Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-328

828. országos ülés egyes vidékeire kiterjeszteni, akkor a Duna alsó -vidékéről se méltóztassék megfeledkezni, akkor az Al-Duna szabályozását Pancsovától Báziásig szintén méltóztassék belefoglalni, ha nem is a jelenlegi törvénybe, mindazonáltal a t. minister urat felkérem, hogy jövőre ezen sok tekintetben elhanyagolt vidékről is gondoskodjék, nemcsak azért, mivel jelenleg ott Gyurgyevó község és a magyar elem telepei vannak, hanem azért is, mert kilátás van, hogy azon vidék az, a hol magyar nemzetiségi szempontból védekezésre leginkább szükség van. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés jobbfelől.) Madarász József: T. ház! A tárgyat oly fontosnak és a nemzet érdekeire nézve bírálatra érdemesnek tartom, hogy engedjék meg, ha néhány perezre igénybe veszem a t. ház figyelmét Ha a t. kormánypárt részéről felszólalt képviselő urak nyilatkozatait veszem tekintetbe és azok közt csak Vargics Imre és a most legközelebb előttem felszólalt Hácz Athanáz t. képviselő urak nyilatkozatát: lehetetlen azon meggyőződésre nem jönnöm, hogy ezen t. képviselőtársaimnak előadott azon aggályai folytán, hogy ők a Tiszaszabályozást igy csak magában véve, a nélkül, hogy egyúttal ki ne terjesztetnék akár e törvényjavaslatban, akár pedig rendelkezési úton a Dunának is illető részei megvédésére, a jövőre nézve károsnak, veszélyesnek tartanák, — azon meggyőződésre kellene jönniök, melyet Makó város képviselője, később Szentes, utóbb Szeged városának képviselője ezen oldalról előterjesztettek, hogy t.i. miután meg vannak győződve arról, hogy ezen törvényjavaslatban vannak ugyan igen jelentéi:eny jótékony intézkedések is, de általában sokkal károsabb hatású lenne a jelen törvény megalkotása a mostani alakjában: ennélfogva azt a részletes tárgyalás alapjaid sem fogadhatják el. Ezen meggyőződésre kellett volna jönniök t. képviselőtársaimnak, ha természetesen meg nem magyarázná magatartásukat az, hogy ők sokkal nagyobb bizalommal viseltetnek már pártállásuknál fogva a létező kormány iránt és igy reménylik, hogy azon hiányt, mely e törvényjavaslatban lehetetlen, hogy fel ne ismertessék, a kormány hatalmánál fogva igyekezni fog javítani. Megengedik azonban t. képviselőtársaim, hogy engem azon bizalmi tekintetek, melyek őket vezetik, nem vezérelhetnek, akkor midőn — miként önmaguk is kijelentik és általában tudjuk — a magyar nemzet zöme nagy részének és virágzó városainak biztonsága, jóléte és gazdasági felvirágzása forog szóban. Ott van Makó, Szeged, Hódmező-Vásárhely, Mindszent, Csongrád a Tisza mentén és lehetetlen tagadni, hogy az eddigi vizárakat a Tiszaszabályozásnál elkövetett azelőtti intézkedések hozták az azelőtt virágzó városok legnagyobb részére. Le- | KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. XVI. KÖTET. márczins 14 1884 JIJ hetetlen tagadniok és be nem látniok önöknek, hogy a mit Széll György képviselőtársam felemlített a gátaknak igen szoros és szűk korlátok közti fentartását illetőleg, a melyre nézve azt monda, utasíttatott is a közlekedési minister, hogy részint hatalmánál fog*va, ott, a hol szükséges, azonnal szélesbitesse, részint e tekintetben kellő törvényhozási intézkedések végett javaslatot terjeszszen elő, ezek még nem létesíttettek. És ha most már tekintetbe vesszük a történt két nyilatkozatot, az egyiket, a ki hivatásánál, állásánál fogva mindenesetre gyakorlott egyéniség és a Tiszaszabályozást mindenesetre kellő figyelemmel is felölelő egyéniség, értem Tisza Lajos grófnak nyilatkozatát; másrészt Károlyi Sándor gróf nyilatkozatát, a ki körülményeinél, ismerteinél fogva mindenesetre hivatott e tárgyban véleményt adni: ugy látjuk, hogy mindketten elfogadják szükségből a javaslatot, de lehetetlen fel nem találnunk a különbséget felfogásaikban. Az egyik, gr. Tisza Lajos képviselő polgártárs {Derültség) elfogadja a javaslatot, habár ő a kormánynak sokkal nagyobb hatalmat kívánna adni, mivel azonban látja, hogy a kormány fel lesz ruházva oly ellenőrzés gyakorlásával, a melylyel eddig nem bírt, megelégszik ezzel a csekélységgel is annak reményében, hogy majd idővel ki fogja magát ez nőni a szerinte üdvös központosítási hatalommá. Megjegyzi azonban mindjárt — és ebben egyetértek előttem szólt képviselőtársammal, hogy majd a részleteknél előfogja terjeszteni módosítását, mert igazságtalannak tartja a 60 és 20°/°-ban felvett megadóztatási kulcsot, be fogja majd adni módosítását, hogy azon vidékek és társulatok, melyek nincsenek az államsegélyről kellően biztosítva, ez iránt most biztosíttassanak. Ezzel ellenkezőleg gr. Károlyi Sándor képviselőtársam beismeri, hogy e törvényjavaslatban a kormánynak túlszigorú hatalom adatik, de mivel azt hiszi, hogy csakis e javaslat által éretik el azon czél, melyet ő magának kitűzött, hogy az árterek fejlesztessenek, osztályoztassanak, nagy társulatok alakuljanak: tehát ezek által lesz majd elérhető azon czél, melynek elérését óhajtja, hogy maguk az illető érdekeltekből alakulandó központi igazgatóság veszi azután a már rendezett társulat ügyeit kezébe; ezen ellenkező indokánál fogva elfogadja a törvényjavaslatot. Különös azonban, hogy most említett képviselőtársam már megemlíti egyúttal, hogy miért nem lehet megadni e nemzetnek a szükséges kiadásokat, vagyis miért vonja meg a kormány a kellő segélyt azon társulatoktól, melyeknek bizonyos nagy mennyiségekben volna erre szükségük; mert mi nem tehetjük, mint más államok, pedig mi is örömest adnánk, ha telnék. Hát én arra hivom fel t. képviselőtársam figyelmét, hogy ez az okoskodás nem oda vezet, hogy a