Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-332

ÍM 332 országos ülés mftrciíins 22. 1884. tani, melyeket ezennel leszek bátor felolvasni. \ (Olvassa) : Interpellatio a magyar királyi közmunka- és kö zlekedésügyi minister úrhoz. Tekintetbe véve, miszerint az 1870. évi ápril hóban Vasvármegyében Szombathelyen néhai Ürményi József e czélra kiküldött kormánybiztos elnöklete alatt, ugy szakértő közegül mellé adott Herrich Károly közmunka- és közlekedésügyi ministeri tanácsos ur jelenlétében, Vas, Sopron, Mosón, Veszprém s Győr vármegyék, ugy a területiikon levő szabad királyi városoknak közhatóságilag egybehívott küldöttségeik által tartott közgyűlésen a mai kor műveltségének, az ipar, kereskedelem és magasabb gazdászat kívánalmának megfelelő szabályozás iránti tervek készítéseért a magas kormány elé felterjesztés intéztetni határozatott és ugyan Ürményi kormánybiztos által még ez évben Sopronyban 1872-ben Magyaróvárott, 1873-ban Győrött tartott ugyancsak hatóságilag egybehívott érdekeltségi gyűlésben e tervek Herrich Károly ministertanácsos, utóbb Ujházy ministeri főmérnök által megismertetvén, a szintén hatóságonkint küldöttségek által előreboesájtott érdekeltségi összeírások alapján 1873. évi november 15-én Győrött tartott kormánybiztosi ülésen a Rába szabályozó-társulat megalakult. Tekintetbe véve, miszerint a m. kir. közmunka- és közlekedés ministerium az 1874. június 23-án kelt 230721. sz. intézvényében kijelentette, miképen a társulatnak a kormánybiztos álta

] is pártfogolt ama kérelme, hogy Ujházy János főmérnök az összhangzatosság és a szabályozásnak kisebb területre történt leszállítása miatti tervváltoztatások kidolgozására, esetleg még szükséglendő újabb felvételek elkészítésére továbbra is megbízassák, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium a közszolgálat érdekéből nem teljesíthetvén, mindazonáltal intézkedni méltóztatott, hogy a nevezett főmérnök az általános tervezetnek, ugy a tulajdonképeni Rábaszabályozásnak a megrövidített szabályozási vonal szerinti önálló kivitele, mint a mellékvizek és a Fertő vidéki szabályozás tervezetével való összhangzásba hozatala czéljából szükséges íerv^ és költségvetési módosításokat a még birtokában levő adatok segélyével eszközölte, Tekintetbe véve, miszerint e kijelentés mellett 1874, évi augusztus 1-én kelt s Ürményi József kormánybiztosnak 1873. deczember 17-én 566. számú felterjesztése folytán kibocsátott értesítvényekben a közmunka és közlekedésügyi minister ur kimondotta, hogy a megalakult Rábaszabályozó társulat működésének megkönnyítése czéljából Ujházy János főmérnök által a Rába, Rábeza és Répcze szabályozási és Fertő lecsapolási általános tervezetek átdolgoztatván, ennek alapján az ármentésítési munkák teljes megnyugvással megindíthatok. Tekintetbe véve,miszerint a közmunka- és közlekedésügyi ministerium ugyanazon értesítvényében a társulat szabályozási feladatát az általa helyesnek kijelentett műszaki elvek követelményeihez képest mindenekelőtt a Győr és pattyi rév közötti folyószakaszon fennálló, a víz szabad lefolyását megakadályozó fenékgátaknak eltávolítására fektette és határozottan utasította a társulatot az eltávolítás iránt a törvényszabta módon a szükséges intézkedéseket megtenni, mert — úgymond a rendelet — a meder elfajulását első sorban okozó malomgátaknak, habár az üzleti tulajdonosok érdekeinek kímélésével eszközlendő eltávolítása nélkül az ármentesítés eszközölhető nem lesz. Tekintetbe véve, hogy ennek folytán a társulat részletes tervei elkészítésének haladtával, a malomgátak eltávolítását egyezségi utón közgyülésileg elhatározván, a Rábának saárvár-győri szakaszán 23 nagyobbszeríí malom kisajátittatott, ezeknek fenékgátjai eltávolíttattak. Tekintetbe véve, hogy a Rába-szabályozó társulatnak 1878. évi május 14-re elkészült tervei ugy az ártérfejlesztésre vonatkozó összes előmunkálatai az 1871: XXXIX. t.-cz. 12. és 15. §§-hoz képest végérvényesen megállapittattak és 1880. évi május hó 26-án 15874. sz. intézvényével megállapított tervből a közmunka és közlekedésügyi ministerium az első sorban kiveendő és elhalaszthatlan munkálatok sorrendje iránt 1881. évi szeptember hó 7-én 12070. sz. a. döntőleg határozott és a munkálatok kivitele iránt a 21510. sz. rendeletét zsinórmértékül szolgálónak kijelentette. Tekintetbe véve, miszerint az 1881. évi deczember hó 14-iki interpellatiómra Ordódy Pál akkori közmunka- és közlekedésügyi minister 1882. márczius 9-én a többek között a következőket méltóztatott válaszolni. Tekintettel arra, hogy a Rába vidékének szabályozása egyúttal Győr városa és népére is nagyfontosságú kérdést képez, hogy ma Győr városának és Győrszigetnek helyzete sokkal kétesebb, mint volt az előtt, mielőtt a malmok és malomgátak megszüntettek". Tekintetbe véve továbbá, miképen 1880. évi 21845. szám alatt Radó Kálmán kormánybiztos kinevezésével a Rábának és Rábczának, ugy a Hany-csatornának a szabályozása, illetve elkészíttetése, mint az árvédelemre okvetetlen szükséges munkálatok, ismételve elrendeltettek. Tekintetbe véve, miszerint az Eszterházy herczegség uradalmaiban oly munkálatok létesíttettek, melyek az alsó és felső szomszédoknak kellő meghallgatása nélkül az utolsó évtizedekben a Hanyvizeknek, a Répczének és kis Rábának az úgynevezett metszésbe való egybecsatornázásával a vad és árvizeket a Rábcza vidékére zúdították, továbbá a megyék határát képező Rába folyó töltései emelésénél pedig az egyes hatóságoknak