető ellen és azon működjünk. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondtam, magam sem kívánom senkivel, magammal sem elhitetni, senkit arra a nézetre vezetni, hogy én ezt mint mérnökileg oly tökéletes munkát tekintem, amely a maga egészében Magyarország összes folyóinak, vagy legalább a Tiszának vízszabályozási kérdését felöleli, megoldja; hanem tekinteni olyannak, a melynek alkotására nemcsak a törvény utasít, hanem a fennálló folyamszabályozási társulati viszonyok következtében helyes és szükséges. Ezeket elmondván, legyen szabad egyes megjegyzésekre kiterjeszkednem, melyeket némely képviselő urak mondtak. Széll György t. képviselő ur a törvényjavaslatot egészen és határozottan kizárólag az 1881 : LII. t.-cz. alapján és szempontjából bírálván meg, azt hiányosnak tartja. Miért"? Azért, mert nem minden van abban benne, a minek teljesítésére az 1881: LII. t.-cz. a közlekedési ministert utasítja. Tehát azt nem fogadja el, hanem készítse el a minister a többit, a mi e tekintetben még hiányzik, Madarász József: A javát! B.Kemény Gábor: Kérem, a java, rossza egyformán kell, hogy jöjjön, a java is, a rossza meg az lesz, hogy mit kell fizetni, a mi szintén jönni fog. Maga a t. képviselő ur felhozta azt, hogy a közlekedési ministert utasította ugyan a, törvény ezen tervnek is benyújtására, hanem ezen kívül megrendelte a töltéseknek felemelését is. Hiszen folytonosan dolgoztunk rajta, nagyon sokat költöttünk reá. A jelentékeny rész megvan. A Kőrös mellett megvan Kőrös-Taresáig, a Tisza mellett Apáthfalváról Mindszentig, Mindszent mellett egész Szegedig és a Maros mellett a töltés egyrésze a kellő méretekre van készen, és csak kis része hiányzik, a hiányos részen dolgoztatunk. 3*
