Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-336
338. országos ülés márczins 29. 1S84. 153 ipar versenyét, a tömeges előállítást lehetetlen egy ipartörvény, lehetetlen egyáltalában törvények által elhárítani a kisipartól. Reményiéin, hogy nemcsak a házban, de a házon kívül is kevesen vannak, a kik azon illusióban ringatják magukat, hogy törvényhozási vagy kormányintézkedésekkel ez irányban mindent lehetne tenni. De azon irányban is, melyben törvényhozási és kormányintézkedésekkel hatni lehet, az ipartörvény hivatva van ugyan igen tekintélyes szerepet vinni, de nem teheti mindazon rendelkezéseket, melyek e téren szükségesek. Á kelendőség viszonyainak kedvezőbbé tétele a versenyképesség fejlesztése szempontjából, ipartörvény egymaga nem elégséges, fejleszteni és kedvezőbbekké kell tenni az államnak mindazon feltételeket, melyektől függ az, hogy m ip a r azon a téren, melyre szánva van, melyen a fiagyiparral és a tömeges előállítással kiállhatja a versenyt, képes legyen hivatását betölteni, de erre, a mint mondtam, ipartörvény egymaga nem elégséges. Utalnom kell arra, hogy ha valóban fejleszteni, életképessé tenni, gyarapítani akarjuk iparunkat, a közélet, az állami tevékenység többi terén is tegyük meg kötelességünket. Ha a közigazgatás rendesebbé válik, ha több a jogbiztonság, kevesebb az önkény, ha igazságszolgáltatásunk olcsóbb, gyorsabb, megbixhatóbb lesz, ha az adócsavar nem ofy könyöriiletleniil esavartatik, mint eddig, ha az iparos fcnnállhatásának érdekei jobban tartatnak szem előtt a fiscalis tényezők által is és különösen h téren, melyen a külügyi hivatal van hivatva működni, ha a nemzetközi szerződések terén az ipar fejlődése is és egyáltalában gazdasági szempontból is szem előtt tartatnak és nem mindig csak a magasabb politikának fény- és árnyképei: akkor megvagyok győződve, hogy egy czéljának megfelelő ipartörvény képes lesz iparunkat azon polczra emelni, hogy a külföldi iparral, de a nagy gyári iparral is képes legyen kiállni a versenyt. Nézzük most, hogy ezen törvényjavaslat megfelel-e hivatásának. Mindenekelőtt nézzük meg, hogy az egyes iparos munkaerejének, képzettségének emelésére tesz-e intézkedést a jelenlegi javaslat. Elismerem, hogy a javaslat a tanonczokra nézve behozza az iskola-kötelezettséget, arra kötelezi az iparos-tanonezot, hogy a tanonczkodási időn is tanoncziskoíába járjon, de ezzel azután beéri. Én keveslem azon feltételeket, a melyeket itt elégségeseknek tart a törvényjavaslat. Mindenekelőtt nem tartom helyesnek, hogy a javaslat értelmében lehetséges már a tizedik évben beállni a tanoneznak, amidőn az illető még a népiskolai tankötelességének sem felelt meg. Kifogásolom különösen azt, hogy a tanoneznak való beállásra egyetlen értelmi feltétel sincs kötve; nem követeli e javaslat, hogy az, a ki tanoneznak be akar állni, az általános képzettKÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XVI. KÖTET. ségnek még legcsekélyebb fokát elérte legyen, még azt sem, hogy irni -olvasni tudjon, tehát teljesen iskolázatlan és tudatlan fiatal 10 éves gyermeket felfogad tanoneznak. Ezt nagy hátránynak és hibának tartom e javaslatban. Én okvetlen szükségesnek tartom, ha emelni akarjuk az iparosok értelmi niveauját, hogy csak érettebb időkorban és csak kellő iskolai előképzettséggel vegyük fel a íanonezok közé a fiatal gyermeket és ha felvettük, akkor lehetetlen beérni azon rövid iskolai idővel, melyet a törvényjavaslat contemplál. Hetenkint 4 órai elméleti oktatással lehetetlen, hogy elérje a tanoncz azt a czélt, melyet el kell érnie, ha valóban értelmet akarunk követelni a tanoncztól. Ha csekélynek tartom t. ház azt, a mit a javaslat a tanoncztól követel, még sokkal csekélyebbnek kell tartanom azt, a mit qualificatió alakjában attól az iparostól követel, a ki az önállóságot keresi ; mert megengedi, hogy a nagyon apró és silány tanoncznmvcltség, mely a javaslatban contempláltatik, kijátszassék azok által, a kik tanonezoknak egyáltalán nem állván be, hanem 3 éven át gyárban vagy műhelyben működtek, ezektől még azt a rövid iskoláztatást sem követeli. A javaslat követeli ugyan a qnalificatiót azoktól, a kik önálló ipart akarnak műveim, de aztán megengedi, hogy az, a ki ezen magában véve csekély és minden úton és módon kijátszható qualificatiót egy iparágban kimutatta, ezen iparág mellett művelhessen más művesiparágat is, melyre semmi qualificatiója nincs, sőt még- arra sem kötelezi az illetőt, hogy azon iparágra nézve, melyre qualificatiója nincs, legalább egy qualificált üzletvezetőt vegyen. így tehát kijátszható és attól tartok, hogy a gyakorlatban rendesen kijátszott lesz azon csekély qualificatió, melyet a javaslat követel. György Endre t. képviselőtársam különösen a qualificatió szempontjából azt mondotta, hogy e javaslat egyes társadalmi osztálynak érdekeit tűzi ki czéljául, csak ezeket műveli, szűkkeblűén jár el azokkal szemben, kik ez osztályhoz nem tartoznak vagy felfelé akarnak fejlődni a társadalomban. Igaz ugyan t. ház, hogy e törvényjavaslat czélul tűzi ki az iparos-osztály niveaujának emelését, erősbítését, de vájjon önzés-e az ma? Vájjon nincsenek-e törvénykönyvünkben törvények, melyek egyes foglalkozási módok, egyes osztályok és életpályák érdekeit összefoglalják és azok megóvására törekszenek ? Azt hiszem, hogy ilyenek száraosan vannak s nem tudom, hogylehetrosz néven venni a törvényhozástól, hogy végre-valahára az iparos-osztály érdekeit is szemügyre veszi és a többi állampolgárok érdekeinek csorbítása nélkül biztosítja, a mik lehetségesek. Én a qualificatió és az iparos-osztály érdekeinek megóvását illetőleg észrevettem, hogy a törvényhozási körökben létezik, sőt uralkodik egy misericordianus felfogás, a mely az apró, silányabb SO
