Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-333
333. országos ülés márezius 26 ÍSS4. 9? az 1874: XXXV. t. ez. módosításáról szóló törvényjavaslat 20. §-ának mellőzése iránt kérelmez. Ezen kérvény az igazságügyi bizottsághoz utasittatik, a mely jelenleg ezen törvényjavaslattal foglalkozik. Az aradi esizmadiaipartársTilatnak Graal Jenő (világosi), a sepsi-szentgyörgyi iparosegyesületeknek Csiky Kálmán, Marosvásárhely városa iparosai egyetemes közgyűlésének Lázár Ádám, a szabadszállási vegyes ipartársulatnak Heníailer Lajos képviselő által beadott kérvényeit, melyekben kérik, hogy az új ipartörvényjavaslat tárgyalásánál a kérvényeikben felhozott kívánalmaik figyelembe vétessenek. Mindezek kérvények a ház irodájában helyeztetnek el, hogy a képviselő urak a tárgyalásnál azokat megtekinthessék. Az elnökségnek egyéb előteriesztése nincs. B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Van szerencsém két törvényjavaslatot indokolásaival együtt és egy jelentést benyújtani. Az egyik törvényjavaslat szól az első erdélyi vasútvonal megváltásáról, a másik pedig a báttaszék-dorabovár-zákányi úgynevezett duna-drávai vasút megváltásáról. A jelentés szói az 188 i. LII. t.-cz. alapján tett intézkedésekben foglalt már végrehajtott és még végrehajtandó munkálatokról. Kérem, méltóztassék ezeknek kinyomatását, szétosztását elrendelni és előzetes talpalás végett a közlekedési és pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: Mindkét törvényjavaslat, valamint a jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közlekedési és pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak. Székely Elek:, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém a kérvényi bizottság által letárgyalt kérvényeknek 44. sorjegyzékét bemutatni. Kérem méltóztassék annak kinyomatását és szétosztását elrendelni és napirendre tűzni. Elnök: A kérvények 44. sorjegyzéke ki fog nyomatni, szét fog osztatni, a kérvények a ház irodájában megtekintés végett letétetnek és tárgyalásuk a jövő szombatra tíízetik. Cselkó Ignácz, a számvizsgáló bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém benyújtani a számvizsgáló bizottság jelentését az 1883. év második felében vezetett számadásokról. Kérem méltóztassék annak kinyomatását, szétosztását elrendelni és annak idején napirendre kitűzni. Elnök: A számvizsgáló bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni, KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XVI. KÖTET. Több bejelentés nem lévén, következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Berzeviczy Albert jegyző: Van szerencsém jelenteni, hogy sem az indítvány-, sem az interpellatiós könyvben új abb bej egy zés nem foglaltatik. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a kir. tengerészeti hatóság elhelyezésére Fiúméban emelendő állami épületről és az erre megkívántató költségek fedezéséről szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is elfogadni? (Elfogadjuk!) Elíogadtatik s alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Következik most a pénzügyi és közlekedési bizottságok jelentése „a győr-sopron-ebenfurti vasútra vonatkozó 1872. évi XXVII. és 1874. évi XXX. törvényczikkek némely határozmányain \k módosításáról" szóló 509. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t.ház a jelentéseket felolvasottaknak méltóztatik tekinteni és így az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Lukács Béla, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A törvényjavaslat, melyet i\ t. háznak elfogadásra ajánlok, a győr-sopronebenfurti vasútra vonatkozó engedély-okmány némely határozmányainak módosítását tartalmazza. Az 1872: XXVII. t.-cz. ugyanis elrendelte s engedély-okmányt adott a győr-sopron-ebenfurti elsőrendű vasút kiépítésére és üzemben tartására. A vasút kamatbiztositás nélkül 8 az államnak minden hozzájárulása nélkül volt kiépítendő, az állam csakis 30 évi adómentességet biztosított. A közbejött 1873. pénzválság és az arra következő kedvezőtlen évek folytán egyrészt, másrészt pedig azért, mert az osztrák hálózattal a csatlakozásnak létesítése nagy nehézségekbe ütközött, melyek csak később voltak leküzdhetők, a társulat csak későn alakulhatott meg, a vonalak csak a későbbi években nyílhattak meg és a jövedelmezőség csekélységénél fogva a vállalat több rendbeli pénzügyi bonyodalmakba, zavarokba ke veredett. Ezen pénzügyi zavaroknak, illetőleg a fölvett függő adósságnak rendezését tárgyazza az előttünk fekvő törvényjavaslat és az ezekre vonatkozó három intézkedésnek tudomásul vételét kéri a t. háztól a közlekedési és pénzügyi minister. Az egyik intézkedés az, hogy a társulatnak letétben levő alaptőkéjéből 378,471 frtnyi részvényösszeg bocsáttassék a társulat rendelkezésére. Ezen intézkedés ellen nem tehető kifogás azon indoknál fogva, minthogy a még letétben * in lo
