Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-339

22-?- -"3 9- országos {!]/• befolyással vannak. Ezeknél fogva csatlakozom | Yiíüiezkay képviselő ur határozati javaslatához, a mi semmiféle akadályba nem ütközhetik, mert a törvényjavaslat letárgyalásáig van elég idő arra, hogy az 5., 10 és 25. §. összefoglaltassanak és hogy abban a kézműiparágak felsoroltassanak. Azt is fen lehet tartani a mellett, a mit a mi­nister ur jelzett, í. i., ha időközben új kézműipar­ágak fejlődnének, ezekre nézve a minister rende­leti utón intézkedjék, vagy pedig a törvényhozás elé novellát terjeszszen. Azon nem remélt esetben, hogy ha a törvénynek ezen lényeges intézkedése merev agyonszavazással üttetnék el, kénytelen vagyok Mukics Ernő képviselő ur módosítványához csatlakozni, a mely könnyít a minister helysetén, mert a mindenhatóság és mindentudás mellett sem áll az, ha a minister a kereskedelmi és iparkama­rát meghallgatja, midőn a kézműipar ágakat taxa­tíve kell felsorolni. Gaal Jenő (világosi): Az 5. §. első mon­datát elfogadom azon szerkezetben, a melyben azt a közgazdasági bizottság beterjesztette, szemben azon módosításokkal, a melyeket Vidliczkay és Mukics képviselőtársaim terjesztettek be. Szeret­ném és kívánnám, hogy a törvény minél szabato­sabb legyen és mindazt magában foglalja, a mi a törvénybe való. Azonban Vidliczkay képviselő­társam módosítványa, nézetem szerint, olyasmit kivan, a mi szorosan véve e törvény keretébe nem illeszthető, mert a testi ipar fejlesztése következ­tében több kézműipar gyáriparrá fog válni és mert a technika haladásával elvárható, hogy újabb iparágak fognak keletkezni. Ha tehát a törvény intentióinak megfelelőleg a kézműipar lajstromát ki kell egészíteni, akkor folytonosan novelláris úton kellene a törvényt módosítani. Egy rendszeres törvényt pedig foly­tonos módosításoknak kitenni nem akarok. Nincs is indok arra, hogy attól tartsunk, hogy a kormány a rendelkezési joggal visszafogna élni, mert ha egyszer a képesítés el lett fogadva, elvárhatjuk, hogy a kormány annak végrehajtásánál jóhisze­műleg fog eljárni. A mi a kereskedelmi és iparkamara meghall­gatását illeti, én nem hiszem, hogy meg fogna tör­ténni, de itt bizonyos kereskedelmi és ipar­kamaráról nem is lehet beszélni, mert itt nem egy kerület, hanem az ország iparosairól van szó, ennélfogva a kamarák képviselőit az es-ész ország­ból kellene összehívni, mielőtt e rendelet kiadatik. A második mondatára nézve nekem is van észrevételem. Szerkezeti módosítást vagyok bátor benyújtani, mert a törvényjavaslat azon kifejezése, hogy az iparoktatásra terjeszkedő más intézetek bizonyítványai is elegendők arra, hogy a tanoncz­bizonyítvány felmutatása és két évig való muhelyi foglalkozás nélkül is megadassák a mesterség ; ápriliä 2. 1S34. űzésére való jog, nézetem szerint nem elég sza­batos. A bizottságban, midőn ezen kérdés tárgyal­tatott, előbb csak általában intézetekről volt szó és csak azután vettetett fel azon ellenvetés, hogy intézetek látogatása nem adja meg általában azt a képesítést, a mely mellett a tanoncz bizonyít­ványától és két évi iparűzésétől el lehet tekinteni. E részben azon módosítás adatott be, hogy „továbbá azon tanintézetek, melyek az iparoktatás ismeretére kiterjeszkedő tantervvel bírnak". Később a bizottság a szöveget újra revideál­ván, nehogy a szerkezetben két „mely" maradjon, azon kifejezés fogadtatott el, mely a javaslatban foglaltatik, mely azonban sem nyelvészetileg, sem szabatosság tekintetében nem felel meg a czélnak. Ennélfogva a bizottság által eredetileg elfogadott módosításhoz képest bátor vagyok a következőt ajánlani: „A 4-ik sorban ezen szavak helyett „iparoktatásra terjeszkedő más tanintézeteket", tétessenek a következő szavak: „az iparoktatás ismereti körére kiterjeszkedő tantervvel biró inté­zetek". (Helyeslés bal felől.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a Gaal Jenő áHál beadott módosítványt). Csanády Sándor: T. ház! A csak pár perczczel ezelőtt felszólalt szakminister ur nyilat­kozatának értelme az volt, hogy ő örömmel venné azt, ha, a képviselőház határozna a felett, melyek azon üzletek, melyekre nézve nélkülözhetlenü] szükséges a képesítés kimutatása. Én óhajtanám, t. ház, hogy a szakminister váltsa be a csak pár perczczel előbb tett nyilatko­zatát s ha nem akarja, hogy szavai csak a pusz­tában elhangzó szavak legyenek, fogadná el kép­viselőtársam azon határozati javaslatát, hogy e pont utasíttassák vissza a bizottsághoz, hogy az adjon véleményt arra nézve, melyek azon üzletek, melyekhez a szakképzettség nélkülözhetetlenül szükséges. De különben is t. ház, én egyike vagyok azoknak, kik a kormány önkénykedéseit nem szí­vesen veszik és kik nem akarják egyes emberek akaratától feltételezni, hogy minők azon üzletek, melyek a jelzett szakaszban foglaltatnak. Ugyan­azért én a beadott határozati javaslat elfogadása mellett nyilatkozom. Fenyvessy Ferencz: T. ház! Az 5. §. többek közt azt is akarja kifejezni, hogy a mnis­ter jelölje meg azon ipartanfoíyamot, szakiskolá­kat, a melyeknek bizonyítványnyal igazolt sikeres látogatása elégséges a 4. §-ban említett képesítés­hez kötött mesterségek űzésére. Ezen szándéknak azonban ezen szakasz szövegezése nem egészen felel meg, a mennyiben t. i. ezen szakasz utolsó sorában csak annyi van mondva, hogy elégségesi a 4. §-ban említett mesterségek űzésére. Én tehát bátor vagyok indítványozni, hogy ezen szakasz utolsó

Next

/
Thumbnails
Contents