Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-340

340. országos ülés április 3. 1S84. 239 Igazi) hol kevesebb fáradsággal szerezheti meg napi kenyerét. Midőn ezt törvény utján meggátolni akarjuk, szolgálatot teszünk vele a társadalomnak, de egyszersmind szolgálatot teszünk az iparososztálynak is, mert nem nyitjuk meg a tért a könnyű megélhetés szerencsejátékának, hanem arra kényszerítjük az illetőket, hogy kitartón.komolyan azon a téren mozogjanak és járjanak, melyen megindultak. Én részemről t. ház, a beadott módosítványra azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a 4. §-ban a képesítés megállapítva lévén, a módosítványt teljesen feleslegesnek tartom és igy járulok Eónay képviselőtársam azon indítványához, hogy a szakasz hagyassák ki. Azonban, ha ez el nem fogadtatnék, azon indítványhoz fogok járulni, mely mennél szűkebb körbe vonja a szerencsejátékot és akkor Czirer Ákos képviselőtársam módosítványát fogadom el. (Helyeslés a szélső balon.) Csanády Sándor : T. ház ! Arra nézve, hogy egy törvény megfeleljen hivatásának, megfeleljen czéljának, kiállja a legerősebb bírálatot is, nézetem szerint okvetlenül szükséges, hogy azon törvény világos, könnyen megérthető, elmagyarázhatatlan legyen. Szükséges, hogy ugyanazon egy törvénynek ne legyenek oly szakaszai, melyek egymással tökéletesen ellentétben állanak. Ily érthetetlenségi, következeti enségi bűnben sínylik szerintem a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat és annak most szőnyegen levő 7. §-a. Ugyanis a közgazdasági bizottság által beadott, jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat az iparosokra nézve általánosságban kimondta a képesítés szükségességét. S kimondta a nélkül, hogy bárkit is, különös érdemekre tekintve felmentett volna a képesítés kötelezettsége alól. Kérdem én, a most szőnyegen levő 7. §-nak mi az értelme. Felolvasom a 7. §. szavait, melyek igy hangzanak. (Olvassa): 7. §. A ki képesítés igazolásához kötött ipart önállóan űzött, liármely más képesítéshez kötött mesterségre, a képesítésnek külön kimutatása nélkül, a 4. §. többi határozatainak teljesítése mellett átmehet." Mit jelentenek az általam felolvasott törvény szavai? Példával fogom a t. ház elé állítani azt, hogy mi értelmet tulajdoftítok a felolvasott szakasznak. Nézetem szerint ezen szerkezet értelmében kerékgyártó mester, a ki bebizonyította, hogy ő képesítve van a kerékgyártómesterség folytatására, mint kerékgyártómester több éven át működött, egyszerre, ha eszébe jut csizmadia vagy órás műhelyt nyithat, a nélkül, hogy még fogalma is volna arról, hogy az órák készítéséhez minő kellékek szükségesek, a nélkül, hogy valaha életében kezébe lett volna egy dikics, vagy egy varrótű, hogy lábbelijére csak egy foltot is tegyen. Én megvallom, hogy e törvényjavaslat 7. §-ában nem találok logikai következetességet. Az általam felolvasott 7. §. szerintem tág tért nyit a kontároknak és uzsorásoknak, azért, hogy a kiképzett becsületes ^magyar mesterembert megfossza életmódjától. És mert én sem a kontároknak, sem az uzsorásoknak tág tért nyitni nem akarok, kitöröltetni óhajtom a 7. §-t s azért elfogadom Eónay t. képviselőtársam indítványát. Gr. Ápponyi Albert: Az ezen szakaszban foglalt intézkedést nem mától, hanem régből fogva megfontoltam és iparkodtam magamnak az egész tárgyalás alatt meggyőződést alakítani arra nézve, hogy az itt tekintetbe jöhető különböző érdekellentétekben a középutat hogy lehet a leghelyesebben feltalálni. Meggyőződésemnek e tekintetben Ernuszt képviselő ur indítványa felel meg, a mely ugyanazt az álláspontot tartalmazza, a melyet a közgazdasági bizottságban vitattam. Hegedűs képviselő úrral nem akarok polemizálni a részletekre nézve, annyit azonban megjegyzek, hogy nem helyesen értelmezi a qualificatió elvét, vagyis nem helyesen fejezte ki a háznak szerinte egyértelműségét ezen elv értelmezésében. O ugyanis ugy fogja fel, és ezen felfogással találkotunk a közgazdasági bizottság tárgyalásainál is, mintha a qualificatiónak az volna az értelme, hogy bizonyos általános műveltségi niveau kívántatik az iparosoktól. E felfogásnak megengedem van jogosultsága, de én egyenesen tiltakozom az ellen, hogy kimondassák, hogy állíttassák és esetleg hitelre találjon az, hogy a qualificatió elve, amint az a javaslatban le van fektetve és a mint azt a képviselőház magáévá tette, csak ezt jelenti. A qualificatió elve, az általános műveltségi nireaun felül, a melyet a társadalom minden osztályára nézve egyaránt szükségesnek tartok, az önálló ipar űzésére nézve még a szakképzettséget is kívánja (Élénk helyeslés.) E tekintetben ne engedjünk félreértéseknek helyet (Helyeslés) és ne engedjük meg az elvnek oly tágítását, hogy az végre is^valóságos „nesze semmi fogd meg jól" legyen. (Élénk helyeslés.) Ha pedig ugy fogjuk fel a qualificatió elvét hogy az lényegileg nemcsak az általános műveltségi niveau emelkedését, hanem szakképzettséget is jelent, akkor tökéletesen igaz az, hogy a 7. §, ugy a mint van, ezen elvnek nagy részben való lerombolása és hogy ez azon nagy rést ejt. (Helyeslés.) Odáig azonban nem vagyok hajlandó elmenni, a meddig Rónay János képviselőtársamnak többek által pártolt indítványa megy, mert az a gyakorlati nehézség kétségtelenül fennáll, hogy fordulhatnak elő esetek, midőn valamely iparág bizonyos helyeken tovább nem űzhető. Ernuszt t. képviselőtársam saját megyéjéből idézett fel példákat és ha körül nézünk ezen példák számát még szaporíthatjuk. E tekintetben azon intézkedést tartom a leghelyesebbnek, a melyet