Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-335
m 335. országos ülés márczins 28. 1SS4. fogva meggyőződésemhez ragaszkodni kénytelen vagyok. Némi aggodalommal teszem azt is, t. ház, hogy itt felszólalok. De biztat engem a múltból merített tapasztalat, mert hisz nem először történik, hogy a t. ház összes tagjaival ellenkező meggyőződésemet volt kötelességem e házban nyilvánítani, így volt ez pl. a pest-ziiaonyi vasút tárgyalása alkalmával, a mikor ezen költséges vasuí elhalasztását és helyette az osztrák állami vasúttal való egyezséget sürgettem, a mikor szintén egyedül maradtam, igy volt a kisbirtokosok orsz. hitelintézetének szervezésénél, mikor szintén egyedül maradtam véleményemmel e házban és a ház ennek daczára mindenkor kegyes yolt felszólalásomat szives türelmével kisérni. Én reménylem és meg vagyok győződve, hogy a mint ezen két alkalommal szerintem eljött már azido, a mikor akkori álláspontomra mint helyesre mutathatok vissza, nemcsak én, hanem kegyes volt a ház többsége is, részben pedig a kisbirtokosok hitelintézeténél maga ezen intézet is elismerni akkori egyedül álló nézetem helyes voltát; ugy vagyok meggyőződve, hogy eljön az idő, midőn ezen revisionalis törvényjavaslat ellen ismét revisió fog sürgettetni (Mozgás a szélső baloldalon. Felkiáltások: Az bizonyos!) és talán épen azon iparosok lesznek azok, kik ezt a revisiót sürgetni fogják, a kik sürgették és valószínűleg örömmel fogják fogadni a jelen revisionalis javaslatot. Első tétel, a mit be akarotó bizonyítani, az, hogy szerintem a jelen törvényjavaslatra szükség nincsen ; nincsen reá szükség, mert eredményt tőle nem várhatok, mert a viszonyoknak gyökeres átalakítására hatással egyáltalán nem lesz. Először is tagadni akarom és a kellő értékre leszállítani azt, a mi e házban és a házon kivül még inkább mondatott az iparos-osztály nagy hanyatlásáról. Számszerű adatok ezt nem bizonyítják ; a stetistikai hivatal kimutatása szerint 1870-ben, tehát az ipartörvény meghozatala előtt az iparosok száma 646,000 volt, 1880-ban 788,000, az emelkedés 21 -97,,. Gr. Zichy Jenő.' Azok kontárok! György Endre: Bocsánatot kérek, én szeretném hallani, hogy tudná a nemes gr&f ur bebizonyítani, hogy azon 140,000 mind kontár. Ez azt hiszem, túhnerész állítás, (Egy hang a szélső baloldalon: Kontárok biz azok!) tehát 21'97° emelkedés akkor, mikor az ország lakosainál az emelkedés ugyanazon idő alatt 17». És nehogy azt véljük, hogy az emelkedés tisztán és kizárólag a gyáripar javára szorítkozik, ugyancsak a statistikai adatok szerint az önálló vállalkozók száma volt 1870-ben 241,000, 1880-ban 351,000, tehát az emelkedés aránya itt is majdnem 217c. Tehát számszerű adatokkal bebizonyítva az, hogy az ipar 1872. óta a törvény nyomása alatt hanyatlott volna, nincs. Nem akarom tagadni, sőt készséggel elismemerem, hogy épen a kézműiparos-osztály nagyon nyomasztó helyzetben van, de nyomasztó helyzetben van a nagyipar nyomása alatt, nyomasztó helyzetben ugy, a mint gr. Apponyi Albert és Bende képviselő urak tegnap fejtegették. És segít-e ez ellen a jelen törvényjavaslat? Legkevésbé sem. Megváltoztatja-e — sőt tovább megyek — megváltoztatná-e a jelen válságos helyzetet még az is, hogy ha a czéhrendszer teljes mérvben behozatnék, megváltoztatná-e az, hogy ha a czéhrendszer mellett még a numerus clausus is oda adatnék az iparosoknak? Egyátalán nem. Mi történik jelenleg? Történik az, hogy behozatnak a nagyban termelt árúk, kész raktárak állíttatnak fel s az azután mindegy akár képesített az iparos, akár nem. Neki nem az a baja, hogy"8 ellene más iparosok támadnak, kik kevésbé vannak képesítve, hanem neki az a baja, hogy a nagy tőke, a nagy ipar, a nagy productio áll vele szemben, a mely nagy fogyasztásra van berendezve, ez alterálja a verseny viszonyait és ezen bizony e törvényjavaslat egyáltalában nem fog segíteni. (Helyeslések.) Mert mit használ az iparosnak az, hogy versenytársai közül a kisebbek kényszerítve vannak a képesítésre, mikor a külföldi piaczokról a nagy termelés hozzánk behozatik? Mit használ neki az, a mi a jelen törvényjavaslatban contempláltatik, hogy a hetivásárra idegen iparos el nem mehet, ha az idegen iparos ott nyit raktárt kész gyártmányaiból, melyek tudvalevőleg legjobban feszélyezik a kézmtíiparost, a hol neki tetszik? A tömeges productiónak jelen korszakunkban kizárása lehetetlen és igy a kézműipar ily megszorítása még az iparosok szempontjából is teljesen felesleges. Hogy áll a dolog Ausztriában, mire hivatkozni méltóztatott épen az előttem szólott képviselő ur s a mire hivatkozni oly nagy divattá vált most és (a szélső baloldalra mutatva) a ház azon oldalán is. . . (Fölkiáltások szélső balfelöl; 300 év óta! Mindig!) A ház azon oldala nem existál 300 év óta és a ház azon oldalán is folytonosan hivatkoznak most az ausztriai törvényre, Ausztriában mi történt ? Az, a mit t. barátom az előadó is mondott, hogy annak daczára, hogy a képesítés nem volt kötelező az új törvény behozataláig, az iparosok 957o-a mégis képesítette magát saját érdekében egyszerűen azért, mert a képesített jobban tud versenyezni. Tehát azon 57° valószínűleg szegény iparos nem az változtatja meg a viszonyokat, hanem a mint igen helyesen volt kiemelve, a consumptio emelkedése s a tömeges termelés. Általában a törvényjavaslatban garantiát ez ! ellen nem látok, mert nincs is. Illusiót lehet vele
