Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-340

540. országos üléj április 3. 1SS4. 235 ilyen megengedésével az iparosokra vár. És e helyütt, hogy hosszasabb fejtegetésbe ne bocsátkozzam, megemlítem azt, hogy szakértők nézete szerint pl. a lakatossággal rokon iparnak körülbelül 18 más ipar szokott számíttatni, a czipészethez valami 12 ipar szokott számíttatni. Láng Lajosi Kíváncsi volnék tudni, melyek azok? Czirer Ákos: Ezt a szakértők állítják így. Elég mód és alkalom kínálkozik tehát az iparos részére, a ki kedvezőtlen kereset és forgalmi viszonyoknál fogva saját iparában előre menni nem képes, hogy azt elhagyva, külön képesítés kimutatása nélkül más rokon iparhoz kezdhessen. És e módosítás kevésbé ütközik a qualificatió kimondott elvébe, mint ütköznék azon szerkezet, a mely most a javaslatban van, sőt mondhatom, hogy e módosítás mindkét szempont méltányos kielégítésére van hivatva. Módosítványom, melyet elfogadásra ajánlok a következő: A 7. §. első sorának végén e szó után „kötött" tétessék „rokontermészetű vagy hasonló anyagból dolgozó " ; a többi marad. Uj második bekezdésül teendő : Az első pontban említett rokon természetű mesterségeket a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister rendeletben állapítja meg. Ezt azért voltam kénytelen felvenni, mert az 5. §. az elvet, hogy a minister állapítsa meg, már elfogadta. Ajánlom a t. háznak módosítványomat. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa). Hegedüs Sándor: T. ház! Én épen az iparosok érdekében kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatnak ezen szakaszát ugy, a mint a közgazdasági bizottság javasolja, elfogadni és mellőzni azon módosítványokat, melyek az ellenében beadattak. Legelőször is avval az eszmével kell foglalkoznom, a melyből itt indokolják a változtatásokat azok, a kik teljesen kihagyni akarják a szakaszt, tehát egyáltalán semmiféle átmenetet más iparágakra nem akarnak engedni mindaddig, mig az illető a qualifieatiót újból meg nem szerzi. Az, a mit Ernuszt Kelemen t, képviselőtársam és némileg hasonló alapon Czirer Ákos t. képviselőtársam indítványozott, t. i. a rokonágakra való átmenet megengedése mellett a más iparágakra való átmenet megtiltása, abból az eszméből indul ki: hogy ha a törvényjavaslat eredeti szakasza tartatik fenn, akkor a qualifieatióra vonatkozó intézkekedések, mint Czirer képviselő ur magát kifejezte, ki fognak játszatni, vagy szemfényvesztésnek bizonyulnak. Bocsánatot kérek, azt hiszem, hogy ez határozottan túlzás és talán méltánytalanság a szakasz dispositióival szemben, mert a qualificatió igenis egy ipar önálló íízhetésére meg van követelve s ettől fölmentés nem adatik. Tehát, hogy valaki önálló iparossá nőhesse ki magát, szükséges, hogy valamiféle qualifieatiót megszerezzen, hogy keresztülmenjen mindazon előkészítések és előképesítéseken, a melyek e czélra a törvényben ugy követeltetnek meg, hogy az a házban úgyszólván kifogás alá sem vétetett. Erre súlyt helyezek különösen azért, mert a qualificatió igen nagy örömömre a képviselőházban egyáltalában nem értelmeztetett ugy, mint némely iparos körökben, a hol azt a remeklésben és mindazon szigorú követelményekben, a melyek a régi rendszerben fenforogtak, igen közel állónak találták. Mihelyt a qualificatiónak azon eszméjéből indulunk ki, melyből a t. ház minden ellenmondás nélkül egyhangúlag kiindult, igen természetes dolog, hogy azon garantiát, mely az ipar önálló űzhetéséhez s a jeliemi és szellemi képesítés tekintetében a polgári jogoknak ez alapon való gyakorlásához szükséges, a qualificatiónak egy iparágban való megkövetelése már magában foglalja, mert az illető iparos a jellem és képesség, a kézi ügyesség és szellemi képesítés tekintetében egyaránt keresztülmegy azon előiskolázáson, a melyre ezen feltételek teljesítése végett szükség van. Már most kérdem a t. házat, hogy ezt szorítsuk-e meg ugy, hogy ha az illető más iparágra át akar menni, akkor újra kelljen kezdenie mindazon előképesítést, a mely a qualifieatióra nézve megköveteltetik ? Tehát, ha az illető családot alapított, nagykorú egyén, szerencsétlen körülmények folytán olyan helyzetbe jut, hogy azon a helyen, a hol valamely iparágat kezdett, abból az iparágból meg nem élhet, fosszuk meg őt kenyerétől, önállóságától és taszítsuk vissza a műhelybe, hogy ott kezdje ismét a tanonczkodáson? (Ellenmondások a szélső balon. Felkiáltások: Mi sem azt akarjuk!) Kérem, méltóztassanak meghallgatni és egyszersmind igen kérem ezen közbeszóló t. képviselőtársaimat, czáfolják meg állításaimat, hogy nem ugy van-e, a mint mondom. És elkezdve a tanonczkodáson, a segédkezésen keresztül mindazon előkészítéseken menjen át, melyeken gyermekkorában azon iparágban, melyben először próbált szerencsét, keresztülment. Jól tudom, hogy ezzel szemben azt mondják: igen, de megadjuk az iparhatóságnak a jogot, hogy — amint Ernuszt Kelemen í. képviselő ur kifejezte és mások is éltek ezzel az argumentummal — figyelemreméltó körülmények tekintetbevételével az előkészítésektől eltekinthessen és az illetőnek az iparűzhetési engedélyt más iparágra is kiadhassa. A kérdés csak az, hogy komolyan veszszük-e ezt, vagy nem? Ha komolyan veszszük, elegendő garantiát látunk-e abban, hogv az ipar30*