Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-328

328. országos ülés márezius 14. 1884. ie folyik kisebb-nagyobb rendszerességgel, nagy áldó- | zattal, buzgósággal, sok eredménynyel bizonyos részben; másutt nem ép oly nagy áldozattal, nem , ép oly sok eredménynyel, nem ép oly helyesen. Helyesen jegyezte meg Tors Kálmán t. kép­viselő ur azt, hogy sok szabályozási rendszeres művelet teljesíttetett az érdekeltek által azért,hogy maguk a munkálatnak hasznát vegyék. Nagyon sokan közvetlenül hasznát vették s akkor közvet­lenül nem lehetett oly tervet összeállítani, melyet Hermán Ottó t. képviselő ur már talán akkor igé­nyelt volna. Az volt az eredmény, hogy az alattuk fekvő területekre rá vezettetett talán nagyobb mér­tékben a viz, úgy hogy legkevésbé sem tagadom, hogy bizonyos abnormis állapotok állhattak és állottak elő. De most az előtt állunk, hogy a jelen­legi szervezetlen társulati viszony szerveztessék; a társulatok viszonya a kormányhoz s a központi társulathoz megállapíttassék ; hogy az árterületek műszakilag és helyesen fejlesztessenek; hogy azon j területek, melyek még nem osztattak be társula­tokba — a mi pedig okvetlenül szükséges — be- ] osztassanak. Ezek talán nem oly semmi dolgok, a | mint talán Hermán Ottó képviselő ur megbélye- 1 gezni kívánta: melyeknek ha a törvény, a mint > gr. Károlyi Sándor ur mondotta, 10 évre megfelel, 1 én azzal megelégszem s akkor majd változtatni j lehet úgy, ahogy azt az' akkori viszonyok kívánják, (Helyeslés jobifelöl) természetesen annak a feltevé­sében, hogy a mi intézkedés jelenleg történik, mind az általános, különben is helyes, tudományos, tech­nikai, hydrographiai tételeknek megfelelően tör­ténjék, a nélkül, hogy bevárhatónak tartanám azt, j a mit Hermán Ottó t. képviselő ur óhajt, hogy ad- ] dig ne cselekedjünk, a míg mi a hydrographiai j intézet nyomán tisztában nem vagyunk azzal, hogy — a mint magát kifejezte —Magyarország folyam­rendszerének összes szabályozását mikép kell végrehajtani. Nem szükség, hogy szakértő legyen valaki, hogy a polytechnikumot végigjárja, hogy nem tudom minő differenüális és integrális számí­tásokat tudjon tenni: de a kinek józan esze van és meggondolja, hogy mi ez a sokszor emlegetett adatok beszerzése, meggyőződhetik, hogy — a mint én sem tagadhatom — rendkívül hasznos és szükséges az általános áttekintés megadása czéljá­ból, de ennek értéke csak akkor jő meg, ha 10—20 évig fennáll. Mi történjék addig? Mind­nyájan tudjuk, a kik kissé idősebbek vagyunk, hogy a 60-as években tudományos könyveket Ír­tak arról, hogy Magyarország megváltozott klima­ticus viszonyai folytán oly aszályos állapot követ­kezett be, hogy Magyarország a végpusztulásnak néz eléje; a 70-es években pedig azt mondották: tönkre tesz bennünket a viz s tönkre megy az állam is. Sem az egyik, sem a másik nem áll; ha segítünk magunkon józan észszel és kellő szak­értői műveletek alapján annyira, a menüdre lehet, | ki fogunk a bajból gázolni, a mint a Tiszaszabá­lyozásnál, a munka nagyrészén — istennek hála — már túl is vagyunk. Méltóztassék megfontolni, hogy a hydrographiai adatok nyomán például tu­datik nemcsak a folyamok vízmennyisége, hanem az is, hogy mennyi a lecsapódás, mert az is bele tartozik a meteorológiai adatokba. Ebből ki lehet számítani, hogy az összes ke­rületre mennyi viz jön, tehát bizonyos folyamterti­let összes kiterjedése mennyi vizet kell hogy leszállítson, miután a viz ilyen vagy amolyan se­besen megy, mekkora szelvény szükséges, hogy azon lemehessen. De egyenetlen mennyiségben folyik le néha a viz. Megtörténik, hogy egész télen át havazott és tavaszszal egyszerre megy le a lecsapódott vízmennyiség, míg máskor egy éven át annyi. Minden csapás ellen magunkat megvédeni nem tudjuk, de sok ellen megtudjuk. Elég ha meg­tudjuk magunkat védeni a lehető ellen és azon működjünk. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondtam, magam sem kívánom senkivel, magammal sem elhitetni, senkit arra a nézetre ve­zetni, hogy én ezt mint mérnökileg oly tökéletes munkát tekintem, amely a maga egészében Magyar­ország összes folyóinak, vagy legalább a Tiszá­nak vízszabályozási kérdését felöleli, megoldja; hanem tekinteni olyannak, a melynek alkotására nemcsak a törvény utasít, hanem a fennálló fo­lyamszabályozási társulati viszonyok következté­ben helyes és szükséges. Ezeket elmondván, legyen szabad egyes meg­jegyzésekre kiterjeszkednem, melyeket némely képviselő urak mondtak. Széll György t. képviselő ur a törvényjavas­latot egészen és határozottan kizárólag az 1881 : LII. t.-cz. alapján és szempontjából bírálván meg, azt hiányosnak tartja. Miért"? Azért, mert nem minden van abban benne, a minek teljesítésére az 1881: LII. t.-cz. a közlekedési ministert utasítja. Tehát azt nem fogadja el, hanem készítse el a mi­nister a többit, a mi e tekintetben még hiányzik, Madarász József: A javát! B.Kemény Gábor: Kérem, a java, rossza egyformán kell, hogy jöjjön, a java is, a rossza meg az lesz, hogy mit kell fizetni, a mi szintén jönni fog. Maga a t. képviselő ur felhozta azt, hogy a közlekedési ministert utasította ugyan a, törvény ezen tervnek is benyújtására, hanem ezen kívül megrendelte a töltéseknek felemelését is. Hiszen folytonosan dolgoztunk rajta, nagyon sokat költöttünk reá. A jelentékeny rész megvan. A Kőrös mellett megvan Kőrös-Taresáig, a Tisza mellett Apáthfalváról Mindszentig, Mindszent mel­lett egész Szegedig és a Maros mellett a töltés egyrésze a kellő méretekre van készen, és csak kis része hiányzik, a hiányos részen dolgoztatunk. 3*

Next

/
Thumbnails
Contents